Von: Tibor Vizi [mailto:tibor.vizi49@gmail.com]
Gesendet: péntek, 2008. május 2. 21:48
Cc: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: A PAPRIKAJANCSI
A PAPRIKAJANCSI
Aki milliárdos. Aki vagyonát úgy lopta össze a volt kommunista komisszárok, aparacsnyikok, janicsárok előtt prédául felkínált nemzeti vagyonból.
Ez a nímand ma majálisozott.
A legelvakultabb, megveszekedett kommunista múmiák, s félnótás gyurcsányimádók előtt szinte a vásári komédiások, megszállott prédikátorok stílusában adta elő magát.
Öt-hatezer embert sikerült összetrombitálnia a levitézlett maszopnak szólótáncosuk hallgatóságául, s még ezek között is akadtak játékos kedvű népek, akik hatástalanított fegyverekkel, játékpisztollyal jelezték a vezér feje felett lebegő vészjósló, sötét jövőt. Vagy csak a Magyarok Nyilai tisztelgett? Micsoda terrorveszély. Te jó Isten!
A paprikajancsi, aki sokszobás, föld alá épített úszómedencés rablott villájában él, akinek éves jövedelme milliárdokban mérhető, aki életében nem dolgozott, s olyan hülye, hogy egy szöget képtelen a falba beverni, nagy hevülettel vallott színt. Arról, hogy ha valaki, akkor ő, és hasonszőrű társai azok, akik igazán megértik a szegény, nyomorgó, hajnali ötkor kelő, s egész nap megalázó körülmények között, szégyenletes minimálbérért robotoló, vagy éppen munka nélkül lézengő melósokat.
Persze, hogy neki semmi köze sincs a nehéz sorsokhoz, a nyomorhoz. Csak nem gondol ilyet valaki?
A maradék kommunista csőcselék ámulattal hallgatta, s meghatódott ez őszinte megértésen, az átélésnek e magas fokán.
A paprikajancsi rögvest meg is ragadata a meghitt hangulat teremtette alkalmat, s átszellemülten kezdett könyörögni a támogatásért, hiszen arra, mikor, ha nem most lenne igazán nagy szükség.
Hiszen valóban teljesen elkúrta. Persze az öszödi beszéd óta, hatalmas fejlődésen keresztül ment finom stílusa nem tette lehetővé, hogy erről szót ejtsen.
Pedig hát, hiába a kuncsorgás paprikajancsi. Megcsappant a támogatás. Elfogytak a támogatók. Már nagyon mélyen leástatok, s ott vagytok a gödör fenekén.
Még kapaszkodtok, marjátok egymást, vagy éppen osztogattok, de ez már a finálé.
Szánalmas voltál, ahogy ugrabugráltál, forgolódtál a színpadon. Ahogy idegesen gesztikulálva, megszállott, ködös tekintettel mondtad, csak mondtad, amit már magad sem hiszel. Elfogyott körülötted a levegő paprikajancsi. És a motorok csak dübörögnek, az Árpádsávosokat lengeti a szél, s az utcákon állandóan hallatszik: gyurcsány takarodj, vidd az összes haverod!” Nincs már kedved táncolni paprikajancsi. Igaz? Pedig hát este utcabál.
Most eljárhatnál egy hórát bájos kis feleségeddel, akkor legalább kiléphetne a First Lady a konvekciókból, s valóban elvegyülhetnétek egy kicsit a nép között. Bele is illenétek a vad, önfeledt, proletár forgatagba, hiszen valaki „aszonta”, hogy te úgy nézel ki, mint akit a napon szárítottak, Klára asszony meg stílusosan viseli a viceházmester-asszonyok minden báját. Persze, félsz. Megértem én. Talán elő sem kerülnétek többé.
Sajnálom fletó miniszterelnök, hogy már nem sokáig szórakozhatok veled, mert jön a büntetés.
És az, komoly lesz. Nagyon.
Nemzettel a Hazáért összefogás Közössége
Vass István
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
