Dátum: 2013. szeptember 6. 2:09
Tárgy:
Címzett:
Az igazi rendszerváltozás csak ezen PROGRAM megvalósításával oldható meg! Szikár, kristálytiszta TÉNYANYAG, a radikális, nemzeti szellemű országépítéshez!
Kicsit hosszú, de érdemes lementeni és terjeszteni! E nélkül minden marad a régiben. S teljes káosz lepi majd el az országot!
Továbbá a szellem- és lélekromboló nihilizmus, majd a gátlástalan önkény! Bebetonozva az áldemokráciát, amely állandósítja a fejlődésünk megrekedését.
Marad a helyben járás!
Íme tehát a MEGOLDÁS!
KAPTAM – KÜLDÖM!
MOGYORÓHEGYI 108 PONT
A MAGYAR NEMZET ÉLETÉNEK RENDEZŐ ELVEI
1. A magyar nemzet egy és oszthatatlan.
2. A magyar nemzet történetileg folytonos. Tagja minden elődünk, utódunk, és a világ bármely pontján élő magyar.
3. Magyar az, aki magyar származású és magyar nemzettudatú.
4. Magyarságát bizonyítania mindazoknak szükséges, akik az össznemzet sorsát érintő döntési helyzetben vannak, vagy arra pályáznak. Más esetben elegendő az egyoldalú nyilatkozat!
5. Magyar állampolgár minden magyar, aki a történelmi Magyarországon született vagy annak a leszármazottja.
6. Magyar állampolgár mindenki, aki a mai Magyarország állampolgára.
7. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él és olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal rendelkezik: nemzetiségi.
8. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él, aki olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal nem rendelkezik: etnikai kisebbségi.
9. Vendég: a nemzetségi, az etnikai kisebbségi, a külföldi és a hontalan.
10. A vendég joga vendégjog.
11. A magyar alkotmány hatálya és illetékessége túlterjed mai földrajzi határain, mert elsőszámú alanya az össznemzet.
12. A mindenkori magyar állam kötelessége a magyar nemzet, az egyetemes összmagyarság képviselete és védelme.
13. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő magyar a legszigorúbban megbüntettessék.
A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő etnikai kisebbségi a magyarral azonos elbírálás alá essék.
A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő nemzetiségi vagyonvesztés terhe mellett anyaországába kiutasíttassék, magyar állampolgárságától megfosztassék.
14. A nemzetközi jog alanya a Magyar Nemzet.
15. A magyar nemzet állama: Magyarország.
16. A magyar nemzet hazája a Kárpátmedence.
17. Magyarország fővárosa: Budapest.
18. A magyar állam hivatalos nyelve a magyar, hivatalos írása a magyar betűs és a latin betűs írás.
19. A magyar nemzeti egység és állami szuverenitás megtestesítője a Magyar Szent Korona.
20. Magyarország és a magyar nemzet jelképei:
--- a Magyar Szent Korona, a nemzeti zászló, Magyarország címere, a Himnusz, a Szózat,
--- a "Magyarország" és a "Hungária" elnevezések, - sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek.
21. A magyarság nemzettudata és értékösszessége sérthetetlen, elidegeníthetetlen.
22. A magyar állam felségjogai részben sem ruházhatók át. (Megj.: Egy állam attól állam, hogy önálló (felség)területe van, fajtájában – nyelvében - erkölcsében egységes nemzet kezében van az állami főhatalom, a függetlenség pedig azt jelenti, hogy bármilyen idegen hatalom érvényesülése kizárt.
A magyar állam, a magyar nemzet felségjogainak megsértésére, annak részbeni vagy teljes átruházására - nemzetközi szervezetekre vagy magánszemélyek csoportjaira, bármilyen jellegű katonai – politikai - pénzügyi hatalomra, - sem az országgyűlés, sem népszavazás történetileg nincsen felhatalmazva.
A magyar államot, az országot, a Nemzetet nem számolhatja fel sem a mindenkori országgyűlés, sem az adott időszak szavazópolgárai. Lásd. NATO, Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap, Világbank...)
23. Magyarország területi épsége, (földje, légtere...) sérthetetlen, elidegeníthetetlen.
24. Minden mai jog alapja ősjog. Az ősjogot bizonyító történelmi birtokperek olyan nemzetközi konferencián rendeztessenek, ahol a magyarokat magyarok, zsidókat zsidók, németeket németek, cigányokat cigányok... stb. képviseljenek.
25. Magyarokat csak magyarok képviselhetnek!
26. Magyarország területén idegen katonák ideiglenesen sem állomásozhatnak.
27. A magyar állam kötelessége védeni állampolgárai élet és vagyonbiztonságát, az ország katonai, politikai, gazdasági függetlenségét és területi épségét.
28. A magyar állam és össznemzet érdekeinek a védelmét biztosítani magyar állami főhatalom, magyar nemzetbiztonsági hivatal és magyar nemzeti hadsereg illetékes.
29. Magyarország külkapcsolatainak alapelve: az önelvűség és az önérdek megértése és tiszteletben tartása, valamint az évezredes tapasztalatok által meghatározott bizalom. (Megj.: Az előítélet sem egyéb, mint az évezredes rossz tapasztalatok által meghatározott, a nemzet érdekében kötelező bizalmatlanság. Az önvédelem fontos eleme.)
30. Magyarország külkapcsolatait erősíti minden testvér és rokon néppel, valamint hasonló érdekeltségű országokkal-nemzetekkel.
31. Magyarország honvédelmi doktrínáját meghatározza a történelmi tapasztalat, a geopolitikai helyzet és a magyarság, Magyarország kivételes szerepe Közép-Európa biztonságpolitikájában.
32. Magyarország jogrendje elfogadja és belső jogrendjével összhangba hozza a nemzetközi jog azon szabályait, melyek nem mondanak ellent a magyar alkotmánynak, megvalósítják a "törvénysértés jogot nem alapit" jogelvet, kizárják az ellentétes értelmezést és melynek végrehajtását a nemzetközi szervezetek szavatolják.
33. Legnagyobb érték a nemzeti (testi-szellemi) jelleget őrző megszületett ember.
34. Legnagyobb kincsünk a magyar gyermek.
35. Minden egészséges élet népi-nemzeti értékteremtés.
36. Az anyaság, mint a legfőbb érték forrása, a legnagyobb tisztelet tárgya.
37. A gyermek alapvető joga a családban nevelkedés.
38. Az idős ember joga a családban maradás és ha kell a családi ápolás biztosítása.
39. A magyar állam kiemelt védelemben részesíti a magyar nagycsaládot, az együtt élő több nemzedéket vagy együtt élő rokonságot.
40. Az egészség- és nyugdíjbiztosítás, valamint a jótékonysági tevékenység független a szociálpolitikától.
41. A nemzetérdekű egészség- és nyugdíjbiztosítás állami monopólium.
42. Utódaink testi-szellemi minősége nemzeti közügy.
43. A magyarság sorsába beavatkozó, hódító jellegű nemzetidegen alapítványok működése megengedhetetlen.
44. A közoktatás kötelező és ingyenes 18 éves korig. Magyarországon csak olyan iskolák működhetnek, amelyek a legszigorúbb szakfelügyelet mellett megvalósítják a nemzeti tantervet. Állami felsőoktatási intézménybe felvételi vizsga nélkül, érvényes hazai vagy honosított érettségi bizonyítvánnyal bárki beiratkozhat.
45. Minden magyar állampolgárnak joga van az élethez, a tanuláshoz, a munkához, nemzeti sajátosságainak megőrzéséhez, védelméhez.
46. A magyar állam kötelessége állampolgárainak az élet, a tanulás és munkafeltételeket biztosítani.
47. Minden emberi és állampolgári jog gyakorolhatóságának feltétele az emberi és állam-polgári kötelességek teljesítése.
48. Minden magyar állampolgár kötelessége:
--- önmaga, családja és embertársai életét, egészségét, környezetét, vagyonát óvni,
--- erejéhez, képességeihez mérten hozzájárulni a közös szellemi és anyagi javainak gyarapításához,
--- ismerni és betartani a magyar alkotmányt,
--- eleget tenni a tankötelezettségi törvénynek,
--- eleget tenni a személyes honvédelmi kötelezettségnek,
--- részt venni a köz ügyeinek az intézésében,
--- mindig, mindenhol, mindenben képviselni és védeni a magyar érdekeket.
49. Magyar érdek: a nemzeti egység megteremtése, a kárpátmedencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak megőrzése és védelme.
50. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, de elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar szent vállalása, kötelessége, feladata és küldetése.
51. A magyar gazdaság olyan piacgazdaság, amelyben érvényesül a magyar érdek.
52. A gazdaság szereplői a legteljesebb önállóssággal és felelősséggel működnek.
53. A magyar gazdaság alapvetően önellátásra és közvetlen szomszédaival való szoros együtt-működésre törekszik.
54. A Kárpátmedence gazdasági egységének, önellátó képességének és függetlenségének a helyreállítása minden érintett nép közös érdeke.
55. A magyar állam nemzetközi gazdasági kapcsolatait a kölcsönösen előnyös kétoldalú, közvetlen kapcsolatokra, lehetőség szerint árucsere-kereskedelemre építi.
56. A pénz nem érték, csak értékmérő csereeszköz, az áru és a munka elosztására szolgál, helyét a nemzetgazdaságban ennek megfelelően határozzuk meg.
57. A magyar pénz alapja és fedezete a munka és a magyar nemzeti vagyon.
58. A magyar pénz egyedüli kibocsátója a magyar kormány ellenőrzése alatt álló jegybank, a Magyar Nemzeti Bank.
59. A Magyar Nemzeti Bank a magyar állam pénzügyi függetlenségének letéteményese, a nemzeti vagyon és hitel kezelője.
60. A magyar nemzeti vagyon csak magyar állampolgárnak szolgálhat hitelfedezetül.
61. A nemzeti vagyon hozadékából minden magyar állampolgár egyenlő mértékben osztalékot kap, életkorára, foglalkozására tekintet nélkül.
62. A magyar állam kiemelten támogatja azokat a feltalálókat (találmányokat), akik az ország gazdasági és katonai függetlenségének a megteremtéséhez hozzájárulnak.
63. A magyar állam - a jövő nemzedéke iránti felelősségének tudatában - gazdasága fejlesztését alárendeli a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek.
64. A környezetkímélő gazdálkodás követelményeinek és a piacosodás korszerű nemzetérdekű szempontjainak a figyelembevételével a magyar állam kiemelten támogatja:
--- a tájhonos állat- és növényfajok, fajták helyreállítását, tenyésztésben, termesztésbe és termelésbe állítását,
--- a tájhonos állat és növényfajok, fajták szigorú védelmét,
--- a fenti célokkal kapcsolatos kutatásokat állami monopóliummá teszi.
--- Támogatja a tájhoz és a hazai hagyományokhoz illeszkedő gazdálkodási módszerek felélesztését és a nemzeti ipar újjáteremtését.
65. A magyar állam kötelessége élelmiszer, vetőmag, energia ... stb. tartalékot képezni az ország legalább egy éves ellátására.
66. A magyar föld nemzeti vagyon, a földben megtestesül a nemzeti függetlenség.
67. A föld és a föld méhének kincse - művelési ágtól függetlenül - csak magyar állampolgár(ok) vagy a magyar állam tulajdonában lehet. (Megj.: Rendezzük a tulajdonjog és birtokjog kérdését. Ismét bevezetjük a birtokképesség fogalmát. Abszolút tulajdonosa az össznemzeti vagyonnak a nemzet.)
68. Elsődleges munkatevékenység az értékteremtő munka.
69. Az érték elosztása másodlagos munkatevékenység.
70. Az egységes szerves magyar társadalom csak hivatás szerint rétegeződik.
71. A népfelségjog minden jog forrása. (Megj.: Közszabadság és közjó e nélkül nem létezik.)
72. A népfelségjog átruházhatatlan, kisajátíthatatlan. (Megj.:A választott képviselő sem rendelkezik szabad mandátummal, azaz a képviselő köteles választói utasításai szerint eljárni.)
73. A magyar nemzet népfelségjogának megtestesítője és közvetlen gyakorlója a népszavazás, a nemzetgyűlés és a helyi népgyűlés. (Megj.: A nép és a nemzet a mi értelmezésünkben a magyarság két megnyilvánulási formája.
A nép: minden magyar a maga egyszerű anyagi valóságában.
A nemzet: a magyarság elvont, eszmei, magasabb rendű történeti-politikai, nemzeti vallás szerinti értelmezése.)
74. Magyarország államalkotó nemzete a magyar.
75. A magyarság sehol a világon nem tart igényt az államalkotó kisebbségi státuszra. (Megj.: Azaz nem kívánunk más országokban politikai pozíciót. Itthon viszont ügyeinkben dönteni csak magunk vagyunk illetékesek. Abba senki semmiféle jogcímen bele nem szólhat! )
76. A nemzetiség és az etnikai kisebbség népfelségjogát saját helyi közgyűlésein és országos gyűlésén gyakorolja.
77. A nemzetiséget és etnikai kisebbséget (természetes és jogi személyeit) csak a magyar alkotmány kötelezi.
78. A népszavazás: az össznemzet legfőbb döntéshozó szerve. Döntése a nemzetgyűlésre kötelező.
79. A nemzetgyűlés: Magyarország legfőbb államhatalmi, nép-, és nemzetképviseleti törvény-hozó szerve.
80. A népgyűlés: a helyi lakosság népképviseleti és döntéshozó szerve.
81. A magyar állam jogrendjében világosan elkülönül a törvényhozó és végrehajtó hatalom.
82. A népszavazás: államfőt választ és dönt a népszavazásra utalt kérdésben.
83. A nemzetgyűlés: a népfelségjogból eredően biztosítja az alkotmányos rendet, meghatározza az államformát, a kormányzás szervezetét, a külpolitika irányát, megalkotja az össznemzet érdekeinek megfelelő politikai, gazdasági célok megvalósítását szolgáló törvényeket. Meghatározza az össznemzet sorsát alapvetően befolyásoló kulcsállásokat (gazdapozíciót), szabályozza a jövedelmet.
Dönt hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli állapot elrendeléséről, a vészhelyzetnek megfelelően az intézkedő csúcsszerv felállításáról, kinevezi, felhatalmazza annak tagjait.
Közkegyelmet gyakorol. Végrehajtásra megválasztja a legmagasabb tisztséget viselő közalkalmazottakat.
84. A népgyűlés: döntéseinek a végrehajtására, a helyi közügyek intézésére, a helyi közakarat kifejezésére elöljáróságot választ.
85. Minden választott tisztségviselő és az általuk kinevezettek ugyanúgy, mint minden közpénzből fenntartott intézmény-hivatal alkalmazottai: közalkalmazottak.
86. Minden közalkalmazott esküköteles. Esküszegése nemzetárulás.
87. Az eskü szövege hitvallás.
88. Minden jogképes magyar állampolgárnak törvénykezdeményezési joga van.
89. A bizalomvesztett képviselők (helyi népképviselő és nemzetgyűlési képviselő) visszahívását kezdeményezheti bármely szavazópolgár, aki őt bizalmával megtisztelte.
90. Megszűnik az összeférhetetlenségi szabály, a mentelmi jog, a szabad mandátum, mert értelmét veszti.
91. Minden magyar állampolgárt megillet a közügyekben való tájékozottsághoz szükséges köz-érdekű adatok ismerete.
92. Közérdekű adatok kizárólagos birtoklására senki sem jogosult.
93. A félretájékoztatás nemzetárulás.
94. Titkosság csak a közrend, közbiztonság, nemzetbiztonság és a honvédelem körében megengedett. Ezekben az esetekben a megsértése a legsúlyosabb büntető következményekkel jár.
95. A magántitok a közélet tisztasága érdekében korlátozandó.
96. Az államigazgatási-hatósági feladatok elosztását meghatározó alapelv: az állampolgárok a lehető legrövidebb időn belül a lehető legkisebb fáradsággal és költséggel intézhessék ügyes-bajos dolgaikat.
97. Magyarországon csak olyan társadalmi szerveztek, egyházak, pártok, érdekvédelmi-, kulturális-, szakmai szervezetek működhetnek, amelyek nem sértik a nemzeti érdekeket.
98. A magyar nemzet alkotmánya alaptörvény, mely hagyományában, nemzeti kultúrájában gyökerezik. A magyar közjog sarokigazságai a nemzet politikai kultúrájának lényege: a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének összegződése.
99. A nemzet önvédelmét és fennmaradását, a szerves magyar társadalom működését szolgáló alaptörvény sérthetetlenek.
100. Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok minden magyar állampolgárra, minden társadalmi szervezetre, minden állami szervre, Magyarország területén tartózkodó minden külföldi természetes és jogi személyre, valamint a hontalan vendégeinkre egyaránt kötelezőek.
Azonnali rendelkezések:
101. Magyarország állami függetlenségének a helyreállítása: az 1982/6-os törvény (a valutaalap alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése.
102. A külföldi államadósság fizetésének felmondása.
103. Helyreállítani a "törvénysértés jogot nem alapíthat" jogelvet.
104. Az idegen bevándorlás és betelepülés leállítása: határzár.
105. Az elmúlt 10 év alatt nem magyarok részére kiadott magyar állampolgárság felülvizsgálata.
106. Az elmúlt 10 év alatt kiugróan magas magánvagyon gyarapodás felülvizsgálata.
107. Az élet, a család és a nemzet ellen uszító, az állampolgári kötelességek megtagadását hirdető szervezetek betiltása.
108. A gazdaság és hírközlés stratégiai ágazatainak, intézményeinek nemzeti köztulajdonba vétele, államosítása.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
