Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2016. december 18., vasárnap

21.661 - Hogy lehet biztonságban az idősek pénze (is)? > Pénzcentrum 2016. december 14.

Sok nyugdíjast fenyeget a veszély: pont idős korukra maradnak pénz nélkül

Sok rémhír kering az idősek elleni támadásokról, azokról az esetekről, amikor a bűnözők különböző ürüggyel bejutnak a lakásba, és onnan a legfondorlatosabb trükkökkel megszerzik a hosszú évek alatt összekuporgatott pénzeket, amelyeket a fiók mélyén, vagy a cukrosdobozba rejtettek. Persze nem csak így lehet veszélyben az idősek pénze: az is elképzelhető, hogy rossz pénzügyi szolgáltatóra bízzák megtakarításaikat.

Érdekes dolgot hallottunk banki forrásokból. Mint azzal a Pénzcentrum többször is foglalkozott, december 31-én bevonják a 2015 előtt kibocsátott 20 ezer forintos bankjegyeket. Az új húszezresek cseréje folyamatos, de forrásaink beszámoltak arról, hogy a pénzintézetek dolgozói sok olyan - főleg idősebb - ügyféllel találkoznak, akik földszagú, sőt, konkrétan földes bankjegyeket visznek be hozzájuk - azaz olyanokat, amiket nemrég ástak ki a földből. Persze mondhatjuk, hogy a megtakarítás ezen formája igencsak érdekes, ám korántsem szokatlan. A nyugdíjas korosztály megtakarításai nem mindig a leghatékonyabbak, pláne nem a legbiztonságosabbak. Nem véletlenül hallunk szinte minden nap olyan híreket, hogy idős emberektől több tízezer, vagy százezer forintot (készpénzt) csaltak ki a trükkös tolvajok.
Az Intrum Justitia 2015-ös Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből az derül ki, hogy az 50+-os korosztály 37 százalékának van valamilyen megtakarítása Magyarországon (az egész társadalomra nézve a megtakarítás havi összege közel 36 ezer forint). Más kutatások pedig azt mutatják, hogy 
sok szépkorúnak vannak komoly megtakarításai.

Sok nyugdíjas ugyanakkor nem bízik a pénzintézetekben, és inkább otthon tartja a pénzét: a statisztikákból tudjuk azt is, hogy a nyugdíjasoknak alig több, mint a fele kéri utalással a nyugdíját, a többiek készpénzben, a postástól kapják azt.
Ez pedig igencsak veszélyes - és nem csak a csalók, tolvajok miatt, hanem például azért is, mert így hamarabb elköltik, akár felesleges dolgokra is a pénzüket, kölcsönadnak a szomszédnak, de sosem kapják azt vissza.

Könnyebben kockáztatnak

Nemzetközi felmérések szerint az emberek többsége 53 éves koráig tud valóban jó pénzügyi döntéseket hozni. Az idősebbek hajlamosak felülértékelni saját pénzügyi ismereteiket és nem kérnek segítséget, ez pedig sokszor nem megfelelő pénzügyi döntésekhez vezet. 
Sokan csak a nyugdíjas kor elérésekor döbbennek rá arra, milyen keveset is visz majd havonta a postás, és ezért kockázatosabb pénzügyi tranzakciókba is belevágnak. Mások pedig úgy gondolkoznak, hogy a bankban nincs biztonságban a pénzük, ezért inkább készpénzben, ékszerekben tartják azt a fiók mélyén.
Érdekes tanulságokal szolgálnak az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) adatai.

10-ből 6 olyan betétet, amit az elmúlt időszakban kifizettek (például azért, mert bedőlt egy takarékszövetkezet, vagy fizetésképtelenné vált egy bank), 50 év feletti embernek fizették ki.

Ez tehát azt is jelenti, hogy sok időskorú tudja, hogy hol lehet biztonságban a pénze, mit jelent a betétvédelem. Ugyanakkor az, hogy a megtakarítások ilyen jelentős arányban vannak az időseknél, nemzetgazdasági szinten is fontos: ezeket a megtakarításokat a bankok - hitel formájában - visszaforgatják a gazdaságba, így tudnak például vállalkozásokat finanszírozni, amelyek munkahelyeket is teremthetnek.

Hogy lehet biztonságban az idősek pénze (is)?

Az időskori megtakarításnak (is) vannak alapszabályai. A legfontosabb, hogy olyan pénzügyi szolgáltató válasszunk, ahol garantáltan biztonságban van a pénzünk. Ezt még azelőtt tudjuk meg, mielőtt lekötnénk a pénzünket.

Ha "lekötnénk", vagy befektetnénk megtakarításunkat, érdemes nem csak arról tájékozódni, hogy milyen kamatot kapunk, vagy hogy mennyi időre kell lekötni a pénzünket, hanem arról is, hogy megbízható-e a szolgáltató, amelyre a pénzünket bízzuk.A legfontosabb, hogy nézzünk utána: tagja-e a kiszemelt intézmény az Országos Betétbiztosítási Alapnak, vagy sem. Ezt könnyen ellenőrizhetjük az OBA honlapján. Ha az OBA tagja a cég, akkor egy esetleges bankcsőd esetén 31 millió forintig (100 ezer euróig) az OBA garanciát vállal a pénzünkre, vagyis néhány napon belül visszakapjuk az összeget. Ha ezekben a listákban nem találjuk azt a pénzintézetet, szolgáltatót, ahová tennénk a pénzünket, legyünk óvatosak, gondoljuk meg a döntésünket. A védettség (néhány ritka kivételtől eltekintve) mindenkire vonatkozik, aki Magyarországon bankban, névre szólóan betétet helyez el. A biztosításért az ügyfeleknek nem kell díjat fizetniük.