Ságvári-átnevezés: civilek tüntettek az iskola előtt, nyílt levelet adtak át + FOTÓK
Fontos az iskolai oktatás, de még fontosabb lenne a nevelés, valamint az, hogy a diákok megtudják az igazságot iskolájuk névadójáról – hangsúlyozták civilek a Ságvári gimnázium előtt tartott tüntetésen. A tucatnyi demonstráló egy nyílt levelet is továbbított a gimnázium igazgatójának és a Szegedi Tudományegyetem rektorának.
Tucatnyi civil tüntetett péntek délelőtt az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium átnevezéséért az iskola előtt. A demonstrálók zászlókkal és kokárdával sorakoztak fel az épület szomszédságában, egy táblát is hoztak magukkal, melynek egyik oldalán a "Rendőrgyilkos nevét viseli a Ságvári iskola", a másikon pedig a "Mit szólnátok Szent-Györgyi Alberthez?" felirat szerepelt. Szórólapokat is osztogattak a járókelőknek, melyben azt írják: Ságvári Endre kommunista múltja és terrorista cselekményei miatt vállalhatatlan.
Nem a "szellemi Ságvárizmusról" szól
Fontos az iskolai oktatás, de még fontosabb lenne a nevelés, valamint az, hogy a diákok megtudják az igazságot iskolájuk névadójáról – hangsúlyozta a megmozduláson Bene Gábor. "Itt nem az iskola érdemeiről, vagy a 'szellemi Ságvárizmusról' van szó, melyet nagy előszeretettel sulykolnak az átnevezést ellenzők. Ságvári Endre a mai fogalmak szerint egy terrorista volt, több bűncselekmény, közöttük emberölés köthető a nevéhez. Hat árvát hagyott maga után, és csak a kommunista érában csináltak hőst a nevéből" – mondta a demonstráció szervezője. Ugyan a táblára Szent-Györgyi nevét írták fel, ezt csak egy javaslatnak gondolják, hiszen több híres szegedi, vagy szegedi kötődésű személy is méltó lenne az iskola névadójának – tette hozzá.
A járókelők közül több embert is mikrofonhoz szólítottak, hogy kifejtse véleményét: az egyik felszólaló hevesen kikelt a tüntetők ellen, szerinte Ságvári önvédelemből használta fegyverét, a tüntetők pedig lejáratják az iskola nagy presztízst kivívott nevét.
A levél felolvasása alatt néhány diák jelent meg az iskola tornatermének ablakában, hátukat kifelé mutatva, pólójukon a Ságvári névvel. Hogy ezzel kívántak-e válaszolni az iskola átnevezését szorgalmazó civileknek, vagy csupán egy falhoz közelebb rendeződött tornasort sikerült lencsevégre kapnunk, nem derült ki.
Egy nyílt levelet is megfogalmaztak a demonstrálók, melyet az iskola igazgatójának, illetve a Szegedi Tudományegyetem Rektorának továbbítottak. Alább olvasható!
Nyílt levél a Szegedi Tudományegyetem vezetésének!
"Tisztelt rektor úr!
Mi – akik az utcára kényszerültünk tüntetni – szegedi és hazának erkölcsös, gondolkodni képes polgárai vagyunk. Bennünket nem tudott a bolsevista korszak agymosása kollaboránssá tenni, de a monetáris pártokrácia történelemhamisító, nemzeti érzést csökkentő korszaka sem volt képes elaltatni igazságvágyunkat. Ugyanis közterület, sajtótermék, médiaszolgáltatás, civil szervezet, közterület vagy közintézmény elnevezésében, vagy címében "nem szerepelhet
a) olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
b) olyan kifejezés, vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható."
Ezért hívjuk fel a figyelmét a következőkre, amit a helyi lapnak is megküldtünk több mint egy hete:
Idézet a m. kir. Rendőrség jelentéséből: „..július hó 27-én 19 óra 45 perckor Cselényi Antal, Kristóf László, Palotás Ferenc nyomozók a XII. kerületi Nagy Béla féle cukrászdában igazoltattak. E közben dr. Ságvári Endre, aki izmos féri volt, hirtelen dulakodni kezdett és a szomszéd asztalon lévő aktatáskájából előrántotta önműködő pisztolyát és rögtön tüzelt. Lövéseivel Cselényi Antal detektívet jobb vállán, Kristóf László csendőrnyomozót a jobb combján súlyosan megsebesítette, míg a hatósági közegek segítségére siető Pétervári János rendőrőrmester gépkocsivezetőt haslövéssel életveszélyesen eltalálta. A lövések leadása után az elkövető a helyiségből kimenekült, de Palotás Ferenc és a sebesülten utána futó Cselényi Antal lövéseitől eltalálva összeesett. Pétervári őrmester életben maradása kétséges." (OLBM eln. 2 tét. 5715, 1944)
Az eseménynél jelenlevő, de a comblövéstől földön fekvő és mozgásképtelen Kristóf Lászlót 1959-ben e „tettéért" felakasztották. (Ennyit ért akkoriban a szocialista törvényesség!) Testvére 2005. október 12-én nyújtott be felülvizsgálati indítványt, hiszen még az akkori „bolsevik" büntető anyagi jog rendelkezéseit is megsértették. A Legfelsőbb Bíróság 2006-os ítélete szerint: „…..az eljáró bíróságok téves következtetéssel állapították meg a terhelt bűnösségét….a felülvizsgálat tárgyát képező ítéletek szerkesztéséből, egyes megfogalmazásából, a bizonyítékok értékelése és a jogi indoklás során írt okfejtésekből az eljárás koncepciós vonásai egyértelműen felismerhetők." Megállapítható tehát, hogy mind a népbírósági gyakorlat, mind az 1956 utáni megtorlás, alapvetően ellenkezik az igazságosság elvével, s ezt a mai értelmiség jelentős része nem hajlandó tudomásul venni. A Ságvári Endre nevét viselő iskolák – de bármely hasonló intézmény – sértik a névadó által meggyilkolt Pétervári János és a bíróság által kivégeztetett: Kristóf László és Palotás János emlékét! Vagy az ő emlékük nem számít senkinek? Ők ugyanis úgy fizettek az életükkel a kötelességük teljesítéséért, hogy végig törvényesen jártak el, tehát az állam érdekében. A Legfelsőbb Bíróság megállapította azt is, hogy: „Ságvári jogszerű rendőri intézkedés közben….nem jogos védelmi helyzetben, vált áldozattá azzal, hogy fegyveres fellépésével maga idézte elő az életét is kioltó lövöldözést!"
Hozzáteszem, hogy a korabeli BTK alapján a 279§ és a 280 § szerint minősülő, több emberen elkövetett szándékos emberölést követett el, illetve kétrendbeli emberölési kísérletet. Ehhez jön a halmazatban elkövetett és négyrendbeli hatósági közeg elleni erőszak bűntette. Ráadásul mindez a cukrászdában és annak teraszán, – mint nyilvános helyen – ahol ártatlan életeket is veszélyeztetett a lövöldözést kezdeményező gyilkos. Ságvári lövései egy többgyermekes édesapát vettek el a családjától, de az 1959-ben bekövetkező és a 15 évvel előtte történteken alapuló koncepciós per, amely két akasztással végződött a bolsevik-szocialista eszme nagy dicsőségére, háromra emelte az ehhez köthető áldozatok számát. Én most gratulálok azoknak a kommunistáknak, vagy tudatlanoknak, akik ragaszkodnak ehhez a „szellemi ságvárizmushoz"! De azoknak is, akik persze mellébeszélve és másokat félretájékoztatva, kikerülik a tényeket és a lényeget! S bár ennek is van üzenete a mai magyar ifjúsághoz, mégsem hős, hanem terrorista – sőt valójában öngyilkos merénylő – volt az iskola névadója! De döntsék el a pártatlan olvasók e kérdést!
Maradhat-e egy terrorista neve a szegedi gimnázium homlokzatán?" – olvasható a nyílt levélben, melyet a gimnázium igazgatójának, valamint a Szegedi Tudományegyetem rektorának is továbbítottak a tüntetők.
