Feladó: MVSZ Sajtószolgálat
Dátum: 2013. december 18. 0:46
Tárgy: PRAE - Egy új világ erdélyi nyitánya
Címzett:
Kolozsváron PRAE 30 címmel emlékkonferenciát szerveztek az első romániai személyi számítógép bemutatásának 30. évfordulója alkalmából. A Kolozsváron kifejlesztett, PRAE-1000 nevet viselő személyi számítógépet, amelynek főtervezője Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének jelenlegi elnöke volt, 1983. november 3-án mutatták be egy számítógépes konferencián Buşteni-ben. Az emlékkonferencián a kolozsvári műszaki egyetem rektorhelyettese, Prof. Dr. Sergiu Nedevschi és a Sapientia Egyetem szenátusának elnöke, Prof. Dr. Kása Zoltán, valamint számos egyetemi professzor és kutató méltatta az egykori csúcsteljesítményt és alkotóit. A PRAE (ejtsd pré) nevet Szentkuthy Miklós azonos című regénye ihlette.
Dátum: 2013. december 18. 0:46
Tárgy: PRAE - Egy új világ erdélyi nyitánya
Címzett:
Kutasi József Antal
A PRAE 30 emlékkonferenciát Patrubány Miklós nyitotta meg, és vázolta a három évtizeddel korábban lezajlott szakmai versengést, amely a román kommunista állam által támogatott bukaresti, temesvári egyetemi és ipari kutatókkal szemben a kolozsvári – többségében magyarok alkotta – kutatócsoport elsőségével végződött, közel egy évvel megelőzve a rivális csoportokat.
A főtervező elmondta, hogy a legnagyobb nehézséget a nagy hagyományokkal rendelkező kolozsvári számítástechnikai kutatóintézet elöljárói szemléletének megváltoztatása jelentette, akik egyszerűen szamárságnak nevezték egy ilyen kis méretű, hordozható, televízióhoz csatlakozó és kazettás magnót háttértárolóként használó számítógép kifejlesztését. Nem is adtak a fejlesztésre egy fityinget sem. Patrubány Miklós elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi, teherautók számára kapcsolószekrényeket gyártó IMASA gyár néhai főmérnöke,Tusa Ferenc felismerte az általa felvázolt – akkor még csak elképzelt – személyi számítógépében rejlő lehetőségeket és 16 darabot megrendelve belőle, rendelkezésre bocsátotta azt az összeget, amely lehetővé tette, hogy pár ember megfeszített erővel egy évig dolgozhasson, és a hardver szempontjából 100%-osan, a szoftverében pedig mintegy 80%-ban eredeti, számos világújdonságot hordozó számítógépet kidolgozhassa. Tusa Ferenc később a ceausescui terror elől menekülve Amerikába disszidált, ahol nem találva helyét, önkezével vetett véget életének.
Patrubány Miklós külön méltatta a PRAE szoftverének főtervezőjét, Kiss Sándor matematikust, aki ugyancsak nem érhette meg ezt a napot. Őróla, és a PRAE csapat valamennyi elhunyt tagjáról egyperces néma felállással emlékeztek meg. Az alapcsapat tagjai közül jelen volt Nicolae Pop Baldi, aki a számítógépet a tévékészülék antennabemenetéhez csatlakoztató modulátort tervezte, ma Kolozsvár egyik nagyvállalkozója.
A PRAE (ejtsd pré) nevet Szentkuthy Miklós azonos című regénye ihlette. Túl azon, hogy ezzel a nyitánnyal utaltunk a várható társadalmi hatásra, ezzel a névválasztással magyar voltunkat mutattuk fel, de egyben tekintettel voltunk román kollegáinkra, és üzentünk a latin eredetét hirdető romáságnak is. Ami a várható társadalmi hatást illeti, tisztában voltunk vele, hogy földcsuszamlásszerű változás fog bekövetkezni azzal, hogy kihozzuk a fehérköpenyes emberek világából a számítógépeket és behozzuk az emberek otthonába – összegezte konferencia-nyitó beszédét Patrubány Miklós.
Az első méltató Prof. Dr. Sergiu Nedevschi, a kolozsvári műszaki egyetem rektorhelyettese volt, korábban maga is számítógéptervező. A professzor beszámolt arról, hogy a kolozsvári – előbb akadémiai, utóbb számítástechnikai – kutatóintézetben a számítógépek minden nemzedékének készült egy-egy korai prototípusa. Készült itt relés, elektroncsöves, tranzisztoros, diszkrét integrált áramkörös és mikroprocesszoros számítógép egyaránt, és nem sok év választotta el ezeket a világ élvonalától. De sohasem volt Kolozsvár és egyben Románia oly közel a világszínvonalhoz, mint a PRAE-1000 elkészültekor, amikor az azonos kategóriájú Sinclair ZX Spectrum mindössze kevesebb mint egy évvel korábban készült el. Tekintettel az ország akkori elzártságára, és általános technológiai elmaradottságára, ez igazi csúcsteljesítmény volt, amit megfejelt az a körülmény, hogy a PRAE sorozatgyártásba is került – mondta a rektorhelyettes, és visszamenőleg is, állva gratulált Patrubány Miklósnak.
A méltatások sorát Prof. Dr. Kása Zoltán matematikus, a Magyarország által fenntartott Sapientia Egyetem szenátusának elnöke, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem korábbi magyar rektorhelyettese folytatta. Elmondta, hogy akkoriban, a nyolcvanas évek derekán a PRAE volt a „laptop”, amit diplomatatáskájukban magukkal hordoztak, otthon és a tanszéken egyaránt használtak. Kása Zoltán arról a tudományos programcsomagról számolt be, amelyet az ő vezetésével készített egy egyetemi oktatókból álló munkaközösség. Ezzel a programcsomaggal felvértezték a PRAE-t a kor nagyszámítógépeinek matematikai-tudományos programkönyvtárával.
„Minden számítógép annyit ér, amennyi szoftver belefér” – emlékezett vissza a PRAE fejlesztőinek Arkhimédész-t parafrazáló felismerésére Patrubány Miklós. Hiába készült tudományos promgramkönyvtár, hiába írták diákok és egyetemi hallgatók százával a PRAE-re az alkalmazásokat, a világszerte több millió példányban gyártott számítógépekre milliószám írt programmal nem versenyezhettek. Ezzel elkezdődött a PRAE számítógép-család kialakítása.
A PRAE PHOENIX nevű gépet, amely kettős kompatibilitással bírt – mind a PRAE-1000, mind a Sinclair ZX Spectrum irányában – Prof. Dr. Radu Arsinte ismertette, aki annak idején a PRAE csapat tagjaként ennek főtervezője volt, és jelenleg a kolozsvári műszaki egyetem professzora. Ő és több társa úgy került a PRAE sorozatgyártásának elkezdése után a PRAE fejlesztői csapatába, mert egyetemi hallgató korukban oktatta őket Patrubány Miklós, aki akkor a kolozsvári műegyetem vendégtanára volt.
A PRAE MAX nevű gép egy CP/M operációs rendszerrel ellátott gép volt, amelynek kifejlesztésében főszerep jutott Sólyom Péternek, aki jelenleg egy Graz-i székelyű japán chipgyártó cég tervezője, valamint Ferencz Attilának, aki jelenleg Dél-Koreában, Szöulban él, mindketten Patrubány Miklós egykori tanítványai.
A PRAE egykori fejlesztői közül még jelen volt és röviden felszólalt Szász Detre, aki a PRAE tizenkét számjegyű pontosságú lebegő pontos aritmetikáját írta,valamint Prof. Dr. Ion Ciascai – ugyancsak egykori Patrubány tanítvány –, a kolozsvári műszaki egyetem professzora, aki annak idején a PRAE kazettásmagnó illesztőjének első változatát kidolgozta, amelyet aztán Kiss Sándor tökéletesített.
A PRAE sorozatgyártását a temesvári memóriagyár ragadta magához, sajátos kommunista módszerrel: a PRAE-csapattól teljesen gyártásra kész tervet vettek el politikai erőszakkal. A kapcsoló üzemű tápegységet Dr. Incze János, a kolozsvári műszaki egyetem jelenlegi előadótanára tervezte, a számítógép műanyag dobozának fröccsentő szerszámát a székelyudvarhelyi Matrica-gyár készítette, Péter Péter vezetésével.
IBM PC kompatibilis gépet a PRAE-csapat nem készített, részben azért mert a kolozsvári kutatóintézetben készült egy IBM-klón, részben azért mert a PRAE-csapat ekkor lázasan dolgozott a nagy szintézisen. A kolozsvári IBM-kompatibilis gép a Székely Tibor vezette csapatban készült. Főtervezője, Prof. Dr. Sebestyén György, a kolozsvári műszaki egyetem professzora ugyancsak jelen volt a PRAE 30 konferencián.
A konferencián jelen volt, és megosztotta egykori élményeit két fiatal szoftveres is, akiknek élete első számítógépe a PRAE volt: a székelyudvarhelyi Szélyes Levente és a sepsiszentgyörgyi Bíró Zoltán. Mindketten ma Kolozsváron élnek, és mindketten egy-egy nagy szoftvercég vezetői.
Elhangzott, hogy a PRAE-csapat utolsó nagy dobása, a PRAE NEVESINCS, egy készülő nagy szintézisként magában egyesítette volna mindazt, amit addig nyolc és tizenhat bites processzorokkal megvalósítottak. A Motorola cég 68000-es processzorára épülő nagy sebességű központi egységgel kívánták emulálni a Z 80-as, az I 8086-os mikroprocesszorokat, valamint az USA-ban épített PDP miniszámítógépek központi egységét. Ezzel teljes kompatibilitást céloztak meg a PRAE-1000, a Sinclair ZX Spectrum, a CP/M, az IBM-PC valamint a PDP számítógépekkel. A projekt, amelyet Patrubány Miklós vezetett, – hardverének tervét Sólyom Péter készítette, az emuláló szoftverek kiszemelt főtervezője, pedig a bukaresti számítógépgyárban dolgozó Deák Zsolt volt – 1989. decemberében torzóban maradt.
Patrubány Miklós ekkor, tizenkét éves szünet után a szakmából visszatért a közéletbe. 1989. december 23-án közfelkiáltással a kolozsvári magyarok által elsőként életre hívott (R)MDSZ elnökévé választják, majd a Nemzeti Megmentési Front tagja lesz. Pár hónap után csalódottan abba hagyja a politikát, és az ő tevőleges közbenjárásával 1990-ben életre hívott Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) elnökhelyettesévé választják. EMT-küldöttként vesz részt az RMDSZ 1991-es kongresszusán, ahol az RMDSZ országos elnökségének szervezési kérdésekért felelős tagjává, egyben kampányfőnökévé választják.1992 augusztusában Tőkés Lászlóval együtt az erdélyi magyarság képviselőjeként megválasztják a Magyarok Világszövetségének huszonöt tagú elnökségébe. Magára vállalja a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle kiadását.1996-ban az MVSZ elnökhelyettesévé, 2000-ben pedig tizenkét jelölt közül – közöttük Boross Péter ex-miniszterelnök, Dr. Hegedűs Loránt püspök, Pongrátz Gergely 1956-os szabadságharcos, Duray Miklós felvidéki politikus, Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke, Szakály Sándor hadtörténész, és mások – a Magyarok Világszövetségének elnökévé választják.
Az egykori PRAE-csapat többi tagja közül Dunky András és Nagy Baka György Budapesten, Horváth Zoltán Norvégiában, Rist József és Schneider Rudolf Németországban, Almási György az Amerikai Egyesült Államokban él és dolgozik. Patrubány Miklós irányításával, a PRAE-csapatban készítette államvizsga dolgozatát Salat Levente, aki később a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese lett.
Patrubány Miklós és Kiss Sándor 1990 őszén megalapította a PRAEMIUM nevű céget, amely főleg szoftverfejlesztéssel foglalkozott. Fejlesztő programozói közül Orbán Zsolt László, Kovács Imre, Juhász Jácint, Makkai András és Papp László Kolozsváron, Vajda András Párizs után Svédországban, Letanovszky Emese Amerikában, Török Zoltán, Bossányi Róbert és Muhi Miklós Németországban, Illyés Réka, Fazekas Lehel és László Lehel Budapesten, Kovács Lehel Négyfaluban, Ludescher László Marosvásárhelyen, Kölcsei Ferenc pedig Szatmárnémetiben él és dolgozik.
A PRAE 30 konferencia elnöksége, balról: Prof. Dr. Kása Zoltán, Nicolae Pop Baldi, Patrubány Miklós, Prof. Dr. Sergiu Nedevschi
A sorozatban gyártott PRAE-1000
Patrubány Miklós és Kiss Sándor
Prof. Dr. Sergiu Nedevschi, a kolozsvári műszaki egyetem rektorhelyettese gratulál a PRAE megalkotóinak
Prof. Dr. Ion Ciascai, aki egykor a PRAE kazettásmagnó illesztőjének első változatát kidolgozta
Kerekes Sándor informatikus, a Kolozs megyei tanács egykori alelnöke, a PRAE-hez fűződő emlékeiről vall
A román állami hírügynökség munkatársa Victor Ponta miniszterelnök kolozsvári látogatásának napján előbb a PRAE 30 konferenciára sietett
MVSZ Sajtószolgálat
8161 /131217
