A magyar államról
Magyarország alkotmányjogi berendezkedése
Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia. A legfőbb törvényhozó szerv az országgyűlés. A legfőbb végrehajtó hatalom a kormány, míg az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.
Bővebben
Az alkotmány
Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával.
Bővebben
A köztársasági elnök
A köztársasági elnök Magyarországon a legfőbb közjogi méltóság, aki az alkotmányban megfogalmazott szerepe szerint őrködik afelett, hogy az államszervezet demokratikusan működjön, és ő az, aki megtestesíti a nemzet egységét.
Bővebben
A választási rendszer
A demokráciában a szabad választás joga alapjog, a választási rendszer pedig azt szabályozza, hogy ezt az alapjogot miként gyakorolhatjuk. A parlamentbe, az önkormányzatokba és az Európai Parlamentbe is választhatunk képviselőket.
Bővebben
Az országgyűlés
A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Legfőbb feladatai a törvényalkotás és a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Az országgyűlést képviselők alkotják, akiket az állampolgárok választanak meg négy évre.
Bővebben
A költségvetés
Ahhoz, hogy az állam zavartalanul működjön, a kormány minden év végén törvényjavaslat formájában benyújtja a költségvetés tervezetét. A költségvetést az országgyűlés, a képviselők legalább felének jóváhagyásával fogadja el.
Bővebben
A kormány és a biztosok
A végrehajtó hatalom csúcsszerveként működő kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A kormányt a miniszterelnök vezeti, akinek legfőbb feladata, hogy meghatározza a kormány politikájának általános irányát. A miniszterek pedig egy-egy szakterületet irányításáért felelősek.
Bővebben
Az ombudsmanok
Az országgyűlési biztosok intézménye segít abban, hogy az államhatalom a demokratikus, jogszabályok által meghatározott keretek között működjön. Jelenleg négy ombudsman van Magyarországon.
Bővebben
Az alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság a rendes bírói szervezettől függetlenül működő tizenegy fős testület, amelynek fő feladata az Alkotmány védelme. Ha egy jogszabály az alkotmányba ütközik, az Alkotmánybíróság megsemmisíti azt.
Bővebben
Az Alkotmányban nevesített egyéb, az állam működése szempontjából fontos intézmények
Ebben a részben az államélet irányításában fontos szerepet játszó egyéb szervezetek leírásai találhatóak. Ilyen például az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
Bővebben
Önkormányzatiság Magyarországon
Magyarország területi szinten a fővárosra, a főváros kerületeire, megyékre, városokra, községekre és falvakra tagolódik. Ezeket megilleti az önkormányzás joga, vagyis a helyi közösségek a helyi közügyeket a központi irányítástól függetlenül, saját hatáskörben intézhetik.
Bővebben
Az igazságszolgáltatás rendszere
A Magyar Köztársaságban a bírói szervezet, az ügyészség és a rendvédelmi szervek feladata, hogy gondoskodjanak az állampolgárok jogainak védelméről, védjék az alkotmányos rendet, és fellépjenek a bűncselekmények elkövetői ellen. Az igazságszolgáltatás szervei függetlenek.
Bővebben
Rendvédelem
A magyar rendőrség legfontosabb feladata a közbiztonság fenntartása és a belső rend védelme. Ennek érdekében megelőzi és felderíti a bűncselekményeket, közreműködik a szabálysértések megelőzésében, feltárásában. A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata a nyílt és titkos információgyűjtés, valamint az, hogy a bűncselekmények felderítése révén megvédjék a magyar állam függetlenségét.
Bővebben
Honvédelem
Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint a nemzetközi szerződésből eredő védelmi feladatok ellátása. A Magyar Honvédséget az Országgyűlés, a köztársasági elnök, illetve a honvédelmi miniszter irányítja.
Bővebben
