Von: Dr. Bokor Imre
Gesendet: vasárnap, 2009. július 508:45
An: Kutasi József
Betreff: Elhunytról vagy jót - vagy semmit - vagy csak az igazat!
Wichtigkeit: Hoch
Prof. Dr. Bokor Imre:
Király Béla nyugállományú vezérezredes elhunytával szeretném tájékoztatni Önöket és a közvéleményt a magyar nép történelmének egyik legnagyobb szélhámosa, hazudozója, szerencselovagja (eddig kevés nyilvánosságot kapott) árulója életútjáról.
1/ Király Béla 1956. október 28-án - kisebb műtéti beavatkozást követően - távozott a kórházból, tehát a szovjetek elleni harcban nem vett részt, azt követően pedig szintén kivonta magát a harcokból, mert november 4-én a budai hegyekbe távozott három gépkocsival, majd Nagykovácsin át Ausztriába menekült(!). Ezt közölték a Nagykovácsinál szovjet fogságba esett nemzetőrök (kb. 15-17 fő), akiket cserben hagyott;
2/ Király Bélát 1956. október 31-én a minisztertanács kinevezte Budapest katonai parancsnokává (ezt a kinevezést elfogadta), de mint parancsnok semmit tett a helyőrség várható feladatának meghatározására és megszervezésére.
3/ Király Béla nem volt a Nemzetőrség főparancsnoka (!), erre a posztra nem kapott kinevezést a minisztertanácstól vagy a miniszterelnöktől, csupán egy katonai forradalmi bizottság (nemzetőrök részvétele nélkül) kiáltotta ki a Nemzetőrség főparancsnokává 1956. november 3-án a kora délutáni órákban, de ilyen funkció létrehozását Nagy Imre ellenezte, csupán abba egyezett bele 1956. október 28-án az esti órákban, hogy Király legyen a Nemzetőrség tiszteletbeli elnöke.
4/ Király Béla 1944-ben önként jelentkezett Kőszeg védelmére, segédtiszti beosztásban volt Kubicza Kázmér vezérkari ezredes mellett, ennek ellenére - később - azt állította, hogí ő volt a Kőszeget védő dandár parancsnoka. Tény, hogy Kőszegen nem volt dandár, egy megerősített zászlóalj védte a várost.
Király Béla 1945. március 29-én, 09.00-ra összehívta a zászlóalj tisztjeit, bejelentette, hogy 09.30-kor Kubicza ezredes tart számukra eligazítást, majd harcra buzdította a zászlóaljat, tájékoztatta őket, hogy szemrevételezésre távozik és elkérte a zászlóalj okmányait, valamint a védősávjuk előtt lévő aknamező telepítési vázlatát Szilvási Lajos műszaki hadnagytól.
A zászlóalj déltájban tudta meg, hogy Király százados harmadmagával (fehér zászlót lobogtatva) átment a várost megközelítő szovjet csapatokhoz, egy bajtársától (Paraj Ágoston századostól) eltulajdonított (ellopott) gépkocsival, és átadta a szovjeteknek a zászlóalj okmányait, valamint az aknamező telepítési vázlatát.
Király Béla százados tehát cserbenhagyta és elárulta katonáit. Tettéért a világ bármely hadseregének hadbírósága főbelövéssel végrehajtandó halálos ítéletet szabott volna ki.
EZ VOLT KIRÁLY BÉLA ELSŐ DEZERTÁLÁSA!
5/ Király Béla a dezertálásból és az árulásból is "tőkét kovácsolt" a maga számára, azt állította, hogy Kőszeget mindennemű veszteség és egyetlen puskalövés nélkül adta át a szovjeteknek, hogy megvédje a pusztítástól. Valójában Kőszeget komoly tűzcsapások érték, éjjel-nappal bombázták és a zászlóalj össz-vesztesége 173 fő volt.
6/ 1945-ben Király Béla belépett a Magyar Kommunista pártba, katonai szolgálatot vállalt és rövid idő alatt őrnagyi, alezredesi és ezredesi rendfokozathoz jutott.
Miután Sólyom László altábornagy, a vezérkar főnöke és a Hadiakadémia parancsnoka nem vállalta, hogy az 1950- es díszszemlén Farkas Mihály honvédelmi miniszter mellett az itt lévő szovjet katonai főtanácsadónak is jelentést adjon be a díszelgő alakulatok parancsnokaként, ezért Farkas Mihály kineveztette Király Bélát vezérőrnaggyá, aki Sólyom László helyett eleget tett minisztere kérésének.
Sólyom Lászlót két hónappal később letartóztatták, majd a tábornoki perben halálra ítélték és társaival együtt kivégezték.
Király Béla "csirkefogónak" és a Szovjetunió ellenségének titulálta Sólyom Lászlót, több tábornokra tett dehonesztáló kijelentéseket tett a perek előkészítése során, ezzel tevékeny rész vállalt abban, hogy a bitóra jussanak. Nyilatkozott arról, hogy Farkas Mihály kérésének tett eleget kollégái besározásával, és azt is hozzátette, hogy nem is érzett lelkiismeret furdalást...
Jutalmul megkapta a kivégzett Sólyom altábornagy akadémiai parancsnoki beosztását és Beleznay István vezérőrnagy lakását (a benne lévő ingóságokkal együtt).
7/ Király Bélát 1951-ben letartóztatták, koncepciós perben első fokon halálra, majd két hét elteltével - másod fokon - életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
1956-ban őszén szabadult, azonnal levelet írt Bata István honvédelmi miniszternek (október 14-én) és felajánlotta szolgálatait a szocializmus építésére.
1956. október 28-án viszont már Nagy Imrénél "kopogtatott" és a forradalom céljainak megvalósításáért vállalt katonai szolgálatot.
1956. november 4-én, a szovjetek második inváziójának kezdetekor elhagyta a fővárost és a Szabadság hegyre, távozott.
EZ VOLT KIRÁLY BÉLA MÁSODIK DEZERTÁLÁSA!
1956. december 30-án, a The Providence Jurnal-nak adott (fényképes) nyilatkozatában azt állította, hogy a szovjetek második intervenciója során 8 harckocsival és 400 emberével áttörte a Budapest köré vont gyűrűjét és a budai hegyekbe vonult. Arról is tájékoztatta az újság olvasóit, hogy 1956. október 28-án , a forradalmárok szabadították ki a rabkórházból, azt megelőzően öt évig volt a siralomházban.
Később, több variációs nyilatkozatai szerint: (a) egy biztosító nemzetőr zászlóaljjal távozott Budapestről, (b) egy nemzetőr ezreddel vonult ki Budapestről, (c) néhány ezer ember élén távozott Budapestről, Nagykovácsinál pedig "hagyományos fegyverekkel vívott harcban" (Sic!) megverte a szovjeteket, majd "laza menetben" (Sic!) Ausztria felé vették az irányt.
Király állítása szerint november 4-én hajnalban telefonon beszélt Nagy Imrével, aki megtiltotta neki, hogy felvegye a harcot a szovjet csapatokkal. Ha Király (bizonyíthatatlan) állítását elfogadnánk, akkor felvetődik a kérdés, hogy Nagykovácsinál miért szegte meg miniszterelnökétől kapott tiltó rendelkezést?
Valójában Király Béla egyik állítása sem igaz, a Nagykovácsi csatát - később - csak nimbusza növelésére kreálta, mivel összesen mintegy 40-45 fővel hagyta el Budapestet (egyetlenegy harckocsija sem volt!) és Nagykovácsinál nemzetőreit magukra hagyva, Ausztriába menekült!
Malisev szovjet ezredes memoárja rögzíti a Nagykovácsinál fogságba esett nemzetőrök vallomását, miszerint Király Béla Ausztria felé távozott, a szovjetek felderítő csoportja nem érte utol Királyt, pedig helikopterrel is rendelkeztek.
EZ VOLT KIRÁLY BÉLA HARMADIK DEZERTÁLÁSA!
8/ A rendszerváltozást követően,- Király Bélát vezérezredessé léptette elő Göncz Árpád köztársasági elnök, tagja lett az országgyűlésnek és az SZDSZ frakciónak, valamin a Honvédelmi Bizottságnak (alelnökként).
9/ 1998-ban az Orbán kormány katonai főtanácsadója volt, majd 2002-ben Medgyessy szolgálatába állt.
10/ Király Béla kitüntetést kapott: Horthytól, Mussolinitól, Hitlertől, Szálasitól, Farkastól, Göncztől, Horntól, Medgyessytől, Gyurcsánytól. Előléptetést és kinevezést kapott Farkastól, Nagy Imrétől, Göncztől, Antalltól, Orbántól, Horntól, Medgyessytől, Gyurcsánytól. USA 6 államának (városának) díszpolgára, több egyetem díszdoktora és professzora, számos testület (szervezet) elnöke vagy elnökségi tagja.
Mindezekhez határozott fellépésével, hazugságokkal, szélhámoskodással, bajtársai elárulásával, a mindenkori hatalomban lévők önkéntes (gátlástalan) kiszolgálásával jutott (juthatott).
Nemzetőri Főparancsnoki titulusával és '56-os forradalmi tetteinek meséjével bejárta a fél világot (Japánt, Indonéziát, Tajvant, Fülöp szigeteket, Indiát, Kanadát, Thaiföldet, Malajziát, Szingapúrt, Dél-Vietnámot, Hawaiit, Hongkongot, stb. stb. Mindenhol ünnepeltette magát és nimbusza növelésére széles körben terjesztette a személyét ért elismerések özönét.
Etalon történetének számít Diem Dél-Vietnami elnökkel lefolytatott tárgyalása, aki (Király állítása szerint) tábornoki rangban ki akarta nevezni a haderő felügyelőjének, de azért nem fogadhatta el a felkérést, mert New York város egyetemének professzor volt. Az esemény 1963-ban történt, viszont Király akkor még az említett egyetem közelében sem volt!
ÖSSZEGZÉS:
Tekintettel arra, hogy a fenti állítások mindegyike többszörösen és hiteles adatokkal vagy tanúkkal bizonyítható, sőt az elmúlt évtizedekben számos kutató (történész) tanulmányaiban is napvilágot látott, ezért Király Béla halálát követő (tervezett) procedúrák végrehajtása alapos megfontolást igényel.
A hírközlő szervek már Király halálát követő órákban (félre)informálták a közvéleményt, hogy "elhunyt a Nemzetőrség egykori főparancsnoka" , az '56-os forradalom hőse,- és a HM, valamint a Magyar Honvédség saját halottjának tekinti Király Bélát.
Képmutatásra és/vagy nagyfokú tájékozatlanságra utalnak az eddigi közlemények, azoknak az emlékét is sértik, akik Király "jóvoltából" vesztették életüket, családtagjaik pedig a társadalom perifériájára kerültek, vagyonukból kifosztva, munkahelyükről eltávolítva. Egy nagystílű szélhámos, hazug, dezertőr, mindenkit cserben hagyó és bajtársait bitó alá segítő személytől cinkossággal felérő tett lenne úgy búcsút venni, hogy a külsőségek tovább növeljék érdemtelenül szerzett hírnevét.
Király Béla tavaly, augusztus 19-én (tolókocsiban), részt vett a kivégzett tábornokok sírjánál rendezett emlékünnepségen, nem kért szót, nem kért bocsánatot és nem is szégyellte magát a mártírok hozzátartozói előtt. Kitüntetései sokaságával dekorálta fel magát, barna bakanccsal és és bordó zoknival növelte öltözete díszét.
HA MÉGIS A DÍSZTEMETÉS MELLETT DÖNTENÉNEK AZ ILLETÉKESEK, AKKOR NE FELEJTSÉK EL KIRÁLY BÉLA DÍSZPÁRNÁJÁRA HELYEZETT KITÜNTETÉSEI KÖZÉ TENNI: a NAGY IMRE EMLÉKÉRMET, SZÁLASI FERENCTŐL, HITLERTŐL, MUSSOLINITÓL ÉS FARKAS MIHÁLYTÓL KAPOTT KITÜNTETÉSEIT, MERT ÉLETÉBEN SOKAT TETT AZÉRT, HOGY AZOKAT KIÉRDEMELTE. A BÚCSÚBESZÉDBEN PEDIG UTALNI KELLENE TÁBORNOKI KINEVEZÉSÉNEK HITELES TÖRTÉNETÉRE.
Tisztelettel:
(Prof. Dr. Bokor Imre)
az MTA hadtudományi doktora,
nyugállományú mérnök ezredes
-------------------------------------------------------------------------------
