Feladó: Farkas Éva
Dátum: 2013. április 5. 20:39
Tárgy: Rovásírásverseny
Címzett: Kutasi József Antal
Örömmel értesítek minden barátomat, hogy a mai napon (2013.04.05.) székely-magyar rovásírásverseny elődöntőjében vettünk részt a Felvidéken Muzsla községben (színtiszta magyar falu, 2000 lakossal, Párkánytól 8 km-re). Az általam fölkészített két kislány:
A verseny feladatai közé tartozott:
Mindketten bejutottak a döntőbe, mely verseny májusban Érsekújváron folytatódik. Nagy élmény volt a felvidéki magyarok között lenni ebben a kicsiny faluban! A 100 évvel ezelőtt alapított iskolájukban ma is mindenki magyarul beszél, a folyosók, az osztálytermek mind-mind a magyarságtudat fejlesztésére szolgálnak, a falak magyar nagyjaink képeivel díszítik a helyiségeket és jelzik a látogatók felé, hogy a trianoni gúnyhatárok mit sem változtattak nemzeti hovatartozásukon. Muzsla minden lakója ősi földjén magyarnak született, melyet mindannyian a szüleiktől örököltek és az idők végezetéig továbbadják ezt a nemzeti érzést a következő nemzedéknek. Akik kételkednek az elszakított területeken élő testvéreink magyarságában, azoknak ajánlom, hogy az életben legalább egyszer utazzanak el egy olyan helyre, mint Muzsla és ismerjék meg magyar lakóit! Biztos vagyok benne, hogy hazafelé a szívüket melengető gondolatokkal térnek vissza Csonka-Magyarországra. Az igazgatónő, a polgármester és az egész rovásírásversenyt szervező tanár úr áldozatkész munkájának és a versenyt befogadó készségüknek köszönhető, hogy ma ott lehettünk mi is Gödről a Magyar Nemzeti Front színeiben az 50 főt kitevő versenyző között. Gratulálok a két kicsi lánynak! Jó volt őket megtanítani a világmindenség első ismert írására, mely a magyarok egyik büszkesége. Az idei iskolakezdés óta sokat gyakoroltunk, sokszor noszogattam őket, de ők kiállták a próbát és bejutottak a legjobbak közé. Hát kell ennél nagyobb öröm, mint a nyertesek között kipirosodott arccal mosolyogni látni a két kislányt? Kell ennél nagyobb öröm nekem, amint a munka gyümölcse beérett? Én tudom rá a választ, amit szívesen átadnék másnak is. |
|