Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok
helyzetéről
Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel jelent meg könyv a határon túli magyarok helyzetéről. A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be kedden
2013. december 10.
Morvai Krisztina
Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő elmondta: az a céljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatokon alapuló „simulékony” politika helyett az emberi jogok fogalomrendszerére és követeléseire hangolják át a jogküzdelmet. Hozzátette: a kötetet valamennyi országgyűlési képviselőnek elküldik. „Ne mondhassák, hogy nem tudták, bajok vannak a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken” – jelentette ki Morvai Krisztina.
Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője arról beszélt, hogy a határon túli magyarok helyzetére az önrendelkezés a megoldás. „Ezt nem megadják, hanem kiharcolni kell” – tette hozzá a Jobbik-frakcióban ülő képviselő.
Zétényi Zsolt, az NJSZ elnöke elmondta: a kötet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat június 4-én tartott konferenciájának anyagát tartalmazza, amelyet az azóta eltelt fél év legfontosabb eseményeivel – köztük a székelyek nagy menetelésével –, valamint a határon túli magyarok helyzetéről szóló tanulmányokkal, felszólalásokkal egészítettek ki.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.
Üzenet az emberi jogok napja ünnepség és könyvbemutató részvevőihez
Tisztelt szervezők, kedves barátaim!
December 10., az emberi jogok napja, valamint a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében c. könyv bemutatója egyúttal alkalom arra is, hogy áttekintsük mit tettünk és milyen feladatok várnak ránk nemzeti közösségeink tagjai közös és egyéni jogainak megvalósítása érdekében a végéhez közeledő 2013-as évben.
A vajdasági/délvidéki magyarok nyílt, megoldatlan kérdései – a nemzeti kisebbségi autonómia/önrendelkezés megvalósítása, a korábbi körzethatárok visszaállítása, a kollektív bűnösség eltörlésének halogatása, a rehabilitálási és kárpótlási jogok megvalósításának nehézségei, stb. –, akadályozzák a közösség fejlődését, jogainak megvalósítását, tagjai identitásának megőrzését.
Szerbiának az Európai Unióval folytatott eddig tárgyalásai során ezek a kérdések úgyszólván szóba sem kerültek. Különösen vonatkozik ez az Európai bizottság 2013. október 16-i „munkadokumentumára” [Serbia 2013 Progress Report (SWD(2013) 412 final], amely megelégszik azzal a – túlságosan általános – megállapítással, miszerint „Vajdaság Autonóm Tartomány magas szintű kisebbségvédelmet nyújt és az etnikai közösségek közötti kapcsolatok továbbra is általában jók”, miközben a dokumentumban a „magyarok” szó egyetlen alkalommal sem található meg.
Ezért, szükségesnek és hasznosnak tartottuk, hogy közösségünk helyzetéről tájékoztassuk az Európa Tanács és az Európai Parlament magyar, de számos más tagország képviselőit is. Ezt 2013 októbere és novembere folyamán meg is tettük. Reméljük, hogy Szerbiának az Európai Unióval rövidesen sorra kerülő csatlakozási tárgyalásai során ezeket a kérdéseket is besorolják a csatlakozási feltételek közé. Ehhez viszont szükséges lenne az anyaország hatékony támogatása is.
Csúrogon (2013. június 26-án) hivatalosan is lezajlott a szimbolikus magyar-szerb/szerb-magyar „történelmi jelentőségű megbékélés”. A magyar és a szerb elnök közösen emlékeztek a második világháború és az azt követő megtorlás áldozatairól.
A vajdasági magyarság – a két köztársasági elnök közös főhajtásának pozitív értékelése ellenére – jogosan hiányolja, hogy bocsánatkérő szavak a múltbéli bűnök miatt csak Áder János magyar köztársasági elnök szájából hangzottak el, Tomislav Nikolić szerb államelnöknek hasonló megnyilvánulása sem június 25–26-án, sem azóta, nem volt.
A szerb parlament előzőleg (június 21-én) nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett „aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak”. Az 1944/45-ben kollektív büntetéssel sújtott csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokra vonatkozó korabeli rendelet hatályon kívül helyezése – a szerb kormányfő és külügyminiszter ígéretei ellenére – azonban mind ez ideig nem történt meg, holott már a köztársasági elnökök közös főhajtása előtti kormányülésre tervezték.
Mindez arra utal, hogy jogaink érvényesítésében nehéz küzdelem vár ránk a továbbiakban is. Ehhez kívánok mindenkinek sok erőt, egészséget is kitartást.
Tisztelettel,
az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke
|