Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2014. december 11., csütörtök

19.684 - Bartal Klári karácsonyi verseiből


Feladó: Klári Bartal
Dátum: 2014. november 17. 13:44
Tárgy: Bartal Klári karácsonyi verseiből
Címzett: Kutasi József Antal <jozsef@kutasi.eu>

T. Kutasi Úr!
Mellékelek párat aktuális verseimből..
Szívélyes üdvözlettel: B. Klári


                                   Rideg Karácsony

                     Karácsonyest lesz és künn hull a hó,
                     Mária most is hajlékért remeg,
                     Józsefet ma is csak tovaküldik
                     Kényelmük féltő jámbor emberek.

                     Fényes szobáik díszíti fenyő,
                     Ajándékoknak pompás halmaza -
                     Jászolnál többet és juh-hodálynál
                     A kicsi Jézus nem láthat soha.

                     Velük virrasztunk. Levest is osztunk.
                     Olykor jó szót is, falás kenyeret,
                     De ácsmunkáért sóvárog József,
                     Saját hajlékra húzna fedelet.

                     Mária főzne otthoni tűznél,
                     Amíg ágyában a Gyermek pihen
                     És váltás nadrág, ingecske, zubbony
                     Száradna fenn a boldog kötelen

                     S dalolna minden, söprű és porszem,
                     Feledve barlanglakás és hideg...
                     Gondoljátok meg, törvény hozói:
                     Nem kéne néha szégyenkeznetek?


                                 Karácsony, 1989.

                            Heródes újra gyilkol,
                            Máriák könnye hull,
                            Józsefek szeme bútól.
                            Bánattól elborul.

                            Egyetlen jajkiáltás
                            Zúg Bégán, Temesen...
                            Jézust hányszor kell szülni,
                            Hogy megváltás legyen?


                                     Varázsos éj

                     Zúzmara koppan, nyárfa remeg,
                     Rázza szakállát vén Förgeteg,
                     Lelketlen állat félve lapul -
                     Szürke ég alján csillag kigyúl.

                     Hópihe hull és csend szava száll.
                     Titkot lehel az éjszaka már:
                     Szűz anya karján kisded szuszog
                     S körtáncot járnak az angyalok.