Nyílt levél!
Kedves Szedenics Éva Asszony!
A Facebookban az Ön adatlapján olvastam, az itt idézett bejegyzést:
Szedenics Éva: "Évi saját magáról: Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat és örömömet. Tedd meg a lépéseket amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam.....mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogyan én tettem! Csakis ez után ítélkezhetsz rólam, felettem! Akkor mondhatod, hogy ismersz...."
Ezen megjegyzés ugyan úgy érint engemet is. Nem akarom a szavakat elemezni.
Ami nekem nagyon fájdalmas, hogy a két német házasságból (7 és 17 év) az öt gyermekem és hat unokám, egyszerűen eldobtak mind a szemetet, és azt már kb.15 éve.
A harmadik magyar házasságom 27 éve tart, ahol a 20 éves DANIEL fiunk, sok-sok örömet ad a kis családunknak.
Kutasi József: "Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra."
Kutasi József: " Mindent a maga idejében."
Kutasi József: "Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik."
Kutasi József: "Szoríts erősen vagy engedd el a kezem, de kérlek ne játssz velem"
Kutasi József " Szeretem az őszinteséget."
Kutasi József: "Nem szeretem a hazugságot és a kétszínűséget."
Kutasi József: " Sírva születtem, körülöttem mindenki boldog volt! Igyekszem úgy élni, hogy nevetve távozzak, és akik elhagytak, azok had örüljenek, hogy meghaltam. Nem kívánom, hogy a temetésemen megjelenjenek! Vagy talán van csoda is az életbe?"
Tovább > http://jozsef-kutasi.de/Az_eletem_utja_-_Kutasi_Jozsef/az_eletem_utja_-_kutasi_jozsef.htm < Tovább
Magyaros tisztelettel és szeretettel,
Kutasi József Antal