Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2013. december 19., csütörtök

18.232 - Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok helyzetéről

2013. december 15. vasárnap, 15:53
Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük"- mondta Trianonról Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és jogvédő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett könyvbemutatón. Rácz Szabó László a Magyar Polgári Szövetség elnöke hasonlóan kemény hangon szólalt fel, egyebek mellett ezt mondta: "Adják vissza, amit elloptak és akkor majd beszélgetünk". A két előadás fő témája a délvidéki magyarok helyzete, jövőképe, s az anyaország részéről a lényegesen határozottabb fellépés követelése. A magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát medencében című könyv letölthető itt.


















Feladó: NJSZ <njsz@nemzetijogvedo.hu>
Dátum: 2013. december 10. 17:16
Tárgy: Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok helyzetéről A könyv itt olvasható! www.njsz.hu
Címzett: 

Kutasi József Antal


Emberi jogok napja: kötet a határon túli magyarok
helyzetéről

Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel jelent meg könyv a határon túli magyarok helyzetéről. A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be kedden
2013. december 10.
Budapesten.
Morvai Krisztina
Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő elmondta: az a céljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatokon alapuló „simulékony” politika helyett az emberi jogok fogalomrendszerére és követeléseire hangolják át a jogküzdelmet. Hozzátette: a kötetet valamennyi országgyűlési képviselőnek elküldik. „Ne mondhassák, hogy nem tudták, bajok vannak a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken” – jelentette ki Morvai Krisztina.

Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője arról beszélt, hogy a határon túli magyarok helyzetére az önrendelkezés a megoldás. „Ezt nem megadják, hanem kiharcolni kell” – tette hozzá a Jobbik-frakcióban ülő képviselő.

Zétényi Zsolt, az NJSZ elnöke elmondta: a kötet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat június 4-én tartott konferenciájának anyagát tartalmazza, amelyet az azóta eltelt fél év legfontosabb eseményeivel – köztük a székelyek nagy menetelésével –, valamint a határon túli magyarok helyzetéről szóló tanulmányokkal, felszólalásokkal egészítettek ki.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.

Üzenet az emberi jogok napja ünnepség és könyvbemutató részvevőihez

Tisztelt szervezők, kedves barátaim!
December 10., az emberi jogok napja, valamint a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében c. könyv bemutatója egyúttal alkalom arra is, hogy áttekintsük mit tettünk és milyen feladatok várnak ránk nemzeti közösségeink tagjai közös és egyéni jogainak megvalósítása érdekében a végéhez közeledő 2013-as évben.
A vajdasági/délvidéki magyarok nyílt, megoldatlan kérdései – a nemzeti kisebbségi autonómia/önrendelkezés megvalósítása, a korábbi körzethatárok visszaállítása, a kollektív bűnösség eltörlésének halogatása, a rehabilitálási és kárpótlási jogok megvalósításának nehézségei, stb. –, akadályozzák a közösség fejlődését, jogainak megvalósítását, tagjai identitásának megőrzését.
Szerbiának az Európai Unióval folytatott eddig tárgyalásai során ezek a kérdések úgyszólván szóba sem kerültek. Különösen vonatkozik ez az Európai bizottság 2013. október 16-i „munkadokumentumára” [Serbia 2013 Progress Report (SWD(2013) 412 final], amely megelégszik azzal a – túlságosan általános – megállapítással, miszerint „Vajdaság Autonóm Tartomány magas szintű kisebbségvédelmet nyújt és az etnikai közösségek közötti kapcsolatok továbbra is általában jók”, miközben a dokumentumban a „magyarok” szó egyetlen alkalommal sem található meg.
Ezért, szükségesnek és hasznosnak tartottuk, hogy közösségünk helyzetéről tájékoztassuk az Európa Tanács és az Európai Parlament magyar, de számos más tagország képviselőit is. Ezt 2013 októbere és novembere folyamán meg is tettük. Reméljük, hogy Szerbiának az Európai Unióval rövidesen sorra kerülő csatlakozási tárgyalásai során ezeket a kérdéseket is besorolják a csatlakozási feltételek közé. Ehhez viszont szükséges lenne az anyaország hatékony támogatása is.
Csúrogon (2013. június 26-án) hivatalosan is lezajlott a szimbolikus magyar-szerb/szerb-magyar „történelmi jelentőségű megbékélés”. A magyar és a szerb elnök közösen emlékeztek a második világháború és az azt követő megtorlás áldozatairól.
A vajdasági magyarság – a két köztársasági elnök közös főhajtásának pozitív értékelése ellenére – jogosan hiányolja, hogy bocsánatkérő szavak a múltbéli bűnök miatt csak Áder János magyar köztársasági elnök szájából hangzottak el, Tomislav Nikolić szerb államelnöknek hasonló megnyilvánulása sem június 25–26-án, sem azóta, nem volt.
A szerb parlament előzőleg (június 21-én) nyilatkozatban ítélte el a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-45-ben elkövetett „aktusokat, amelyekkel meghatározott személyeket nemzeti hovatartozásuk miatt életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól bírósági vagy közigazgatási döntés nélkül megfosztottak”. Az 1944/45-ben kollektív büntetéssel sújtott csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokra vonatkozó korabeli rendelet hatályon kívül helyezése – a szerb kormányfő és külügyminiszter ígéretei ellenére – azonban mind ez ideig nem történt meg, holott már a köztársasági elnökök közös főhajtása előtti kormányülésre tervezték.
Mindez arra utal, hogy jogaink érvényesítésében nehéz küzdelem vár ránk a továbbiakban is. Ehhez kívánok mindenkinek sok erőt, egészséget is kitartást.
Tisztelettel,

Bozóki Antal, ügyvéd
az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke



18.209 - Meddig tűrjük? Sokkoló beszámolók Felvidékről (videóval) prof.Dr.Szakály Sándor > Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.

Feladó: NJSZ <njsz@nemzetijogvedo.hu>
Dátum: 2013. december 14. 21:19

Tárgy: Meddig tűrjük? Sokkoló beszámolók Felvidékről (videóval) prof.Dr.Szakály Sándor

Címzett: 
 Kutasi József Antal
                                      

MEDDIG TŰRJÜK? SOKKOLÓ BESZÁMOLÓK FELVIDÉKRŐL (VIDEÓVAL)
 
                      

2013. december 12. csütörtök, 18:19
Véget kell vetni a lagymatag "jószomszédi politikának", és követelni kell a felvidéki magyarokkal szembeni szlovák jogsértések beszüntetését, 
s az őshonos magyar közösség nemzeti önrendelkezésének jogát.

Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.

 

MEDDIG TŰRJÜK? SOKKOLÓ BESZÁMOLÓK FELVIDÉKRŐL (VIDEÓVAL)


Íde kattintani!
2013. december 12. csütörtök, 18:19
E-mailNyomtatásPDF
Véget kell vetni a lagymatag "jószomszédi politikának", és követelni kell a felvidéki magyarokkal szembeni szlovák jogsértések beszüntetését, s az őshonos magyar közösség nemzeti önrendelkezésének jogát. Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.
Elhangzott a Morvai Krisztina EP képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által Budapesten, 2013. december 10-én tartott konferencián, ahol bemutatták a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című könyvet, amely interneten is olvasható itt itt, vagy itt.

MAGYAR ÖNRENDELKEZÉS, EMBERI JOGOK ÉS JOGVÉDELEM A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (VIDEÓVAL)

2013. december 11. szerda, 16:15
E-mailNyomtatásPDF
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselő bemutatta a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című közös könyvüket, konferencia kötetüket. A felvételen Morvai Krisztina beszéde látható:
A trianoni diktátum 93. évfordulóján megrendezett konferenciáról készült könyv itt elérhető.
Bővebben...


KÖNYVBEMUTATÓ ÉS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ EMBERI JOGOK NAPJA ALKALMÁBÓL 2013. DECEMBER 10-ÉN (KEDD), 10:00 ÓRÁTÓL

2013. december 08. vasárnap, 22:59
E-mailNyomtatásPDF
"Az önrendelkezési jog az Európai Unióban élő magyar nemzet elidegeníthetetlen joga"

 "Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat,... A nyilatkozatot 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik."


2011. szeptember 22., csütörtök

10.593 - Dr. Gaudi-Nagy Tamás, Dr. Morvai Krisztina, Kutasi József Antal > Budapest, Parlament, 2011. szeptember 17.

Nagyitatás: Kérem, a képre kattintani!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, Dr. Morvai Krisztina, Kutasi József Antal

Felvétel:
hubaphoto
Juhász "Huba"Róbert
06/30/9827-065