Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2015. június 30., kedd

20.310 - Illegális bevándorlás: súlyos kihívás! > 2015. június 30. 13:05 > gondola.hu - online újság

Illegális bevándorlás: súlyos kihívás!

A héten újra rövid hetet köszöntött a Tisztelt Ház. Híven a hagyományokhoz napirend előtti felszólalások nyitották. Fő témaként az illegális bevándorlás szerepelt.  Szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózzuk szónoklataikat.
Európa előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás!
SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter):- Képviselőtársaim! Talán nem túlzás azt mondani, hogy Európának a második világháború vége óta egyszerre ilyen sok, rendkívüli súlyú kihívással nem kellett szembenéznie, mint most, hiszen a kontinensünkön háború zajlik, szomszédságában befagyott területi konfliktusok okoznak súlyos problémákat. Az elmúlt évtizedekben soha ilyen magas fokú nem volt a terrorfenyegetettség, továbbra is gazdasági kihívásokkal néz szembe a kontinens, és emellett itt van minden idők egyik legnagyobb illegális bevándorlási nyomása.

- Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az Európai Tanács által elmúlt héten csütörtökön, illetve pénteken hozott döntések megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek. Tudnunk kell, hogy egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt, és azt gondolom, hogy az eddigi események aláhúzzák annak az álláspontnak a helyességét, hogy ennek a kihívásnak a megoldása semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem az Európai Unió területén kívül keresendő.
- Mi az,  amelyben már sikerült megállapodásra jutni?  Először is: döntés született arról, hogy valóban el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől. A gazdasági bevándorlásnak még az Európai Unió területén kívül vagy az úgynevezett frontországokban, Olaszországban, illetve Görögországban gátat kell szabni, és ott kell végleges döntést hozni arról, hogy ki menekült, illetve ki a gazdasági bevándorló. Azért van jelentősége annak, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal, mert az első európai uniós ország, az ahol a gazdasági bevándorlók vagy a bevándorlók összességében belépnek az Európai Unió területére, később oda kell visszaküldeni ezeket a bevándorlókat, és világosan látszik, hogy akik Magyarországra érkeznek illegális bevándorlók, már legalább egy európai uniós tagország területén keresztülhaladtak, legyen az Görögország vagy Bulgária.
- A második fontos megállapítás az, hogy az Európai Unió külső határait védeni kell. Magyarország mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és megvédje a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára, ez nem Szerbiáról szól, nem a kétoldalú ügyeinkről szól, de a mai nappal 66 474-re emelkedett azoknak a száma, akik az idei esztendőben tiltott módon átlépték Magyarország határát, és közülük 65 934-en a szerb-magyar határon keresztül érkeztek Magyarországra. Márpedig ennek az illegális bevándorlási nyomásnak gátat kell szabni, és jelenleg úgy tűnik, hogy egy fizikai akadály jelenti erre az egyik legjobb megoldást.
- Harmadrészt: végre polgárjogot nyert az Európai Tanácson az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldást kell választani. Eddig mindenki a Földközi-tengeren keresztül érkező bevándorlási nyomásról beszélt, és nem volt senki sem hajlandó érdemben figyelembe venni azt, hogy a balkáni, szárazföldi bevándorlási útvonalon keresztül ma már legalább annyian érkeznek a térségünkbe, mint amennyien a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is fontos az a kezdeményezésünk, hogy a Valletta-konferenciához hasonlóan egy Budapest-konferenciára is kerüljön sor, ahol az európai uniós, a balkáni, a kelet-mediterráni és a közel-keleti országok vezetői össze tudnak ülni, és meg tudják vitatni ezt a kérdést.
- Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket arról is, hogy a menekültkvóták kérdését nem sikerült még véglegesen rendezni, bár Görögország és Olaszország az uniós döntés értelmében segítséget kap: 40 ezer menedékkérőt fogadnak be onnan önkéntesen a tagállamok, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik. Annak az elismertetéséért is természetesen meg kellett küzdenünk, hogy az mégiscsak képtelen helyzet lenne, ha Magyarországra hoznának bevándorlókat olyan országokból, ahová kevesebb bevándorló érkezett korábban. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az Európai Tanács legutóbbi, tavaszi ülésén döntés arról született, hogy a befogadás, a kvóták önkéntes alapon működnek, és Magyarországnak az az érdeke, hogy ehhez az európai tanácsi eredeti döntéshez tartsa magát.
- Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem, hogy a tájékoztatást egyrészt tudomásul venni szíveskedjenek, hogy az elkövetkezendő időszakban is konstruktív vitát tudjunk folytatni erről a kérdésről, amely kétségtelenül Magyarország és az Európai Unió előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás lesz az elkövetkezendő esztendőkben.
A kerítés fokozza a félelmet! 
Dr. TÓTH BERTALAN: (MSZP): - Miniszter Úr! Ahogy hallhatták, több mint 60 ezer menedékkérő lépett be a magyar határon. Szeretném jelezni, az is egy fontos adat, hogy ennek közel 90 százaléka már nem tartózkodik Magyarország területén. Éppen ezért látható, hogy létrejött egy egyezség a magyar kormány és az Európai Tanács más részvevői között, hogy várhatóan nem küldenek vissza menedékkérőket Magyarországra, de ennek az az ára, hogy Magyarország pedig itt tartja, elfogja és regisztrálja azokat a menedékkérőket, akik átlépik a határt. Azt gondolom, hogy ez egy fontos eljárás, amelynek viszont meg kell vizsgálni, hogy a tárgyi feltételei, személyi feltételei adottak-e.
- Az elmúlt napok eseményei is azt mutatják, több ezer menedékkérőt fogott el a magyar hatóság, akik most várják ügyüknek az elbírálását. Azt gondoljuk, hogy erre nem a gyűlöletkeltés a válasz. Azt gondoljuk, hogy ennek a problémának a megoldásában a kerítés nem fog megoldást adni, hanem fokozza a félelmet. Éppen ezért arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy tárgyaljuk meg és fogadjuk el azt a javaslatcsomagot, amelyet a Magyar Szocialista Párt nyújtott be az Országgyűlés elé, amely arról szól, hogy 22 milliárd forintból erősítsük meg a Bevándorlási Hivatalt, erősítsük meg az ellátó szervezetet. Ezekről az emberekről, akik itt vannak, gondoskodni kell, a magyarok közbiztonsága és azoknak a gyermekeknek, szülőknek az egészségi állapota és méltó elbánása érdekében, akik Magyarországon most itt tartózkodnak.
KDNP: Meg kell védeni Magyarországot!
Dr. VEJKEY IMRE,  (KDNP): - Miniszter Úr! A KDNP támogatja a kormány migrációs külpolitikáját is. Magyarország jelentős külpolitikai sikere az, hogy az oktrojált menekültügyi kvóta magyar ellenzése európai szintű támogatásra talált.
- A menekülteket a kereszténydemokrata alapelvek jegyében támogatni kell, de akik a gazdasági megélhetés és jobb élet reményében jönnek, azoktól meg kell védeni Magyarországot és a magyar embereket. A mostani migráció egy népvándorlási folyamat, mellyel hosszabb távon foglalkozni kell. Egyetlen megoldásnak tűnik az, hogy meg kell védeni a határainkat, különben nem lehet feltartóztatni azt a népvándorló tömeget, azt a többmilliós népvándorló tömeget, ami hazánk felé tart.
Jobbik: Lám, lám, a kormány ha végveszélyben érzi népszerűségét, akár küzdeni is tud a magyar nemzeti érdekért! 
GYÖNGYÖSI MÁRTON, (Jobbik): - Miniszter Úr! A menekültügy vitájában a szocialisták és a liberálisok Magyarországon újra bebizonyították, hogy a multikulti dicsőítésén és a liberális toposzok puffogtatásán kívül igazából semmilyen valós érdemi válaszuk nincs a társadalmat valóban érintő és érdeklő kérdésekre. A menekültügy kapcsán azért, amit a kormány tanúsított az elmúlt években vagy az elmúlt napokban és elmúlt hetekben, akár meg is lehetne őket dicsérni, hiszen bebizonyították azt, hogy Magyarország Bulgáriával együtt speciális eljárás alá kerülhet.
- Lám-lám, a magyar kormány, ha végveszélyben érzi a népszerűségét, akkor akár küzdeni is tud a magyar nemzeti érdekekért, különleges elbánást képes kiharcolni. Ezek szerint Magyarországnak más kérdésekben is lehetősége lett volna speciális, különleges elbánást kivívnia az Európai Uniótól, mint a 25 éve folytatott, gátlástalan liberalizáció, privatizáció esetében vagy a nemzeti jogköröknek az átutalásában és Magyarország kiszolgáltatásában a vízfejű és kontraszelektált európai uniós bürokrácia irányában. Természetesen ez történt akkor is, amikor Magyarországon évekkel ezelőtt a magyar kormány felszámolta a határőrséget, azoknak a feladatait a rendőrségnek utalta át. Ezeket a feladatokat a rendőrség nyilvánvalóan nem tudja hiánytalanul ellátni a jelenlegi feltételek mellett, és természetesen a menekültek és a bevándorlók közötti különbségtételt is, ami gyakorlatként működött Magyarországon, a kormány számolta föl.
- Nagyon örülök, hogy végre belátták azt, hogy ez a fajta hozzáállás, ez, amit a Jobbik ennek kapcsán is javasolt, igenis méltányolandó. Ideje lenne annak, hogy a magyar külpolitika és a magyar diplomácia elgondolkodjon ennek a jelenlegi migrációs problémának a valós okain. Azon, hogy Magyarország milyen szerepet játszott nyugati szövetségeseivel együtt abban, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kirobbanjanak azok a válságsorozatok, aminek a migráció egyfajta következménye. Itt az ideje, hogy újragondoljuk a magyar diplomáciát!
Nem a tünetet, hanem az okokat kéne kezelni!
Dr. SCHIFFER ANDRÁS, (LMP): - Külügyminiszter Úr! Szerintem itt az ideje annak, hogy szembenézzünk azzal, hogy az elmúlt 15-20 év globális politikája mennyiben van összefüggésben ezzel a bevándorlási hullámmal. Nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy az, ami az elmúlt években zajlott a Közel- és Közép-Keleten, illetve Észak-Afrikában, az bizony súlyos összefüggésben van azokkal a gondokkal, amikkel Magyarországnak - illetve más uniós országoknak is - szembe kell néznie. Meg kell látni, hogy nem lehet úgy beavatkozni egyes régiók életébe, hogy közben pedig az úgynevezett felvilágosult Nyugatnak nincs terve arról, hogy hogyan megy tovább az élet ezekben az országokban. Itt az idő, hogy szembenézzünk azzal, hogy a háborús politikának bizony vannak ilyen következményei egyébként békében élő országok számára is.
- Külügyminiszter Úr! Tökéletesen egyetértek azzal, amit a magyar miniszterelnök akkor még ellenzéki pártelnökként 2007-ben mondott. Azt mondta Orbán Viktor, hogy a bevándorláspolitikában nem létezik önálló nemzetállami út. Továbbra is azt tudom mondani, hogy Magyarországnak méreténél és elhelyezkedésénél fogva létérdeke az, hogy az Európai Unión belül legyen egy mély és egyben működőképes bevándorláspolitika. - Éppen ezért azt természetesen üdvözölni tudjuk, amit most bejelentett, hogy Budapest rendezzen egy konferenciát a migrációs kérdés rendezésével kapcsolatban. Viszont miután egy globális krízisről van szó, ahol Magyarországnak is figyelmeztetni kéne arra, hogy nem a tünetet, hanem az okokat kéne kezelni, ezért elfogadhatatlan az, hogy a magyar büdzsé 2016-ban gyakorlatilag már semmit nem tartalmaz nemzetközi fejlesztési programokra.
- És még valami: nagyon világosan különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között. Azok a törvények, amiket most előterjesztenek, illetve amelyek elfogadásra várnak, viszont azt jelentik, hogy Magyarország megtagadja a segítő kezet azoktól is, akik valóban a halál torkából menekülnek Magyarország irányába. Ezt nem lehet megtenni!
Le kell zárni a magyar határt a bevándorlók, az elindult népvándorlás előtt!
ROGÁN ANTAL,  (Fidesz): - Képviselőtársaim! Néhány hónappal ezelőtt, amikor februárban először határozottan megszólaltunk a Magyarországra nehezedő és egyébként Európát is érintő fokozódó migrációs nyomás ügyében, akkor - jól emlékszem - ellenzéki képviselőtársaim ezt az ügyet olyannak tartották, amiről nem is érdemes beszélni. Nos, azt gondolom, talán észrevehették, hogy azóta már egész Európa erről beszél, és a magyar kormány időben észrevette ezt a veszélyt. És talán azt is észrevehették, hogy ezt a magyar polgárok is fontosnak tartják.
- Szeretném bejelenteni a Tisztelt Háznak, hogy a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációban a hétvégéig beérkezett levelekkel, illetve interneten kitöltött kérdőívekkel együtt már több mint egymillió ember vett részt. Tehát több mint egymillióan tartották fontosnak azt, hogy elmondják a véleményüket a migrációs helyzettel és az illegális bevándorlókkal kapcsolatban. És az eddigi feldolgozások alapján a válaszolók több mint 80 százaléka lényegesen szigorúbb intézkedéseket kért, illetve követelt.
- Képviselőtársaim! Itt van továbbra is a nagy különbség a baloldali képviselőtársaink és közöttünk. Ugyanis mi nem befogadni szeretnénk a bevándorlókat, nem a migrációs táborokra akarunk pénzt költeni, hanem le akarjuk zárni a határt. Le akarjuk zárni a magyar határt, és egyben az európai uniós külső határt is a népvándorlás előtt. Mert jelenleg erről van szó. Éppen ezért nem azokat a javaslatokat kell támogatni, amiket a szocialisták megtettek, amelyek egész egyszerűen bevándorláspárti javaslatok, amelyek arról szólnak, hogy hogyan kell itt még nagyobb táborokat építeni, hogy kell még több embert befogadni, hanem a műszaki határzárra kell pénzt költeni, és le kell zárni a magyar határt a bevándorlók, illetve az elindult népvándorlás előtt. Mi a kormánynak ezeket a javaslatait fogjuk támogatni. 
Bartha Szabó József