17.327 - Gaudi-Nagy Tamás és Mirkóczki Ádám arra hívta fel a belügyminiszter figyelmét, ...

Gaudi-Nagy Tamás 

• "Hogyan kíván a kormány érvényt szerezni az Alaptörvény IX. cikkében (5) foglaltaknak, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat vallási közösségek méltóságának a megsértésére?" 
  
  Gaudi-Nagy Tamás és Mirkóczki Ádám arra hívta fel a belügyminiszter figyelmét, hogy a rendszerváltásnak nevezett átalakulást követően Magyarországon a gyülekezési törvény, a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága mögé bújva a többségi társadalom nemzeti érzéseit és/vagy vallási meggyőződését súlyosan sértő rendezvények kezdték szárnyukat bontogatni.
  
  A képviselők példaként a magát feminista és antirasszista szemlélettel működő "leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer" (LMBTQ) szervezetnek minősítő, a főváros közlekedését évente megbénító, a közerkölcsöt súlyosan sértő rendezvényt hozták fel, akik honlapjukon úgy nyilatkoznak céljaikról, miszerint az a nemi identitásuk és/vagy szexuális orientációjuk miatti vélt hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, azonban ennek minden évben a többségi társadalom vallásos meggyőződését súlyosan sértő formában adnak teret. "Az áldozás" és a "Pap" című filmek egy a hagyományostól eltérő szexuális viselkedést népszerűsítő rendezvény keretében történő nyilvános bemutatása is joggal háborította fel az embereket, mint ahogy - a teljesség igénye nélkül - a "Jézusnak is két apja volt" szöveget tartalmazó molinó mutogatása, a Szentírás és a feszület testhez dörgölése minden kétséget kizáróan nincs összhangban a rendezvény szervezői által a nyilvánosság felé megfogalmazott célokkal.
  
  A Bolgár Ortodox Egyháztól vagy a franciaországi katolikusoktól eltérően a témában kevésbé határozott Magyar Katolikus Püspöki Kar, illetve a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa is határozottan véleményt nyilvánított az első Orbán-kormány ideje alatt, felemelve a szavát a vallásos közösségeket sértő megnyilvánulások ellen, ám a már akkor is keresztényként tetszelgő fideszes kormányzat a rendezvény betiltására vonatkozó kérelmeket rendre elutasította.
  
  Az Alaptörvény IX. cikkében (5) megfogalmazottak szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, azonban a deviáns felvonulás az elmúlt 10 évben egyértelműen a megfogalmazott céloktól letérve, vallási közösségek méltóságának a megsértését vette célba.
  
  Gaudi és Mirkóczki ezért komoly kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a rendezvényt a hatályos törvények betartásával kívánják a szervezők megrendezni. A korábbi években a rendezvényen tanúsított ízléstelen provokáció, különösen a vallásos emberek méltóságát sértő megnyilvánulások okán oly mértékben adhatnak feladatot az igazságszolgáltatásnak és ezáltal – különösen a megítélt kártérítések fényében – oly mértékben terhelhetik meg a költségvetést (az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése szerint a nemzeti, etnikai, faji, vallási közösségekhez tartozó személyek - a törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni), melyek teljesen egyértelmű módon nincsenek arányban a rendezvény szervezői által megjelölt célok aktualitásával.
  
  Talán a fent megjelölt okok miatt 2009-ben Ékes Ilona (akkor még ellenzéki) képviselőként a rendre közerkölcsöt és a vallásos közösségek méltóságát súlyosan sértő rendezvény betiltását követelte. Gaudiék szerint egy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó bármilyen rendezvény betiltása csak mint a legvégső eszköz jöhet szóba, azonban a hagyományostól eltérő szexuális irányultságot propagálóknak szervezett demonstráció az elmúlt években megrendezett formában és útvonalon a vallásos emberek méltóságának, a fiatal- és gyermekkorúakat megillető szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelem és nem utolsó sorban az adófizetőkre hámló aránytalanul magas költségei okán nem tartható meg.
  
  Novák és Dúró Dóra úgy fogalmazott, hogy senki sem szolgálhat két úrnak. Magyarország kormánya vagy az élet - gyermekek sírásásától és kacagásától hangos, egészséges nemzet - oldalán áll, vagy pedig a keresztény-konzervatív értékekkel szembehelyezkedve, a gyermekeket védtelen prédaként kiszolgáltatja a szexuális szabadosság, különböző devianciák népszerűsítői által a jogegyenlőségért folytatott küzdelem hamis látszata mögé bújt támadásoknak.
  
  Pintér Sándor a képviselőknek adott válaszában, melyet a CTRL+C és a CTRL+V billentyűparancsokkal sikeresen bemásolt, az alábbi tájékoztatást adta:
  
  "Az Alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. A törvény előtt mindenki egyenlő. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
  
  A Gyülekezési jogról szól 1989. évi III. tv pontosan meghatározza, hogy egy: rendezvény milyen esetekben tiltható meg vagy oszlatható fel.
  
  A Rendőrség a rendezvények tudomásulvételéről vagy megtiltásáról minden esetben a törvényeknek megfelelően, csak és kizárólag a jogszabályok alapján, faji, vallási; politikai vagy bármilyen egyéb hovatartozás figyelembe vétele nélkül határoz."
  
  Ezt akár el is hihetnénk, ha nem tudnánk azt, hogy a gyakorlatban a rendőrség nem veszi figyelembe az Alaptörvény békés gyülekezést biztosító rendelkezését.
  
  Égbekiáltó hazugság, hogy a rendőrség a rendezvények tudomásulvételéről vagy megtiltásáról minden esetben a törvényeknek megfelelően, csak és kizárólag a jogszabályok alapján, faji, vallási; politikai vagy bármilyen egyéb hovatartozás figyelembe vétele nélkül határoz, hiszen "A család nevében" Facebook-csoport a hagyományos családi értékeket megjeleníteni óhajtott rendezvényét érdemi vizsgálat nélkül utasították el.
  
  Hogy a rendőrség a törvényben nem rögzített okokra hivatkozva hárítja el egy rendezvény tudomásulvételét, az egy dolog. Megszokhattuk már. A jogállamiság fokmérője azonban az, hogy a benyújtott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmét olyan indokolással és okokra hivatkozva utasította el a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amely okok a rendőrség közokiratában nem is szerepeltek, így arra érdemben "A család nevében" Facebook-csoport nem is reagálhatott. Nem is beszélve arról, hogy a pintéri válaszban is hivatkozott Gyülekezési jogról szól 1989. évi III. tv nem ismeri a bíróság által megjelölt okot.
  
  A rendőrségnek - amennyiben a Közigazgatási Bíróság által kitalált abszurdumra hivatkozott volna - lehetősége, joga és kötelezettsége lett volna egyeztető tárgyalásokat kezdeményezni annak érdekében, hogy az Alaptörvény által deklaráltan mindenkit megillető joggal a hagyományos családi értékek, a keresztény tanítás mentén szerveződő csoport is élhessen, ám erre kísérletet sem tett.
  
  Summa summárum kijelenthető: a jogszabályokat felrúgva, az emberi jogokat semmibe véve a hatóság mindent elkövet azért, hogy egy a nemzetünk fennmaradásának az alapját képező családok érdekeit képviselő rendezvényt teljesen ellehetetlenítsen, a jogszabályokat semmibe vevő, több szempontból is elfogadhatatlan utcai vonaglást pedig támogasson.