Együttérzésem a szerencsétlenül járt devecseri, kolontári, ajkai testvéreinkért!
Magyari Lajos: ÁLLJ MELLÉM ...
Állj mellém, mikor legnehezebb,
a legszigorúbb napon -
mikor kifagyna az elvetett mag,
mert kés villog a földeken,
ha a szelek jégesőt hoznak,
s kalásznak lenni gyötrelem,
ha vonatok egymásba szaladnak,
hogy karddá pendül a kerék,
ha az őzre farkasok rohannak,
s megbűvölik remegő szemét,
mikor a várost a víz elönti,
s csüggedt lakói már csak nézik,
ha a kaszát kő pöccinti,
s a kaszásra fordítja élit...
minden ragadozó pillanatban,
mely testünkbe vághat vakon -
állj mellém, mikor legnehezebb:
háromszázhatvanöt napon.