Feladó: Nemzeti Hirhalo
Dátum: 2016. december 17. 12:47
Tárgy: [Dokumentum] Áldást osztó Jézus szobor a sziklaszínház feletti eresznél és kápolnánál - Tatárjárás? Magyarjárás tatárul, a mongol történetírás tényei - A SZÉKELYSÉGET elismerte az ENSZ, Romániában őshonos népként! - Ki volt Istenfia, Jézus Urunk? Jézus Édesanyja Adiabene Mária Pártus királyi hercegnő - Magyar találmány lehetne az útépítés jövője
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
 2016 december 17. | |
| | |
 Támogatás |  Feliratkozás | ||||||
 Olvasás honlapon |  Programajánló |  Facebook | |||||
 Abban az időben: Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy kérdezzék meg tőle: "Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?" Jézus így válaszolt nekik: "Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak mindazt, amit láttok és hallotok: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt. Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem!" Mikor elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: "Mit akartatok látni, amikor kimentetek a pusztába? Talán széltől lengetett nádszálat? Vagy miért mentetek ki? Hogy finom ruhába öltözött embert lássatok? Akik finom ruhában járnak, azok királyi palotában laknak! Vagy miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! Ő az, akiről ezt írták: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse az utat teelőtted. Bizony, mondom nektek: Asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresz telő Ján osnál! De még őnála is nagyobb az, aki a legkisebb a mennyek országában. Mt 11,2-11 Áldást osztó Jézus szobor a sziklaszínház feletti eresznél és kápolnánál MEGHÍVÓ AZ "ÁLDÁST OSZTÓ JÉZUS SZOBOR" SZENTELÉSÉRE A pilisszántói Csillagösvény történetében december 21 sarkalatos időpont. 2005. dec. 21-én reggel fél 8-kor, a majdan felépítendő kápolna helyszínén egy lelkes kis csapat várta a Ziribár anyaölében születő Fény megjelenését. Az újjászületés hajnalán, egy kis harang megkondításával elindítottuk a kápolna építését. Pénzünk ugyan nem volt, a hitünk viszont annál nagyobb. Hitünknek köszönhetően rá egy évre, ugyanebben az időpontban, 2006. dec. 21-én 8 órakor Spányi püspök úr megszentelte a Boldogasszonyunk tiszteletére emelt kápolnát. Most ünnepeljük 10 éves születésnapját! A Csillagösvény hét szobrából Árpád vezér és Boldog Özséb szintén dec. 21-én lett felavatva. 2015. december. 21. drámai eseményének reggelén, a több száz megváltásra váró, döbbenettől elnémult jelenlévő hiába várta a Napot. A kápolna Boldogasszonyának bocsánatát kérve ezért megígértük, hogy mához egy évre, kiengesztelésül felépítjük Nemzeti Himnuszunk megtestesítőjét, az "Áldást osztó Jézus" szobrát. Mi, a családjaink és hazánk jövőjéért aggódók nem csüggedhetünk el, mert van reményünk: itt a Pilisben, a Csillagösvény tetején őrködő, az áldását népünkre örömmel adó Jézus! A keresztény hívők betartották a szavukat. A cél érdekében az ország egységbe kovácsolódott. A sok-sok egyszerű, névtelenségbe burkolózott, hazáját szerető ember adománya a népakarat bizonyítéka. Mindnyájan megértették, hogy válságos időket élünk, amikor - mint ahogyan történelmünkben oly sokszor- nagy szüksége van népünknek a Hit erejére, az Isten áldására, Boldogasszonyunk óvó gondoskodására! Ígéretünkhöz híven, a szobor leleplezése és megszentelése 2016. december 21.-én szerdán Napkeltekor, reggel fél 8-kor történik. Napvárás hangulatában Kovács Nóri énekel. A Máhr Ferenc szobrász alkotta szobrot Illéssy Mátyás plébános úr szenteli meg, majd ezután hálaadó misét mutat be a 10 éves jubileumát ünneplő Boldogasszony és a szoborállítás tiszteletére. Az ünnepi mise méltóságát Pitti Katalin éneke fogja gazdagítani. A szobor létre jötte mindnyájunk közös sikere. Jelzi, hogy él nemzet e Hazán! Minden Jézus áldására vágyó testvérünket szeretettel várunk! Isten, áldd meg a magyart! Szőnyi József - Pilisszántóért Egyesület Pilisszántó. 2016. november (placsko.hu)      Olyan gyönyörű fotót lőttek a Dunakanyarról, hogy percek óta megigézve nézzük Tatárjárás? - Magyarjárás tatárul - a mongol történetírás tényei A nyugatbarát keresztény történetírás hazugságaitól hemzseg a történelmünk -- lásd a legyilkolt Koppány, Imre herceg, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, Teleki Pál és sok-sok magyar mártír sorsát, vagy a beépített ügynök: Görgey Artúr hazaárulását, valamint a tatárjárás és a mohácsi csatavesztés eltitkolt hátterét. A tatárok valójában a védelmünkre érkeztek a cselszövő, hódító nyugati érdekcsoportok elleni védelemre. A mai mongóliai tudományos álláspontról olvashatunk alább -- azoknak a mongoloknak a nézetéről, akik testvérüknek tekintenek minket! ÁLDÁS-ÁLDÁS, ISTEN-ÁLDÁS! Szendrey Marót Ervin Magyarjárás tatárul - Ismeretlen történelem Marjai László tollából: Magyarjárás a mongoloknak? Nagyjából egy évvel ezelőtt a barátnőm egyik összejövetelén beszélgettem egy középkorú jól szituált férfival, aki hosszú éveket töltött Közép-Ázsiában,többek között Mongóliában. Egy rövid mondattal elintézte a mongol beszámolóját, amely így hangzott: A mongol iskolákban a gyerekeknek azt tanítják, hogy az Aranyhorda a magyaroktól kapott ki. Amit mondott, az szöget ütött a fejembe! Éreztem, hogy valami nincs rendjén. Nem értettem az egészet. Egy éven keresztül nem hagyott nyugodni ez az egyetlen egy mondat. Utánajártam: A mongolok igenis jól tanítják! Egyet azért biztosra vettem: 1241 április 11-én nem vertük meg a mongol hadakat Muhinál, ám nem is mértek ránk megsemmisítő csapást, mint ahogy azt tanultuk. Az iskolában valamikor a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a tatárjárást, ha nem is pontosan így tanultuk, de ez volt a sugallata: "Dzsingisz Kán unokája Batu kán 1241-ben Muhinál megsemmisítette a magyar haderőt, majd pusztított és kiirtotta a magyar lakosságot, majd a betelepülő szlávok, germánok, románok megtanultak latinul, hogy pár száz évvel később magyarul beszélhessenek. Kivonulásuk a tanultak szerint: Majd egy félév múlva otthon meghalt Dzsingisz Kán, Batu kán nagyapja, így az országból viharos gyorsasággal kivonultak!" Kivonulásuknak valós okai a következők: 1./ Igen sok harcosuk odaveszett a magyarországi hadjárataikban. 2./ Nem tudták megsemmisíteni a magyar haderőt, erre bizonyíték az is, hogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, már több külföldi hadjárat élén visszafoglalta a tőle korábban kizsarolt nyugati megyéket. 3./ Közel 160 magyar várat nem sikerült bevenniük (Pl.: Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Újhely, Zala,Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, stb.) 4./ A magyarországi háborús állapotokban a mongol hadsereg élelmezése is nehézséget okozott. Most jön a lényeg, ha időben előrecsúszunk 44 évet, akkor valóban Mongóliában tanítanak helyesen, mert Magyarországon elfelejtették tanítani azt a röpke tényt, hogy: Nogaj kán 1285-ben, az addigi legerősebb seregével - az Aranyhordával - indult a magyarok ellen (a 2.tatárjárás). A magyarok Pestnél, a IV. Lászlóhoz csatlakozott kunokkal hülyére verték a nagy túlerővel rendelkező mongol sereget, majd a Keleti-Kárpátok szorosain át kiűzték őket. Torockónál pedig a Székelyek segítségével győztek, és az utolsó túlélő mongolt is kiűzték az országból, de még Vizsolynál Baksa György, majd Borsa Lóránd is elzavarta őket. Ezt a Mongolok Magyar járásnak hívják. Van egy másik megjegyzésük is: - ha egy mongolt megkérdezel, hogy miért van akkora országuk a népességükhöz képest, akkor a válasz a következő: Visszavárjuk a hős Magyarokat! Marjai László, Budapest "Jaj annak a népnek, amelynek történetét az ellenségei írják!" (Caius Suetonius) Ebbe is érdemes belehallgatni: https://www.youtube.com/watch? https://www.youtube.com/watch? A SZÉKELYSÉGET elismerte az ENSZ, Romániában őshonos népként! Közlemény A Székelyek Világszövetsége örömmel tudatja, hogy azon beadványunkat amelyben kértük a székelység Romaniaban őshonos népként való elismerését, az ENSZ illetékes hivatala elfogadta. Ezzel ideiglenesen elismerte a székelyek őshonos voltát. A Székelyek Világszövetsége azt tapasztalta az utóbbi időben, hogy internetes közösségi oldalán nem méltó stílusban fogalmazódnak meg hozzászólások, vitaindítók és egyéb megnyilvánulások. E káros és ügyeinket adott esetben súlyosan hátráltató megnyilvánulásokat a közösségi oldalról azok bejegyzőivel együtt töröljük. A Székelyek Világszövetsége csak az egymás megbecsülése, tiszteletben tartása mentén lát lehetőséget arra, hogy a székely nemzet önrendelkezését megvalósítsa, a megvalósítás útján sikerrel járjon. A szeretet és az erkölcsi normák figyelembe vétele és a közerkölcs, az emberi jogok tudomásul vétele nélkül nem érhetünk el semmilyen eredményt, hiszen amit mi magunknak óhajtunk kiharcolni békés és párbeszéden alapuló megoldásokkal, azok a jogok és szabadságok minden más nemzetet és vallási közösséget megilletnek. A Székelyek Világszövetsége ezért arra kéri tagságát és az érdeklődő olvasókat, kommentelőket, hogy a fentieket tudomásul véve segítség munkánkat, hogy további eredményeket érhessünk el. Emberi sérelmeinket, fájdalmainkat és haragunkat pedig, székely nemzetünk érdekében próbáljuk alárendelni közös céljainknak. Térjünk vissza őseink elkötelezettséghez, akik semmit nem tartottak fontosabbnak, mint a nemzet megmaradását. SZVSZ  Ki volt Istenfia, Jézus Urunk?  Sokakat foglalkoztatott már Jézus urunk kiléte. Többen anyai ágon kérdőjelezik meg Jézus zsidó voltát, mert Szűz Máriáról nincs erre utaló bejegyzés a bibliában. Szent József pedig csak nevelőapja volt. A Katolikus Egyház főpapjai emiatt, érthetően, méltatlankodnak. Legújabban a Heti Világgazdaság 2003. szeptember 27-i számában, a 97. oldalon Mi van a rovásunkon? címmel a következőkről számol be: "Jobboldali körökben egyre nagyobb teret nyernek az ősmagyarkodó, újpogány vallások, a Magyar Katolikus Egyház vezetői ezért pásztorlevélben készülnek felemelni szavukat a jelenség ellen." Persze, azok részére, akik elfogadják Jézus szűzi születést, mindez nem lehet gond. "Pápai Lajos győri megyés püspök kemény hangon bírálta azokat a jobboldali nyilvánosságban megjelenő nézeteket, amelyek szerint a kereszténység és az ősmagyar, pogány hitvilág elvei összeegyeztethetők, és amelyek Jézusról, anyján, Szűz Márián keresztül, mint a magyarokkal biológiai rokonságban álló "pártusról", "hercegről" beszélnek." "Az ilyen keresztényellenes támadásoknak helyet adó, azt vállaló vagy támogató mozgalmakkal, sajtóval egy gyékényen nem árulhatunk." - mondja Pápai püspök úr. Sajnálatos, de tény, hogy az említett mozgalmakban előfordulnak a meggondolatlan túlzások, de ha belelapozunk a bibliába, és figyelmesen elolvassunk Máté apostol evangéliumát (1:18-21), akkor úgy tűnik, az Úr angyala nem azonosítja a születendő Jézus népét a zsidó József népével. Íme: "Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprenkedett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert Ő váltja meg népét bűneitől. Ha Mária is zsidó volt, mint József, akkor az Úr angyalának nem ezt kellett volna mondania: Ő váltja meg népedet bűneitől? Persze, ezt lehet értelmezni az istenhit szemszögéből úgy is, hogy Jézus tanítását követőkre gondolt az Úr angyala, mikor azt mondta Józsefnek: "Ő váltja meg népét bűneitől." - de lehet úgy is, hogy a születendő kisded nem lehet zsidó, mert anyja se volt az. Nem is lenne gond, ha most abbahagynánk vizsgálódásunkat. Azonban, János apostol a következőképp írja le Pilátus és Jézus urunk szóváltását (18:33-36): "Pilátus maga elé hivatta Jézust, és megkérdezte tőle: Te vagy-e a zsidók királya? Jézus így válaszolt: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam? Pilátus ezt felelte: Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak kezembe. Mit tettél? Ekkor Jézus így szólt: Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna az országom, szolgáim harcra kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét való." Ha Jézus zsidó volt, nem ezt kellett volna mondania?: ..., ne kerüljek ellenségeim kezére? Ha például egy magyart a magyar hatóság el akar fogatni, akkor nem azt mondja: menekülök, hogy ne kerüljek a magyarok kezére, hanem azt, hogy ne kerüljek a hatóság, vagy ellenségeim kezére. Jézus tehát nem azonosította magát a zsidókkal. Máté apostol a 2:1-2. versben azt írja, hogy a kisded Jézust keletről "bölcsek" jöttek meglátogatni, akik a zsidók újszülött királyát keresték. Tudjuk, hogy ez nagy aggodalmat okozott Heródesnek, olyannyira, hogy megparancsolta a kémjeinek, hogy kövessék a bölcseket, és tudják meg, hol van az újszülött. A bölcsek is észrevették, hogy bajban vannak és sikerül elillanniuk a zsaruk szeme elől. Minden bizonnyal ők tanácsolták Szent Józsefnek és Szűz Máriának, hogy meneküljenek. Eredménye az lett, hogy Heródes legyilkoltatta a két éven aluli fiúgyermekeket. De vajon hová menekült Szt. József és Szűz Mária a kisdeddel? Feltehetőleg keletre, a bölcsek hazájába, ahol biztonságban érezhették magukat. Vajon milyen nevelést kaphatott ott a felcseperedő Istenfia? A következőkből talán némi fény derül az utóbbi kérdésre.  Mágus királyok: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár Kérdéses viszont az is, hogy valójában kik jöttek napkeletről az újszülöttet meglátogatni. Királyok, bölcsek vagy mágusok? Nem mindegy ugyanis. AzOregon Katolikus Nyomda (Oregon Catholic Press) által kiadott Mai Misekönyv-ben (Today's Missal, 1999. november - 2000. április. 52. oldal.) Máté apostol evangéliumában a "bölcsek" helyett "mágusokat" (magi) ír (2:1-2), mely a Hastings-féle Bibliai Értelmező Szótár (Hasting' Dictionary of the Bible) szerint a "pap" szóval rokon értelmű. Valamint a Perzsiában élő médek főpapjai is mágusok, akik nem szemita és nem árja fajtájúak voltak. Talán turániak?Kr.e. 721-ben fellázadtak a perzsa uralkodó ellen, aki egy részüket Számáriába telepítette. Elképzelhető, hogy Szűz Mária e nép kései sarja volt? Számos jel arra mutat, hogy Isten fiának anyja nem volt zsidó. A talmud (Sanhedrin 106a) szerint pedig hercegnő volt. Tudjuk, hogy Jézus az Olajfák hegyére járt imádkozni, ahol egy templom állt. Szintén a talmud szerint e templomban Szűz Mária leány korában szent táncokat táncolt. Zsidó templomba a nők be se tehették lábukat. Milyen vallás temploma volt tehát az Olajfák hegyén, ahova Jézus imádkozni járt? A turáni mágusok az újszülött herceget jöttek meglátogatni a Pártos Birodalomból? Onnan, ahol a médek éltek félezer évvel korábban? Elgondolkodtató az is, hogy Jézus az utolsó vacsorán a kehelyben lévő bort vérével azonosította, melyből mindnyájan ittak az újszövetség szentesítésére. E cselekedet is a turáni népeknél szokásos vérszövetségre emlékeztet, mikor a kehelyben lévő borba néhány csepp vért is vegyítenek. Árpád népe is vérszövetséget kötött, mielőtt elfoglalta a Kárpát-medencét. A kereszténység felvétele előtt a magyaroknak is mágusai, magyarul táltosai voltak, és a turáni népek családjába tartozónak vallják magukat. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Jézus arámi nyelven beszélt, melynek bölcsője Mezopotámia volt. Vajon milyen nyelven beszélt az apostolokkal? Megannyi kérdés. Magyar Jézusról beszélni azonban - mai értelmezésben - túlfeszítettnek mutatkozik, de ha Jézust Szűz Mária révén fajtánk-bélinek, azaz turáni születésűnek mondjuk, akkor valószínű helyes úton járunk. Az itt felsoroltakat még a következők is alátámasztani látszanak. Pilátus nem látta Jézus bűnösségét bizonyítottnak. Mosta kezeit, és tett egy utolsó kísérletet megmentésére. Megkérdezte az egybegyűlteket, hogy kit szeretnének szabadon bocsátani az ünnep alkalmából: Jézust vagy Barabást? A zsidó tömeg a zsidó Barabást választotta, és "feszítsd meg őt" rivallt Jézusra. A tanítványok, a majdani apostolok is keletre mentek téríteni. Talán saját fajtájuk körében jobb eredményt és biztonságot reméltek? Radics Géza 2012.12.13. Jézus Édesanyja Adiabene Mária Pártus királyi hercegnő Adiabene Nakeb Pártus herceg és Grapte-Kharax Pártus hercegnő leánya. Scythopolisban [Szkíták városa] tanult.  Pártus Birodalom - Adiabene - Edessa... "A Kaszpi-tenger környéki Dáhok, akik Párthiát is elözönlötték, a Médekkel egyesültek, és hamarosan megalakították a Párthus Birodalmat." - Strabo "Úgy hallottam, az Isztroson [Duna] túl egyetlen nép lakik, a Méd [Madai] viseletben járó Szigünnák [Szkíták]..." - Herodotosz - "Ethele [Atilla], a viselet módjában és alakjában (öltözködésében) mind maga, mind nemzete a Médek [Madai] módját tartja vala" - Kézai Simon -  Kapcsolódó:  Pártos azaz Pártus aki egy Nemes ügyet és Rendet Pártolt (facebook.com) Kiknek asszonyai Pártát viseltek. Pártus Birodalom Kr.e. 260 - Nagy Arszák [Úrság, Ország?], az Arszakida dinasztia alapítója a daha-hunok vagy szkíták aparna ágából. Al-Biruni az Arszák dinasztiát, a Pártos Birodalom királyait a Chorezm királyi dinasztia családfájából vezeti le. Strabo pedig ezt mondja: ...a Pártos Birodalom Arszák dinasztiájának megalapítói azok a dahák voltak, akik a Miótisz-tó (Aral-tó) mögött, az Oxus folyásánál laktak Magyar találmány lehetne az útépítés jövője Kolbert András 2016.12.11. index.hu Van egy magyar találmány, amely nemzetközi díjat nyer, évek óta rendelkezésre áll, elképesztő pénzeket lehetne vele spórolni, ráadásul egy pillanatnyilag megoldatlan hulladékhasznosítási problémára is válasz lehetne, mégsem használjuk ki. Ez eddig egy facebookos álhír is lehetne, azonban a magyar gumibitumen ügye nagyon is valóságos. Rangos díjat nyert november elején egy magyar találmány az IChemE, vagyis a Vegyészmérnökök Nemzetközi Intézete által rendezett nemzetközi versenyen. A MOL és a Pannon Egyetem által jegyzett "kémiailag stabilizált gumibitumen" című fejlesztés az év innovatív terméke kategóriában hozta el a fődíjat. Csak hogy nagyjából sejtsük, mekkora megtiszteltetés ez: térségünkben még senki nem kapta meg, az első helyezettet több száz, a világ minden részéről érkező nevező közül választotta ki a 44 ezer szakembert tömörítő szervezet. De mi is az a gumibitumen? Abroncsból ragasztó Először talán tisztázzuk, mi az a bitumen: az a kötőanyagként használt kőolajszármazék, amely összetartja az útépítésnél használt mindenféle zúzalékanyagot. Az arányok nagyjából úgy festenek, hogy az aszfalt mintegy 5 százalékát adja a ragasztóként használt bitumen. Annak ellenére viszont, hogy csak ilyen kis részben jelenik meg ez az összetevő, alapvetően meghatározza az út minőségét, tartósságát és egyéb fontos jellemzőit.  Fotó: Photofusion / Getty Images Hungary A gumibitumen azért különleges, mert az eredeti bitumenrecepten csak annyit változtat, hogy a teljes összetevők 15 százalékát amúgy hulladékként kezelt gumiabroncsból visszanyert gumiőrleménnyel váltja ki. A szabadalmaztatott magyar gyártási eljárás homlokcsapkodósan egyszerű, ennek ellenére minden vizsgálati eredmény szerint csupa jó tulajdonsága van. Az utak négy fő ellenségének, a nyomvályúsodásnak, a fáradásnak, repedezésnek és kátyúsodásnak is jobban ellenáll, és a gumibitumennel épített utak élettartama másfélszer hosszabb, mint a hagyományos bitumennel építetteké. További előny, hogy bár maga a bitumen valamelyest drágább lesz, az út végső árában ez alig pár százaléknyi különbséget jelent (mivelhogy maga a bitumen eleve is csak pár százalék az aszfaltban). A gyártásfolyamat nem kíván meg semmilyen különleges eljárást, a gumigranulátum kezelése és bedolgozása után nyert gumibitumen nem zavarja össze a ma működő aszfaltgyárakat, a gumibitumenes aszfalt terítéséhez nem kellenek különleges eszközök. (Fontos, hogy a magyar eljárást nem szabad összekeverni az USA-ban alkalmazottal, az tényleg bonyolultabb és drágább.) A találmány extra hozadéka, hogy egyes számítások szerint a hazánkban évente keletkező teljes gumihulladék-mennyiség feldolgozható lenne, ha a közúthálózat karbantartása és fejlesztése során gumibitument használna az útépítő. Ez évente mintegy harmincezer tonna hulladék gumiabroncs feldolgozását és újrafelhasználását jelentené.
Pontosan ez az, ahol a gumibitumennek óriási szerepe lenne. A bekerülési költség tulajdonképpen változatlan marad, viszont az élettartam megnő, karbantartási költség csökken - így a folyamatosan csak csúszó felújítások időt nyernek, mert nem az lesz, hogy még azelőtt leromlik egy útszakasz állapota, hogy a másikat felújítanák. Ezek nem légből kapott indokok, az Állami Számvevőszék 2012-es jelentésében is szerepel, hogy annak ellenére, hogy évente mintegy 2500 kilométer út felújítása kellene, 2006 és 2011 között összesen 3794 kilométerrel végeztek. Közben 10 százalékkal nőtt az úthibák miatt sebességkorlátozás alá eső útszakaszok hossza, illetve a közutak felújítási ciklusideje 10 évről 35 évre nőtt. Annak ellenére, hogy a technológia és a termék már 2013-ban rendelkezésre állt, az éves magyar bitumenfelhasználásnak csak töredékét adja a gumibitumen. A MOL épített egy kísérleti gyárat, ez évi ötezer tonna kibocsátására képes - évente úgy 190 ezer tonna kellene. De akkor miért nem? Persze önmagában az, hogy a technológia egyszerű, nem jelenti, hogy ilyen volumenű gyártást rövid idő alatt fel lehetne pörgetni - a teljes igényt kielégítő gyárkapacitás felhúzása évekbe telne és több milliárd forintos befektetés lenne. A baj inkább az, hogy nem látszik, hogy a felhasználói oldalon igény mutatkozna arra, hogy a MOL felpörgesse a termelést. Az az érdekes, ahogy ez ebben a munkaanyagban is szerepel, hogy az útfelújítási közbeszerzési eljárások "közel 100%-a esetében az ajánlatok értékelési szempontja egyedül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás", vagyis csak az számít, hogy a munkát a lehető legolcsóbban vállalja valaki. "Ezzel egyéb fontos szempontok - gazdaságosság, környezetvédelem és fenntarthatóság - háttérbe kerülhetnek, vagy nem kapnak elegendő hangsúlyt, a közbeszerzési eljárás árversennyé egyszerűsödik" - emeli ki a jelentés, vagyis látszik, hogy az útépítési és útkarbantartási szférára itthon ráfér egy alapos szemléletváltás.  A Mol által kifejlesztett gumibitumen felhasználásával készült északi tehermentesítő út másfél kilométeres szakaszának átadása Zalaegerszegen. Fotó: Varga György / MTI Óriási dolog, hogy erre pont egy magyar találmány adna esélyt, ráadásul úgy, hogy egyszerűen nem lehet fogást találni az eljáráson. További előny, hogy a gumibitumenes utaknál csökken a menetzaj, viszont nő a tapadás, vagyis környezetterhelési és baleset-biztonsági szempontokat is lehet sorolni a találmány mellett. Az érdekes kérdés inkább az, hogy vajon miért nem valami ezzel kapcsolatos lesz nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás (szemben a környezetvédelmi szempontból vitatott gumifeldolgozóval). A gumibitumen termeléséhez nem csupán új üzemekre lenne szükség, inkább annak kidolgozására, hogy lehetne a meglévő termelésbe, útépítésbe hatékonyabban beleszőni ezt a megoldást. Erre nyilván csak akkor áldoz a termék előállítója (jelen esetben a szabadalom tulajdonosa, a MOL), ha vásárlói igény mutatkozik. Mivel a vásárló ebben az esetben a magyar állam, illetve annak szervei, ezért jelen esetben az állami beavatkozás sem lenne vállalhatatlan. | |||||||
