Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2009. július 4., szombat

2.865 - A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye a BRFK július 4-i tüntetéssel kapcsolatos lépéseiről www.nja.hu

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye a BRFK július 4-i tüntetéssel kapcsolatos lépéseiről

 

 

 

NJSZ közlemény, 2009. július 3. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu

 A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság július 4-i Szabadság téri tüntetés tárgyában kiadott mai közleménye kirívóan jogsértő.

A közleményből nem derül ki, hogy milyen okból nem vette tudomásul azt és mi képezi akadályát a tüntetés megtartásának. A jogállamiság követelményei megkívánják, hogy egy olyan rendezvény megtartásának akadályát, amely az állampolgárok széles köreit érdekli, a rendőrség nyilvánosságra hozza. A rendelkezésünkre álló adatok szerint egyébként a gyülekezési törvénynek megfelelő módon bejelentésre került a „Szabadságot a hazafiaknak” címmel meghirdetett holnapi tüntetés, amelyet a rendőrség nem tiltott be, csupán hatáskörének hiányát jelezte a közterület lefoglaltságára utalással. Ezzel a rendőrség a gyülekezési törvény hatályán kívül állónak minősítette a rendezvényt.

Ezúton hívjuk fel a figyelmet, hogy az államnak kötelessége az állampolgári jogok, ezen belül a gyülekezési jog elismerése és védelme, amely kötelesség a megfelelő tájékoztatásra is kiterjed. Ennek elmaradása esetén maga a gyülekezési jog szenved súlyos, alkotmányellenes korlátozást. A jogbiztonság miatt is szükséges a megfelelő tájékoztatást, ennek elmaradása ugyanis az önkényuralom, a diktatúra legrosszabb formájára emlékeztet. A legalapvetőbb szabadságjogok védelme és biztosítása a rendőrség feladata. Egy törvényes keretek közötti tüntetés nem oszlatható fel.

A közlemény szerint folytatódik azon elfogadhatatlan rendőrségi gyakorlat, hogy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzésére, megakadályozására hivatkozva a fokozott ellenőrzés alkalmazásával gyakorlatilag bármilyen olyan intézkedést foganatosíthatnak, amivel mások gyülekezési, véleménynyilvánítási és helyváltoztatási szabadságát korlátozzák. (pl. szükségtelen, többszöri igazoltatások, ruházat, csomag átvizsgálása). Mindezzel lényegében szükségállapotszerű helyzetet előidézve kiskaput ad a rendőrség magának arra, hogy az alapvető jogok védelmére és biztosítására vonatkozó kötelezettségei alól mentesüljön. Erre utal a közlemény azon, garanciális jogszabályi előírásokkal ellentétes állítása, hogy „a fokozott ellenőrzés bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy a gyanús, feltehetően bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetni szándékozó személyeket a rendőrség intézkedés alá vonjon.” Ez a rendőrállami jellegű megnyilatkozás súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot.
 
Egyúttal rámutatunk arra, hogy a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatása tárgyában tegnap hozott jogerős ítélet nem zárja ki azt, hogy szimpátiatüntetés tartsanak a Magyar Gárda mellett, az erre való felhívás nem minősül feloszlatott társadalmi szervezet vezetésének vagy vezetésében való részvételnek, ezért megdöbbentő és alaptalan egy ilyen közlemény miatt egyesülési joggal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítani. A felülvizsgálati kérelemmel megtámadásra kerülő ítélet alapvetően ellenkezik az egyesülési jog gyakorlásának kereteit meghatározó nemzetközi és hazai jogi normákkal, ráadásul a végrehajtható, rendelkező része csak az egyesület feloszlatását rendeli el.

Mindezek a lépések megengedhetetlen módon próbálják elrettenteni a véleményüket kifejezni vágyó embereket attól, hogy alapvető jogaikkal éljenek. Egyúttal igazolását adják azoknak a véleményeknek, amelyek szerint a jogállamiság elvei helyett önkényuralmi rendszerekre emlékeztető lépések megtételére ragadtatta magát a magyar rendőrség. Ezúton is felhívjuk a rendőri szervek figyelmét a demokratikus jogállamiság érvényesülését garantáló szabályok betartására. Ezzel folytatódik az előző kormányzat idején tapasztalt jogsértő emberi jogi gyakorlat és jogértelmezés
.