Középkorban az európai műveltség három lábon állt. Az egyetemi oktatás a filozófia, az asztrológia és a teológia hármas egységén alapult.
Az euró-atlanti civilizáció a francia forradalomtól kezdve már az anyagot helyezte a tudományos gondolkodás középpontjába. Az egyetemes emberi tudást "három lábról egy lábra" állította.
A nyugati orvoslás is anyagelvűvé vált. Egy lábra állt, szemben más világkultúrákkal (iszlám, sintoizmus, konfucionizmus, budhizmus... stb.) ahol a mai napig megtartották a klasszikus egyetemes gondolkodást.
A XX. század utolsó harmadában a komputer technika előretörése jelentős változásokat hozott az orvoslás rendszerében.
Az elmúlt öt-hat évben pedig soha ne tapasztalt, ugrásszerű fejlődés történt a számítógép rendszerekben, a mikró -és nanotechnikában, a vezeték nélküli kapcsolatteremtésben, az információtovábbításban, és az internet elterjedésében.
A fentiek a nyugati orvoslásban alapvető strukturális változásokat indítottak el és napjainkra gyakorlatilag a nyugati orvoslás a központi képalkotó diagnosztikára és terápiás eljárásokra alapozódik.
A rendkívül drága diagnosztika az évek óta tartó gazdasági válság közepette is 3-5 évente eszközcserét követel.
A gazdasági világválság, az anyagi lehetőségek csökkenése az egészségügy belső forrásainak felülvizsgálatát, és a pazarlás megszüntetését sürgeti.
A kialakult helyzetben az orvos-szakmának és a mindenkori hatalomnak közös felelőssége, hogy az egészségügyi ellátásban (kvázi háborús körülmények között) fontossági sorrendet állítson fel.
Első helyre az életmentés kell, hogy kerüljön! A sürgősségi ellátás.
A politikusok, a mindenkori hatalom számára világosan meg kell fogalmaznia, hogy az egészség megőrzése, a primer prevenció a legdrágább, igen bonyolult és összetett célkitűzés. Jelenleg megvalósíthatatlan.
Ezért az első helyre az életmentés kell, hogy kerüljön! A sürgősségi ellátás.
A jelenkori állam alapvető erkölcsi kötelessége, hogy minden állampolgárának egyforma esélyt biztosítson életmentésre, életveszélyes állapotok elhárítására.
Olyan logisztikai ellátórendszert kell kialakítani, amely ezt az esélyegyenlőséget megteremti. Nem fogadható el, hogy a Budapesten élőknek háromszoros életesélye van az ország szegény megyéiben élőkhöz képest.
Ki kell mondani az igazságot!
A szakmapolitikusoknak ki kell mondani az igazságot: a jelenlegi Magyarország gazdasági lehetősége csak az életmentést tudja biztosítani minden állampolgárának!
A sürgősségi ellátás rendszere
I. Baleseti ellátás (Természeti katasztrófák, közlekedés, munkahelyi - otthoni balesetek)
II. Váratlanul kialakuló szervi katasztrófák, amelyek döntően az életfontosságú szerveket érintik.
A sikeres életmentés legfontosabb tényezője az időfaktor.
1. Arany idő: 0-2 óra (maradandó szervkárosodás kivédhetőségének valószínűsége
kb. 90-100 %)
2. Ezüst idő: 2-4 óra (maradandó szervkárosodás kivédhetőségének valószínűsége
kb. 70-90 %
3. Bronz idő: 4-6 óra (maradandó szervkárosodás kivédhetőségének valószínűsége
kb. 40-70 %
4. A bizonytalanság ideje. 6 óra után, ha addig nem avatkoztunk be, az esetek döntő részében már nem tudunk, vagy nem szabad beavatkozni a természet rendjébe. (maradandó szervkárosodás kivédhetőségének valószínűsége kb.40-0%
I. Az első csoportba tartozó, katasztrófák elhárításában a helyszínre érkezés és a helyszíni ellátás elsőrangú és elsőrendű feladat.
Mindenkor a leggyorsabb segítséget jól felszerelt mentő helikopter segítségével lehet biztosítani.
A második lépés a beteg sürgősségi centrumba szállítása, ahol azután a végleges ellátást megkaphatja.
Ennek megvalósításához országos szintű koordináció kialakítása szükséges.
II. A második csoportban, a valós esélyegyenlőség megteremtése hagyományos szállító eszközzel történhet.
Az aranyidő biztosítása érdekében elsődleges szerepet a sürgősségi központ kap. Az érintett beteget időveszteség nélkül a centrumba kell szállítani!
A helyszíni ellátás másodlagos szerepet kap.
A fentiekből egyértelműen következik, hogy az aranyidő kihasználhatósága út és időjárás viszonyoktól függően, 0-80 km sugarú körben valósítható meg.
Magyarországon ma nem kórházi ágyakat kell megszüntetni, hanem az adott gazdasági lehetőségek ismeretében, egyértelmű, gyors, határozott döntéseket kell hozni.
A fent vázolt sürgősségi központok mellett, az orvos-és nővérhiány ismeretében a Hazánkban jelenleg működő aktív kórházi ágyak legalább 50 %-át szociális súlypontú ellátásra kell átalakítani.
A szociális ellátás ápolói feladataira, alacsonyabb képzettségű munkanélküli szabad kapacitás rendelkezésre áll.
Az igazság kimondásának fájdalma, az illúziókkal való leszámolás elkerülhetetlen.
Dr. Papp Lajos
az MTA doktora
a kaposvári egyetem
emeritus professzora
Megjelent: Magyar Hírlap 2012. január 20.
2012. február 12., vasárnap
11.962 - Dr. Papp Lajos: Az igazság kimondásának fájdalma, az illúziókkal való leszámolás elkerülhetetlen.
www.nemzetihirhalo.hu *************
A magyar betegségügy katasztrófája