Von: SeeFeeGmbH@aol.com
Gesendet: csütörtök, 2008. május 1. 07:49
An: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: Re: =?ISO-8859-2?Q?1_%_a_Symmetri=E1nak?= / Május 1.
...egy szép ünnep reggelén....
Kedves Mûvészek és Tudósok, szellemiségi Embertársaim!
"...azért vagyunk magyarok, hogy Tiszta Kezek és a Szellemi Önkormányzatok vezéreljenek minket, s akkor barátok lehetünk korlátlanul."
A "magyar" társadalmi alternatívához, nemzetközileg és egyetemesen - másként: a globalizáció harmonizálásához, szlogenjük valóban helyes irányt mutat.
Tehát emberi kölcsönösségi viszonyainkban mindenhol, minden közösségben magyarán: önigazgatást!
("Magyar Modellt")
Hogy ez létrejöhessen, kötelezô érvénnyel ki kell mondania az alkotmánynak azt, hogy a szabadság csak egyenrangúsági, partnerségi viszonyokban található meg. Évezredek véres szabadságharcainak, értelmetlen háborúk megismétlôdését kell végre ezzel elkerülnünk, mert a szabadság-alapérték nem hitkérdés, ami embereket szétválaszt, hanem tényszerûen megfogalmazható és betartandó társadalmilag harmonizáló alaporientációs érték. Polgárokat összekapcsoló, tényszerû közös nevezô.
Addig is mit szorgalmazzunk?
Közszabadságunk mozgó világunk egyetlen harmonizáló fix pontja.
Idôszerûen és elsôsorban megújított szellemi alapon kell véget vetnünk a "civilizált társadalmi modell" ellentmondásosságának: legyen-maradjon egyidejûleg demokrácia és kapitalizmus is!
______
Az egyik müncheni újság ma ezt a marxi (megosztási-) örökségünket, rétegek, csoportok elôjog okozta problémáját ötletes rajzon mutatja be: a szétnyitott olló egyik csúcsán és élén lovagolva egy sovány, meztelen, csupasz fenekû dolgozó ül és "Jobb igazságosságot!" kiabálja át az olló másik csúcsán hatalmas pénzeszsákon terpeszkedô, kövér tôkésnek. Az meg visszamutogat rá és ismételgeti: "Kevesebb irigységet!"
Magam ezen ábrának ezt a címet adnám: "Értelmiségi" világunk mókuskereke.
A hiba tehát a "barátságunkat-szeretetünket korlátozó", szuverenításunkat, az önkormányzásunkat zavaró társadalmi rendszerünkben van. - Megoldása: a "Magyar" Modell lesz!?
Szívós és eredményes felvilágosító társadalmi-mozgalmi munkát kívánva
Popovits János, München
2008. május 1, a "munka ünnepén"
Csatolmányok
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az emberi jogok
Egy társadalomfilozófiai dilemma bukkan fel ismét és ismét az emberiség történelmének folyamán. Nem fogalmazták ugyan meg a dilemma lényegét, de sokszor megoldották. Megoldották, de aztán elfelejtették. Talán éppen azért, mert nem fogalmazták meg!
A szabadságról van szó, meg a hatalomról.
A szabadságról, amitől az ember erkölcsi lény lesz, tehát ember.
A szabadságban hinnünk kell, mert e hit nélkül, e meggyőződés nélkül nem létezhet igazságszolgáltatás, vagy ha igen, az lenne a legnagyobb igazságtalanság ezen a világon.
A szabadság lényegének legtalálóbb megfogalmazása a modern demokrácia atyjának tollából való:
„ A szabadság nem az, hogy azt csinálok, amit akarok, hanem az, hogy nem kell azt csinálnom, amit más akar. " / Jean-Jacques Rousseau /
Társadalmunk értékrendjében a legnagyobb érték az ember személyes szabadsága, ezért létfontosságú számunk-ra, hogy biztosítva legyen, s törvényekre támaszkodva védelemben részesüljön. Ennek garanciája a hatalom.
S mi a hatalom?
Szakszerű definiciója szerint a szabadságnak pont az ellenkezője:
Azt kell csinálnom, cselekednem, amit más akar. Amit az követel tőlem, amit előír számomra a hatalom!
A hatalom meghatározását pedig a szociológia atyja, Max Weber, vetette papírra. Persze tudományos megszövegezéssel:
„ A hatalom lehetőség arra, hogy egy társadalmi kapcsolatrendszeren belül saját akaratunkat ellenállás ellenére is érvényre juttassuk." / Brockhaus Lexikon /
Hát akkor melyiket válasszuk, ha egymásnak ellentétei?
Az emberek együttélését lehetővé tevő hatalmat, vagy a szabadságot, s ezzel az anarchiát ?
Tehát : Vagy – Vagy?
Nem. A dilemma megoldható:
Ha szabadon és titkos szavazással választjuk meg azt a hatalmat, melynek engedelmeskednünk kell, akkor szabadságunkat... semminemű sérelem nem érte. S e hatalom megvédi a gyengék szabadságát is! S a szabadság légkörében az eredményes és békés emberi együttműködést tettük lehetővé.
(*A kételkedőknek megnyugtatásul: a többség akaratával szemben csak egy alternatíva lehetséges, s ez a kisebbségé. Tessék utánagondolni.)
S ez a megoldás, hogy az ember válassza meg azt a hatalmat, melynek majd engedelmeskedni fogunk, éssze-rűnek tűnik. Az a látszatra magától értetődő álláspont, hogy az ember szabadsága álljon társadalmi értékrendünk csúcsán, az emberi jogok sarkalatos igazsága!
S mégis ma ez mai világunk n e u r a l g i k u s p o n t j a. Még követelése is könyörtelen cenzúra áldozata lesz.
Hétköznapi életünkben még gondolni sem szabad rá!
Négyévenkint függöny mögé bújva választhatunk egyet olyan személyek közül, melyekkel az életben személye-sen sohasem találkoztunk. - S ezzel már véget is ért a „demokrácia"!
Hát miért oldottuk meg akkor a dilemmát, hogy rögtön el is felejtsük?
A hatalom csak akkor nem sérti az ember szabadságát, ha azt a hatalmat az alárendelt maga választja. A szabad-ság elsőrendű és alapvető emberi jog.
88. aforizmám szerint, ha átlépsz munkahelyed kapuján, kalapodat, kabátodat, ernyődet fogasra, emberi jogaidat pedig szögre akaszthatod! (Pl. Suzuki, Hankook, Lidl, Auchan, stb.)
Hát léteznek társadalmunkban emberi jog mentes zónák? Bizony! És nem is kevés!
2002-ben mi, a Gondolat-Kör tagjai, aláírágyűjtést kezdményeztünk, amiben így fogalmaztuk meg az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatára hivatkozó követelésünket :
„ 1.§ Minden ember szabadnak, méltóságban és jogokban egyenlőnek születik."
Mindennapi életünkben azonban, a globalizált világ gyakorlatában a pénz, a tulajdon**, a tőke foglalja el az első helyet, mintha valami-féle rabszolgatársadalomban élnénk! - Jogrendünk alapján viszont az ember személyes szabadsága megköveteli, hogy minden hatalmat, mely bennünket irányít, megítél, büntet vagy jutalmaz, azt magunk választhassuk.
„ Ha miniszterelnököt vagy köztársasági elnököt választhatok, miért nem választhatom meg közvetlen főnökömet? "
Ismeretségi körömben elkezdtem az aláírások gyűjtését. Rögtön kiderült, hogy sokak számára kínos, sőt, vesze-delmes a nyílt állásfoglalás. Munkaviszonyban voltak, s főnökük kinevezés útján jutott poziciójába. Mi lesz, ha megtudja a főnök, a kinevezett főnök?
Erre a veszélyre való tekintettel megfogalmaztam egy nyilatkozatot, hogy „büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy megőrízzük az aláírók anonimitását." (Az aláírást megtagadókra nem gondoltunk.) Irántunk érzett bizalomnak köszönhetjük, hogy ismeretségi körünkből eddig a napig 231 személy aláírta e jogi és erkölcsi követelést.
Az elutasítók számát figyelembe véve ez az általunk megkérdezettek 87 %-át teszi ki. E számítás érdekében a magam számára összeállítottam az elutasítók listáját is.
- Az ember szabadságáról az emberi jogok 1. §-a gondoskodik. ** A tulajdon védelmének a Nyilatkozatban a 19.§ jutott. -
Társam és barátom, Bárányos Károly építész szerint a megtagadók egy alkalommal sem tudtak érvekre hivatkozni.
Ez igen igen biztató számunkra, mert érvelésünk logikáját ezzel, ha hallgatólagosan is, de elismerték. Büszkén emlegetem azóta, hogy a Gondolatot, eddig a többség jogosnak találta.( Az aláírók számával kapcsolatban felve-tődő kételyek esetén annak valódiságát közjegyző igazolhatja.)
Ha most utánagondolok, néha idegeneket is megszólítottam. Történetesen Münchenben több plébániatemplom-ban is jártam az ezzel kapcsolatos imák terjesztése ügyében. A Gondolatot általában lelkesedéssel üdvözölték. Az aláíróívet aztán mégsem küldték el a megadott címre. Veszélyesnek gondolhatták?
A szabad világban létezhet tehát olyan gondolat, olyan erkölcsi és jogi követelmény, mellyel emberek egyetértenek, de nem merik azt kimondani?
Beszélhetünk hát szabad világról?
Ha az Emberi Jogokat aláíró államokat veszem szemügyre, s arra gondolok, hogy azt saját állampolgárai körében, nyilván jó okkal, nem bocsájtotta elfogadásra, nem terjesztette elő népszavazásra, akkor azt mondhatjuk, hogy az emberiségnek megközelítően 80 %-a azokat elismerné!
Tehát az emberiség 80 %-a a felettük uralkodó hatalomtól való félelmében nem közölheti álláspontját, vélemé-nyét. Ez a ténymegállapítás is valami!
Tulajdonképpen szerencse, mert megtaláltuk társadalmi struktúránk neuralgikus pontját, megtaláltuk a fejlődés lehetőségének akadályát. Talán egész világunk kibékíthetetlennek hitt ellentmondásainak gyökerét.
Például azt, hogy a gazdagok és szegények között lévő szakadék miért mélyül? - S nem csak egy országon belül, hanem még vésztjóslóbban, népek és kontinensek között?
Hogy a terrorizmus miben gyökeredzik?
Hogy a természet pusztulása miért feltartózhatatlan?
Vagy mi az oka annak, hogy az irracionalizmus világszerte elindult hódító útjára?
Azt kérdezhetné valaki, hogy a világ nagy problémáit illetően vajon szakember vagyok-e?
Ez nem szakmai kérdés. Ez igazságosság kérdése. Ez a kérdés mindannyiunké!
A GONDOLAT - KÖR tagjai:
Bulányi György Sch. P. H - 1122 Budapest, Városmajor u. 47.
Bárányos Károly H - 1024 Budapest, Kút u. 1.
Popovits János D - 81373 München Zillertal Str. 62/I.
Rőczey J. János D - 35606 Solms, Flutgraben Str. 9.
Rőczey Félicie CH - 1233 Bernex, 105. ch. de Saule
A Gondolat-Kör nevében
Rőczey J. János Genf, 2007. augusztus 20-án www.gondolat.eu E-mail: j.j.roeczey@gmx.de
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
F e l h í v á s
A munka-tényező -höz tartozó személyek az alkotmány és az emberi jogok szellemében megvalósíthatják a vállalat önigazgatását és a tőke-tényező képviselőivel szerződést kötnek a termelés/szolgáltatás lebonyolí-tásának feltételeiről. Ezek után a munkaközösség teljes autonómiát élvez. - Ezt a vállalkozási alapformáját a piacgazdálkodásnak „*szociális gazdasági autonómiá"-nak nevezzük, ami állami támogatást élvez. („Szociá- lis Gazdaságautonómia"-modell, amely alapvetően demokratikus jellegű, mert különben állam- ill. alkotmányellenes lenne! / P.J.)
/ Korszerűsített fogalmak a résztvevők hovatartozása/illetékessége szempontjából: a munkavállalók csoportja alkotja a munka-tényezőt, a tőkét adók-/biztosítók csoportja pedig a tőke-tényezőt képezi. A munkaközösség (cég) a munkaadó (csak munkavál-lalókból áll!) - Koordinációs szervezeteik az elöbbieknek megfelelően : munkaadók szervezete (szakszervezetek -ből/helyett) és a tőkétadók (befektetők) szervezete (korábban: munkaadók). Mindkét csoporthoz is tartozó személyek (tőkerésszel rendelkező dolgozók) az adott termelési tényező-csoportnál csupán arra az egyikre vonatkozó hovatartozásuk/minősítésük szerint veendők figyelembe ill. gyakorolhatják jogaikat./
Egy szabad, felelősséget is vállalni tudó közösség megteremtésének
tervezete
Csak a közösség teszi lehetővé az ember személyes szabadságának megélését, tudatos átélését.
A tervezet elvi szempontjai:
1. A közösség kialakulásának első fázisában a „tagok" nemcsak egyenjogúak, hanem **egyenrangúak is.
2. Ebben az állapotban 100 % -os egyetértést kell elérni:
2.1. a közös cél kitűzésében,
2.2. a közös cselekvés érdekében a közösség hatalmi struktúrájának elvi elfogadásában,
2.3. a többségi elv elfogadásában.
3. A közösség ezzel létrejött. Aki elfogadta, tagja a közösségnek.
4. A közösség személyi összetételének változásáról, új tagok felvételéröl a továbbiakban már a közösség
dönt.
5. A közösség megszervezése a hatalmi struktúra kialakításával jön létre.
6. A hatalmat képviselő személyeket a későbbiekben magukat annak alárendelő, beosztott tagok/munkatár-
sak, tehát az alárendeltek választják.
7. A közösség megszervezése, a hatalmi struktúra kialakítása után a tagok **egyenrangúsága megváltozik,
a tagok egyenlősége, szabadsága azonban azzal összeegyeztethető!
A választott hatalom az ember számára a legnagyobb elismerés. Tehát magasabb rendű, mint az ezideig
ismert társadalmi rang fogalma.
8. A hatalom ítél, az ítéletet a közösség hajtja végre, tehát a hatalom jutalmaz vagy büntet is.
9. A közösség együttélésének normáit, szabályait, alkotmányát a közösség bármelyik tagjának előterjesz-
tésére a közösség kodifikálja, hagyja jóvá.
10. A közösség szavazással, választással dönt. A szavazás, választás, amennyiben az idő engedi, legyen tit-
kos. A titkos szavazás, választás kötelező akkor, ha a közösség akár csak egyetlen tagja is ragaszkodik
hozzá.
11. A hatalom képviselőit meghatározott időre és meghatározott hatáskörre választják.
München, 2002. szeptember 3. J. J. Rőczey und J. Popovits
/ Popovits János Zillertal Str. 62. D-81373 München
* Szubszidiaritás-elv: olyan önálló jogkört kell biztosítani személyeknek, a kisebb ill. alárendelt közösségeknek, amennyit csak felelősséggel el tudnak látni, ** A szabadság, emberi kapcsolat, amely egyenrangúságot/egyenjogúságot feltételez. Függőségek-ben: közösségben, a társadalomban nyerhet értelmet. A szabadsággal csak a demokratikus úton, választással létrehozott hatalom (egyenrangúságvál-toztatás) egyeztethető össze!
Források: * Lásd a katolikus egyház szociális tanításait, - továbbiakban P. Bulányi György: Erény-e az engedelmesség?, 1989, Luzern (www.bocs.hu / bokor)
** a hatalom értelmezése Max Weber szerint, valamint J. J. Rőczey: A nyugat neuralgik
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kiútkeresésem a személyi-társadalmi zűrzavarból
Közös, tudatos alap-irányelveinkkel kezdeném.
Először is az egyik legfontosabb követelésünkről, az igazságról:
Az igazság magánügy, az igazságosság közügy! - hirdeti szerintem találóan Rőczey János szabadságeszme-tanítónk.
Másodsorban, érvényesítenünk kell a jogot, elsősorban az emberi jogokat, éspedig nem nyugati mintájú, neoliberális, hanem valóban egyetemes értelmezéssel!
Ez alkalommal szerintem állandóan mozgásban lévő etikai alap-mérőműszerünkre eképp utalnék:
Az igazi rendszerváltás a lelkiismeret mélyén kezdőd/-ik/-ne el! Módszere: szemléleti-magatartási emelkedés a relatív lelkiismeret szintjéről az abszolút lelkiismeret (sokunknak jézusi ) csúcsa felé!
/Ajánlott világirodalmi remekmű-forrás: Bulányi páter vasmiséjén, www.kapu.cc, 2008. 03. (Bulányi György, Gondolat-Kör, Budapest) - Véleményem: aki ennek a mondanivalóját magáévá teheti, az elfelejtheti az egész 1989 utáni összes sajtó- és irodalmi termék társadalmi mondanivalóját, ill.rendelkezik azoknak kristálytisztán látható gyökerével!
Eléggé érthető vagyok a szándékomban? Akkor most következetesen lépjünk tovább!
Nézzünk csak körül, kik gátolják meg ösztönösen vagy szándékosan ennek érvényesülését?! Pontosabban: mik gátolják meg, ferdítik el a tisztánlátásunkat? Miért nem vagyunk képesek megosztottságunkban egymással együttműködni?
Következtetésem az előbbiek alapján: ebben a rendszerben sehol sem vezethetnek a legjobbjaink. Konkrétan: a trón és az oltár visszamaradt szellemű, öröklött, automatizáltan működő szövetsége leblokkolja az igazi demokráciát! Annak is a fókuszpontjában a hagyományos, ősmagyar szabadság-világszemléletű magatartást. - Most megint "nagyot" mondtam?
Mit jelent ez egyszerűbben szemléltetve? Gyakorlatilag, időszerű példája ennek a "keresztény" Bush elnök: a relatív lelkiismeret igen alacsony szintjén dehogy bűnözik, csak hibákat követ el. Meggyónhatóak, és... minden marad a régiben. - Pedig az abszolút lelkiismeret szintjén: emberiségellenes bűnöket követ el.
(Mi magyarok példálózhatnánk Gyurcsány avagy lassan Orbán magatartásával is! Nem akarok egyházi vonalra is átmenni vagy akár közvetlen családtagjaimmal is példálózhatnék.... Tudatos kollaborálók, "gonoszok" lennének? - Avagy inkább: csupán megrekedtek?.... - Állj, most följátszanám magam!
Pedig csak "eretnekeskedem". Ennek ára van. Minduntalan megrögzöttségeinket kifogásolom, ezért aztán egymással szövetségben "bombáznak", kinevetnek, gúnyolnak - viccesen: "erősítenek" jobbról-balról is honfitársaim, rokonaim, családtagjaim!)
Levegőt veszek. Fonalamat tartva, a lényegre térve, a társadalmi fejlődés visszaesésének oka szerintem a médiák sajtószabadság-ellenes működése. A "népművelés", a relatív lelkiismeret alacsony szinten folytatott társadalmi méretű kondicionálásának eszköze.
A médiák működése alapvető rendszerhiba, még pontosabban: a hibás mókuskerék-rendszer okozata. Erről tudományos tanítómesteremtől, Rőczey Jánostól (Gondolat-Kör, Genf) idézek egy rövid, lényegbe vágó elemzést:
"Épp ezért kell róla beszélni, mert azzal már mindenki egyetért, hogy a média ma nem közérdeket, hanem egyéni érdeket, pártérdeket szolgál. Petőfi első lépése volt a sajtószabadság követelése és kivívása. Ide illik: A Le Monde volt a szabad sajtó szimbóluma Franciaországban. Most sztrájkolnak a "dolgozók". Mi történt? A vezetőség 40 % -ban tulajdonosa a lapnak, mert ezzel akarták elérni azt, hogy a dolgozóké legyen a lap! Tehát Lucifert Belzebúbbal akarták lecserélni: a tulajdonjogot kell megszerezni.
Ennek a hülyeségnek, elvi árulásnak sok tisztességes ember bedőlt már. Jezsuiták! Szövetkezetek! X. barátunk (M.o.-n kitűnő irodalmi szinten) is ebbe zavarodott bele. Az elvet kell tisztán látni: a tulajdon nem jogosít fel hatalomra az emberek felett. A Le Monde-nál ma a vezetőség ellen, a tulajdonosok ellen sztrájkolnak!"
Itt elvágom a fonalat, mert már időn túl prédikálok, és akkor semmit sem mondhattam.
Popovits János, Gondolat-Kör München, 2008. április 17.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
