Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. december 7. 9:07
Tárgy: Parlamenti hajrá
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Huszonhat(!) új törvényjavaslatot ölelt a keblére a Tisztelt Ház, s kapott zöld utat a hét második napján. Az ellenzéki pártok hagyományosan elutasították a retorika lángján lobogó kormányjavaslatokat, lévén úgy vélték: ami őnekik jó, az nekik eleve nem!
A legálmosabb képviselőnek is ezer oldalnál jóval többet kellett, kellett volna elolvasni. Kalap megemelve előtte, ha megtette! Megelőzendő a bajt, a frakciók előrelátóan ezúttal is kijelölték karmesterüket, akinek intése nyomán gondolkozás nélkül eldönthették, hogy szavazáskor az "igen", a "nem", vagy a "tartózkodom" gombot kellett megnyomni.
Összeállításunk különlegessége, hogy rákattintva, megismerhetőek az elfogadott, esetleges újramódosításig „szent és sérthetetlen" javaslatok.
ZÁRÓSZAVAZÁSOK
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról.
A jogi segítői névjegyzékre vonatkozó szabályok módosítása lehetőséget biztosít az elektronikus kapcsolattartáshoz feltételekkel nem rendelkező pártfogó ügyvédeknek arra, hogy továbbra is a névjegyzékben maradjanak és polgári jogi ügyekben jogi segítőként, illetve büntetőügyekben jogi segítőként, pártfogó ügyvédként eljárhassanak.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása révén a jövőben a végrehajtási eljárások során a felek és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai mellett a végrehajtó a Nemzeti Földalapot is köteles lesz tájékoztatni a földek becsértékéről. Ezzel lehetősége nyílik végrehajtási kifogás előterjesztésére a becsérték megállapításával szemben.
2018 helyett 2019. január 1-jével állhat fel az Érdi Járásbíróság. A módosítást az újonnan létrehozott bíróság elhelyezéséhez és felállításához szükséges beruházás biztonságos megvalósíthatósága indokolta. Az Érdi Járásbíróság felállításával egyidejűleg módosul a Budaörsi Járásbíróság, a Budakörnyéki Járásbíróság és a Szentendrei Járásbíróság illetékességi területe is.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 114 igen szavazattal, 27 ellenszavazat és 30 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szöveges PDF.)
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról.
A Buda-Cash-botrányban mintegy 28 ezer pénztártagot ért kár önhibáján kívül. A törvénymódosítás mintegy ezer rendvédelmi és a titkosszolgálati dolgozó kártalanítását teszi lehetővé.
Előterjesztő: Kósa Lajos, Németh Szilárd István, dr. Galambos Dénes, (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a javaslatot ellenszavazat és tartózkodások nélkül 171 igennel elfogadta.(Szöveges: PDF.)
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról.
A javaslat pontosítja a szakmai képzési hozzájárulás közvetlen elszámolhatóságának szabályait, bővíti a Nemzeti Filmiroda nyilvántartási körét, kiterjesztve azt a filmforgalmazók és a filmek regisztrációjára. A filmalkotások „art" minősítésével kapcsolatos feladatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától visszakerülnek a Nemzeti Filmirodához. A filmalkotások "art" minősítésére a hivatal által felállított és működtetett Art Bizottság tesz javaslatot. A filmterjesztők a filmforgalmazást és moziüzemeltetést a Filmirodánál történő nyilvántartásba vétel után végezhetik. A jövőben kormányrendelet határozza meg a filmesek támogatását szolgáló kincstári letéti számla keretösszegét, amelyhez a társasági adóról szóló törvény alapján az adóhatóság és a cégek utalhatnak támogatást. A számláról a Magyar Nemzeti Filmalap rendelkezése alapján juthatnak el a források a filmkészítőkhöz.
Előterjesztő: Miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 113 igen szavazattal, 54 ellenszavazat és 4 tartózkodás kíséretében elfogadta.(Szövege: PDF .)
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról.
Bővíti a jogszerű fölhasználat körét: megbízási szerződés alapján is lehet valaki jogszerű földhasználó. A jogszerű földhasználatot a területalapú támogatások igénybevételekor igazolni kell. Az osztatlan közös tulajdonú földterületek használati megosztásakor a döntésnél elég lesz a tulajdoni hányad alapján számított feles többség. Ha viszont a használati rendre vonatkozó ajánlattal a tulajdonosok legalább 10 százaléka nem ért egyet, a döntéshez minősített többség lesz szükséges.
Előterjesztő: Pócs János, (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a javaslatot 135 igen szavazattal, 2 ellenszavazat és 34 tartózkodás kíséretében elfogadta.(Szövege: PDF.)
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról.
Kiemelt célja a rendelkezések pontosítása mellett a közbeszerzési eljárások gyorsítása és egyszerűsítése. Az új szabályok a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának visszaszorítását és az egy ajánlattevő részvételével zajló közbeszerzések számának jelentős csökkenését szorgalmazzák. 25 millió forintról 40 millió forintra nőtt az összeghatár, ami felett a szervezetek bizonyos körének közbeszerzést kell kiírnia, ha a szolgáltatás-megrendelést, az árubeszerzést vagy az építési beruházást állami szerv támogatja.A Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést kell hoznia, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. Három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre. Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozza meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek az építési beruházást meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelte. Kizárólag építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzés lehetőségét.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében 1 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
A Magyar Corvin-lánc Testületről.
A Magyar Corvin-lánc kitüntetés komoly múltra visszatekintő, nagy presztízsű kitüntetés, amelyben hazánk legkiválóbb tudósai, művészei részesülhetnek. A testület jelentőségéhez azonban méltatlan, hogy a jogállása jelenleg nem rendezett. E hiátust megszüntetve a törvény lehetővé teszi, hogy a testület a jövőben köztestületként munkálkodjon, melyben tagsági jogviszony a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik. Feladata a tudományok és a művészetek, a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítése. Külön felkérésre véleményezhet állami döntéseket, nyilvános állásfoglalásokat tehet és működtethet ösztöndíjprogramokat. Tulajdonába került a főváros XIV. kerületében a Hermina út 45. szám alatti Róheim-villa. A testület legfőbb szerve a közgyűlés. Törvényességi felügyeletét az ügyészég látja el.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 135 igen szavazattal, 33 ellenszavazat és 4 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF .)
A hivatalos statisztikáról.
Magyarország társadalmi és gazdasági jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez, értékeléséhez hiteles, megalapozott és szakszerű hivatalos statisztikára van szükség. Az új törvény határozott célja, hogy erősítse a nemzeti statisztikai tevékenységek összehangolására és erősítésére irányuló törekvéseket, biztosítsa a statisztikai tevékenység objektivitását, pártatlanságát és függetlenségét, a Központi Statisztikai Hivatal szakmaiságának további erősítését.
A Központi Statisztikai Hivatal továbbra is kormányhivatal marad, ugyanakkor a módosítás garanciális szabályokat rögzít a szakmai önállósága érdekében. Ezek között szerepel, hogy jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem sértheti a szakmai függetlenségét. Részletesen meghatározza a KSH elnökének és helyetteseinek kinevezési és felmentési szabályait, rögzíti továbbá az adminisztratív adatokhoz hozzáférés adatvédelmi biztosítékait és az adatátadás szabályait is. Így például egyértelműen tilos lesz egyedi adatot átadni, büntető- vagy polgári peres, hatósági és adóigazgatási eljárásra felhasználni.
Nem hozható nyilvánosságra olyan egyéni adat sem, amely lehetővé teszi egy vállalat, intézmény vagy ember közvetett vagy közvetlen azonosítását. Külön rendelkezik a tudományos célú hozzáférés szabályairól is, amihez adatvédelmi biztosítékokat határoz meg.
Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 113 igen szavazattal, 51 ellenszavazat és 7 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
Az általános közigazgatási rendtartásról.
Az Alaptörvény XXIV. cikke mindenkinek garantálja, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Emellett az ügyfeleknek és a végrehajtó hatalomnak egyaránt az az alapvető elvárása a közigazgatási hatósági eljárásokkal szemben, hogy azokban a lehető leggyorsabban végleges döntés születhessen. A hatóságok évente több tízmillió közigazgatási ügyben járnak el, így az állampolgárok mindennapos találkozása az államhatalommal a közigazgatási ügyeken keresztül történik. Elengedhetetlen, hogy az ügyek elintézése során a közigazgatás az ügyfelek jogait és jogos érdekeit garantáló, magas színvonalú, korszerű, hatékony, átlátható és kiszámítható működéséhez szükséges eljárásjogi keretek között járjon el. Ennek érdekében a közigazgatási hatósági eljárás megújítása deregulációs folyamatként is leírható: az eljárásjogi kódex felülvizsgálata mellett mintegy 180 törvény, 420 kormányrendelet, és 470 miniszteri rendelet részleges felülvizsgálatára is sor került, tanulságait e törvényjavaslat szorgalmazza.
Létrejön például a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy 8 napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban 1 napon belül dönt a hatóság. A törvény 60 napos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 114 igen szavazattal, 34 ellenszavazat és 24 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
Az általános közigazgatási rendtartásról.
Főszabállyá teszi a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetőségét. Növeli az alkotmányos garanciákat, bővíti a bírói felülvizsgálat lehetőségét a közigazgatásban Kiszélesíti az egyszerűsített hatóság döntéseik döntések körét, annak érdekében, hogy mind a közigazgatás, mind az ügyfél hamarabb intézhesse el az ügyét.
Jövőbe mutató jelentős újítás az ún. sommás eljárási forma bevezetése. Lényege: ha a kérelem benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor a hatóságnak azonnal – de legkésőbb nyolc napon belül – döntést kell hoznia. Ha azonban a hatóság megállapítja, hogy nem állnak fenn a döntéshozatal feltételei, akkor végzésben rendelkezik azon szükséges eljárási cselekményekről, melyek az eljárás általános szabályok szerinti folytatását „kényszerítik" ki.
Az elektronikus ügyintézés megreformálásával összefüggésben bevezetésre kerül az automatikus döntéshozatali eljárás, amely a sommás eljárás sajátos esetének is tekinthető, lévén egy napon belül döntést kell hoznia a hatóságnak.
Az úgynevezett kapcsolódó eljárás a hatóságok együttműködésének újfajta, nevesített módja, az egymásra épülő ügyek sorozatában, - az ügyfelek jobb kiszolgálását, tehermentesítését szolgálja. Jelentősen bővülnek a fogyatékossággal élő személyekre és a nem teljes cselekvőképességű személyekre vonatkozó szabályok is, és az eddiginél erőteljesebb hangsúlyt kapnak a törvényben.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 114 igen szavazattal, 34 ellenszavazat és 24 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
A közigazgatási perrendtartásról.
Felismerve a közigazgatási perek hatékony, gyors és szakszerű elbírálását lehetővé tevő önálló perrendi szabályok szükségességét, kapott zöld utat a javaslat. Megkülönböztetett figyelemmel szorgalmazza a közigazgatás jogsértő tevékenységével szemben nyújtott jogvédelem és jogorvoslat biztosítását, annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek hatásköreiket törvényben előírtaknak megfelelően gyakorolják
A kiemelt jelentőségű ügyek első fokon magasabb bírósági fórum előtt indulnak: ezek között szerepelnek az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos perek, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos perek, a köztestületekkel kapcsolatos perek és választási jogviták.
Bevezeti a differenciált hatáskör telepítését is: kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 115 igen szavazattal, 36 ellenszavazat és 21 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról.
A törvény módosítása révén változnak az összefonódás piaci hatásainak teljes körű vizsgálatát elrendelő döntés meghozatalára vonatkozó rendelkezések, és módosul a versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igényekre irányadó szabályozás. Rendezni kívánja a kártérítési uniós irányelv magyar jogba történő átültetését, és a vállalatok fúziójával kapcsolatos szabályokat is. Széles körben határozza meg a kártérítésre jogosultak körét, azaz mindenkit megillet ez a jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az közvetlen vagy közvetett vevő. A károsult teljes kárának megtérítésére jogosult.
Előterjesztő: igazságügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 135 igen szavazattal, 32 ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról.
A javaslat a használtjármű-vásárlás biztonságának növelése érdekében ingyenesen elérhető új szolgáltatást alakít ki, amely lehetővé teszi a járművekkel kapcsolatos, több szerv által nyilvántartott adatokból minden lényeges adat megismerését. Lekérdezhetőek lesznek, egyebek mellett a jármű forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, javítási, gépjármű-felelősségbiztosítási adatok. Az új szabályozás értelmében az állampolgárok díjmentesen juthatnak hozzá az adatokhoz.
A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása viszont azt biztosítja, hogy a Magyarország területén található vasúti rendszerek biztonsági berendezéseire, műszaki adataira, stratégiailag fontos csomópontjaira, illetve a vasúti járművekre vonatkozó adatok ne legyenek bárki számára hozzáférhetőek.
A változtatás egyszerűsítési szabályokat is megfogalmaz a kisajátítási eljárások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításához szükséges eljárásoknál.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 113 igen szavazattal, 56 ellenszavazat és 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.(Szövege: PDF.)
Energetikai tárgyú törvények módosításáról.
Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény vonatkozásában történt több különböző szintű és terjedelmű módosítás.
A változtatás többek között pontosítja az egyes radioaktív anyagokkal kapcsolatos definíciót, a földgázellátásról szóló jogszabályban a kereskedőváltás szabályait, és rögzíti az adatforgalmi és informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárásokat is.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 137 igen szavazattal, 6 ellenszavazat és 27 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
A nemzeti turizmusfejlesztésről.
Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából vagy a központi költségvetésből finanszírozott turisztikai fejlesztések szakmai tervezése, megvalósítása gyorsabb, egységes eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében, különös figyelemmel a turizmus nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére, született e javaslat.
A GDP mintegy tíz százalékát adó ágazat fejlesztésének szakmai tervezését és irányítását meghatározó jogszabály a turisztikai desztináció mellett meghatározza a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás és a turisztikai fejlesztés fogalmát is.
A kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása érdekében az állam 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságokat hozhat létre.
A fejlesztések alapegységét, a turisztikai desztinációt a jogszabály értelmében a kormány jelöli ki, Ilyen lehet a főváros és a Balaton mellett a Sopron-Fertő régió, Észak-Magyarország, a Tokaj-zempléni térség, a Tisza-tó, a Dráva- és a Mura-vidék.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 133 igen szavazattal, 35 ellenszavazat és 3 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szöveges PDF .)
Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról.
A módosítással egyértelművé válik, hogy egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra mely európai uniós szabályok érvényesek. Szigorítja a munkabaleset bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményét, a bejelentéssel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. Megteremti az összhangot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, a végelszámolásról és a Bérgarancia Alapról szóló törvény szabályai között. Kiterjeszti a munkaügyi ellenőrzés hatályát a szociális szövetkezet tagjának munkavégzésére, amely várhatóan csökkenti a visszaélések lehetőségét. Megszünteti a foglalkoztatási szövetkezetet, mint szervezeti formát, miután nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 135 igen szavazattal, 7 ellenszavazat és 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.(Szövege: PDF.)
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
A törvényjavaslat a felelős költségvetési gazdálkodás erősítése érdekében, az államháztartásra vonatkozó szabályozás jogrendszeri koherenciájának biztosítása mellett, a kapcsolódó törvények módosítását is szorgalmazza.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 116 igen szavazattal, 52 ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF .)
Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény eltérő szöveggel való hatálybalépéséről.
A törvénymódosítás megőrzi a stabilitás értékeit, kizárólag az elfogadás óta felmerült jogszabályi változásokat, és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényeket kezeli. Az értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén 8 millióról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15 millióról 25 millióra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millióról 30 millió forintra emeli. A központi költségvetési szervek a szociális hozzájárulási adó 2017-es csökkentéséből származó kiadási megtakarításukat havonta kötelesek befizetni a központi büdzsébe vagy - kormányrendeletben meghatározott módon - más célra átcsoportosítani.
Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 115 igen szavazattal, 56 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta. (Szövege: PDF.)
Egyes törvényeknek a táncművészeti életjáradék bevezetésével összefüggő módosításáról.
A hatályos jogszabályok alapján az előadó-művészek közül jelenleg csak néhány balettművész jogosult hivatásgyakorlásával összefüggő járadék igénybevételére abban az esetben, amennyiben megfelel a törvényben rögzített feltételeknek. E diszkriminatív helyzet feloldását indokolta a balettművészeti járadék táncművészeti járadékká alakítását, amelynek révén az új jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelő táncművész is jogosult lesz a járadékra. A változtatással a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett mellett a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház táncművészei is jogosultak lesznek az életjáradékra. Táncművészeti életjáradékot azok kaphatnak, akik legalább 25 év szolgálati időt szereztek, - a képzés idejét nem számítva - magántáncos, táncos szólista vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytattak, és az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be.
Előterjesztő: Lázár János, Balog Zoltán, Dunai Mónika, dr. Selmeczi Gabriella, (Fidesz).
***
Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodások nélkül a javaslatot 171 igen szavazattal elfogadta. (Szövege: PDF.)
Egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról.
A törvényjavaslat célja, hogy az iskolaszövetkezetek vonatkozásában a közelmúltban megváltozott jogszabályi környezet gyakorlati alkalmazása során felmerült bizonytalanságokat kiküszöbölje. Ennek keretében módosítja a szövetkezetekről, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt. A változtatások értelmében a jövőben az érintett kormányhivatalok hatáskörébe kerül a szakmai vizsgák elnökeinek kijelölése, a vizsgaközpontok működtetése, valamint a felnőttképzési, szakképzési nyilvántartások vezetése, továbbá minden olyan feladat, amely eddig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz tartozott.
Egységesíti a felnőttképzés működtetését és felügyeletét, ami gyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a szakképzést. A módosítással lehetővé válik, hogy az iskolaszövetkezetnek természetes személyeken kívül jogi személyek is tagjai lehessenek.
Előterjesztő: Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf, Hadházy Sándor, dr. Vinnai Győző, Dunai Mónika, (Fidesz), Hollik István, (KDNP).
***
Az Országgyűlés a javaslatot 114 igen szavazattal, 56 ellenszavazat és 3 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról.
A módosítás egységesíti a felnőttképzés működtetését és felügyeletét. Kezdeményezte a szakmai vizsgák elnökeinek kijelölése, a központi vizsgaszervezés (vizsgaközpontok működtetése), a felnőttképzési, szakképzési nyilvántartások vezetésével összefüggő adatkezelés, valamint a jogszabályok által jelenleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatáskörébe utalt feladatok és kapcsolódó hatáskörök áthelyezését a kijelölt kormányhivatalhoz. Az áthelyezés lehetővé teszi a felnőttképzés teljes rendszerének egy intézmény keretei közötti egységes működtetését és felügyeletét, biztosíthatja és gyorsíthatja a felnőttképzés hatékonyságának erősödését, továbbá növelheti a szakmai vizsgáztatás minőségét is.
Előterjesztő: Bóna Zoltán, Dunai Mónika, (Fidesz), Harrach Péter, dr. Hoffmann Rózsa, Földi László, (KDNP).
***
Az Országgyűlés a javaslatot 134 igen szavazattal, 33 ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról.
A módosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy ha az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjteményekben őrzött kulturális javak körébe tartozó vagyontárgyon vagy vagyontárgy-együttesen az állam tulajdonszerzése már jogszerűen teljesedésbe ment, de utóbb mégis olyan méltányolható körülmények merülnek fel, amelyek a vagyontárgynak vagy vagyontárgy-együttesnek a használatba adását az érintett személy (igénylő) részére indokolttá teszik, akkor erről megfelelő biztosítékok mentén az állam dönthessen.
Lehetővé teszi például, hogy olyan műkincsek kerüljenek vissza eredeti tulajdonosaikhoz, amelyeket a második világháborúban vagy az azt követő diktatúrában vesztettek el.
A változtatás értelmében lehetővé válnak olyan speciális méltányossági eljárások, amelyekkel a műkincsek eredeti birtokosai akkori is visszakaphatják korábbi tulajdonukat, ha az állam azt szabályos szerződéssel vásárolta meg az ismeretlen módon beszerző vidéki múzeumtól.
Előterjesztő: Lázár János, Halász János, Dunai Mónika, (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a javaslatot 115 igen szavazattal, 57 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF .)
Egyes egészség- és önsegélyező szolgáltatások védelméről.
A törvényjavaslat célja, hogy a biztosítási tevékenységet már nem folytató egyesületek önsegélyező egyesületként tovább folytathassák működésüket. Ezért a biztosítási tevékenység felfüggesztése után az egyesület tevékenységei átkerülnek a felügyelt hatálya alá tartozó egészség- és önsegélyező pénztárba. E cél elérése miatt vált szükségessé az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása is.
Előterjesztő: Gelencsér Attila, Dr. Galambos Dénes, (Fidesz).
***
Az Országgyűlés a javaslatot 143 igen szavazattal, 4 ellenszavazat és 26 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és Katar Állam Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás egyrészről megfelel az európai uniós előírásoknak, másrészről modern keretek között lehetővé teszi két ország bármely nemzetközi kereskedelmi repülőtere között a menetrend szerinti, személyszállító és árufuvarozó légijáratok indítását.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 156 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről.
Az új, európai uniós joggal összhangot biztosító megállapodás hozzájárul kapcsolataink további bővüléséhez.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 160 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről.
A befogadó nemzeti támogatás a NATO minden katonai tevékenységének fontos részét képezi. Azon polgári és katonai szolgáltatások összességét jelenti, melyet a befogadó nemzet a területén állomásozó, ott tevékenykedő vagy áthaladó fegyveres erők részére biztosít, békeidőben, válsághelyzetben és konfliktushelyzetben egyaránt.
Előterjesztő: honvédelmi miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 168 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Szövege: PDF.)
A higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről.
Az egyezmény kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződésnek minősül. Célja az emberi egészség és a környezet védelme, a higany és vegyületeinek antropogén eredetű, légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásának szabályozása.
Előterjesztő: földművelésügyi miniszter.
***
Az Országgyűlés a javaslatot 170 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. ( Szövege: PDF.)
Az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról.
Jelen törvénymódosítás a hatékonyabb működéséhez, alkalmazhatóságához kíván biztosítani intézkedéseket. A módosításokkal Magyarország európai uniós kötelezettségeinek is eleget tesz azáltal, hogy az európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak megfelelően a szabályozás rugalmasabbá válhat. A javaslat egyebek mellett adatbázist is kíván létrehozni azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el.
Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. (Szövege: PDF.)
***
Az Országgyűlés a zárószavazás elhalasztását117 igen szavazattal, 54 tartózkodás kíséretében, ellenszavazat nélkül elfogadta.
