Von: mpsz@sksyu.net
Gesendet: kedd, 2009. július 21. 15:40
An: Kutasi József
Betreff: Magyar Érdekvédelmi Fórum - állásfoglalás az NT törvényjavaslattal kapcsolatban.doc
Államilag irányított testület!?
A Magyar Érdekvédelmi Fórum álláspontjai a nemzeti tanácsokról
szóló törvényjavaslatról
A napokban – hét év után, szinte gyanús gyorsasággal, a nyári szünetek és szabadságok idejében, amikor lankad a figyelem – a szerbiai parlament elé kerül a nemzeti tanácsokról szóló törvény javaslata. A Magyar Érdekvédelmi Fórum (MÉF) a javaslattal kapcsolatban a következő álláspontokat alakította ki:
1. A törvényjavaslat nem tartalmazza a valós nemzeti tanácsok fogalmát és úgy képzeli el a nemzeti tanácsokat, mint a mindenkori szerb kormány végrehajtó szervét, amelyet távirányítással működtet. A kisebbségi nemzeti tanácsok illetékességét az eddigi kereteken belül szabja meg. A második szakasz szerint a szerbiai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek önkormányzati joguk érvényesítése céljából a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén nemzeti tanácsot választhatnak. A javaslat 9. szakaszának 14. pontja szerint a nemzeti tanács „álláspontokat fogadhat el, kezdeményezéseket és intézkedéseket tehet minden olyan kérdésben, amely kapcsolatban van a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival". Ezek a rendelkezések arra utalnak, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény a kisebbségek számára csak korlátozott, ún. kulturális önkormányzatot javasol, és azt is csak szűk, államilag minden részletében felügyelt keretek között.
A nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet nem rendezi, nem tisztázza a nemzeti tanácsok által alapított és működtetett intézmények pénzelésének a biztosítását. Legutóbbi példa a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet körüli kritikus helyzet is mutatja, hogy a köztársaságnak rendelkeznie kell arról is, hogy milyen mértékben vesz részt ezeknek az intézményeknek a pénzelésében.
2. A nemzeti kisebbségi tanácsok illetékességi köre még az említett négy területen is korlátozott és számos jogi buktatót tartalmaz. Jóformán alig van önálló döntéshozatali lehetőségük, hiszen csak a saját alapszabályzatuk és pénzügyi tervük meghozatalára és a vagyonukkal kapcsolatos döntéshozatalra, a nemzeti szimbólumok, jelképek és ünnepek meghatározására, valamint intézmények, alapítványok és gazdasági társaságok alapítására korlátozódnak. A négy legfontosabb illetékességi területen is csak „javaslattevő", „véleményező, legjobb esetben mindössze „részvételi" szerep jutott, éspedig „a törvénnyel összhangban".
A nemzeti tanácsoknak – a törvényjavaslat 9. szakasza szerinti 15 általános illetékessége mellett – csupán egyetlen esetben lenne „döntő" szava: A 22. szakasz szerint „törvényellenesek, illetve semmisek" egyes egyedi jogi aktusok, amennyiben az illetékes szerv azokat a nemzeti tanácsok „javaslata vagy véleménye nélkül fogadott el". Ez a rendelkezés is látszat döntési jogot ad, mivel ekkor sem kötelező a nemzeti tanácsok véleményének tiszteletben tartása, illetve elfogadása.
3. A 2008. október 3-án megtartott tanácskozáson – amelyen részt vettek a magyar szellemi élet megőrzését felvállaló jelentős intézmények, civil szervezetek, a történelmi egyházak és mindegyik vajdasági magyar politikai párt képviselője – ellenvélemény nélkül mindenki elfogadta azt a követelményt, hogy „a törvény tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztása általános, többpárti, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján történjen, listás – részarányos választási rendszerben, külön választási küszöb nélkül". A parlament elé terjesztett megszövgezésben ezt a követelést kijátszva már úgy fogalmaznak, hogy „a nemzeti tanács tagjainak megválasztása közvetlen módon, illetve elektori közgyűlés által lehetséges".
Ugyanakkor - a 28. szakasz, 2. bekezdésében, igyekszik lehetetlenné tenni a közvetlen választások megtartását, hiszen - csak akkor lenne lehetséges a közvetlen választások megtartása, ha az illető nemzeti kisebbségi populációnak több, mint 50%-a feliratkozik a választási listára, viszonyítva a 2002-ben megtartott népszámláláskor megállapított össz létszámhoz. Más szóval ez azt jelenti, hogy a javaslattevő célja, az elektori választások kierőszakolása, hiszen 2002-óta akár 20%-kall is kevesebb embert számolnak a nemzeti kisebbségi csoportok és csak azok íratkozhatnak fel, akik időt, pénzt áldoznak, valamint a mai ellenséges körülmények között nyiltan fel merik vállalni nezeti hovatartozásukat. Mindez csak a szerb kormánynak és azoknak a magyar tisztségviselőknek felel meg, akiket eddig is elektori úton választottak meg, akik tartanak a közvetlen választásoktól valamint a régi egypárti diktatúrát szeretnék viszontlátni.
Követeljük a szerb parlamenttől, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásának módozatai közül töröljék az elektori úton történő választási lehetőséget, valamint azt, hogy a nemzeti kisebbségek választói névjegyzékét az általános választói névjegyzékhez hasonlóan állami intézményes alapon kelljen felállítani! Követeljük a szerb parlament magyar tagjaitól, hogy álljanak ki a szabadkai közös magyar határozat mellett (amelyet ők is elfogadtak) és tegyenek javaslatot az elektori választási lehetőség eltörlésére. Amennyiben a parlament nem veti el az elektori rendszert, szavazzanak a törvénytervezet elfogadása ellen.
4. Úgy váljük, hogy a 2008-as szabadkai tanácskozás szervezőinek kötelessége lett volna újból összehívni az intézmények, civil szervezetek, pártok képviselőit, hogy állást foglaljanak az új javaslatban foglalt változásokról, annak ellenére, hogy a VMSZ szóvivői szerint „lényeges dolgok nem maradtak ki a nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslatból".
A vajdasági magyar közösség számára fontos, hogy azoknak a személyek helyébe, akik az elmúlt időszakban lejáratták a nemzeti tanácsot, az új nemzeti tanácsba olyan személyek kerüljenek, akik a magyar nemzetrész valódi támogatását élvezik és – párthovatartozásra való tekintet nélkül – felvállalják a közösség érdekeinek képviseletét.
5. Tekintettel arra, hogy a nemzeti kisebbségi autonómia kiteljesülése továbbra is várat magára, és bizonyos körökben még mindig az egyéni és pártérdekek dominálnak, a MÉF a továbbiakban is fenntartja a jogot, az esetleges új Magyar Nemzeti Tanács létrehozásától függetlenül, hogy a vajdasági magyar nemzeti kisebbségi közösséget érintő minden időszerű kérdésről állást foglaljon, és azokról értesítse a szerbiai és a nemzetközi közvéleményt.
Zentán, 2009. július 21.
A közlemény hiteléül
Rácz Szabó László
A Magyar Polgári Szövetség elnöke,
a MÉF tagjaként
A dokumentumot hitelesítette a vajdasági magyar pártok közül a
1. Magyar Polgári Szövetség párt (elnök: Rácz Szabó László)
2. Magyar Koalíció párt (elnök: László Bálint)
a vajdasági magyar pártok közül nem támogatta:
1. Vajdasági Magyar Szövetség párt (elnök: Pásztor István)
2. Vajdasági Magyar Demokrata Párt (elnök: Ágoston András)
3. Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége párt (elnök: Dr. Páll Sándor)
Támogató vajdaságimagyar civil szervezetek:
· Árgus – kisebbségjogi szervezezet (elnök: mgr. Bozóki Antal)
· Aracs – társadalmi szervezet (elnök: Dr. Gubás Jenő)
· Nagy Sándor – Műemlékvédő szervezet (elnök: Papp Ferenc)
· Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (elnök: Nagy Margit)
és sokan mások
--------------------------------------------------------------------------------------------------
