„Mély a tenger és végtelen…
…de mélyebb szeretetem,
mely szülőhazámhoz fűz,
és végtelenebb vágyódásom,
mely a magyar földre és a
magyar nép körébe hazavonz!”
„Mindnyájunk szent célja: Magyarország felszabadítása.”
(vitéz nagybányai Horthy Miklós)
Az elmúlt hetek történései és ellentmondó híradásai miatt szükségesnek tartjuk a társadalom,
de legfőképpen az ifjúság védelmében és okulására, hogy az évtizedek óta hamis fényben fel- tüntetett embert: vitéz nagybányai Horthy Miklóst hitelesen bemutassuk.
Ő volt 1920. március 1-e és 1944. október 15-e között Magyarország Kormányzója.
A Kormányzók a Szent Korona, mint főhatóság, nevében átmenetileg akkor kormányozták az
országot, amikor annak nem volt a Szent Korona által megkoronázott és felkent királya!
Magyarországnak történelme során több kormányzója volt, mint Hunyadi János, Szilágyi
Mihály, Kossuth Lajos és vitéz nagybányai Horthy Miklós, de voltak idegen érdekeket kiszol-
gáló kormányzói is az 1530-as és az 1670-es években.
A tájékoztatásban Dr Bokor Imre és művei,valamint a Polisz 2002. májusi száma segítettek:
„Horthy Miklós volt a kormányzók sorában az a „kivételezett” személy, akinek jellemét, a ké-
pességét, az államférfiúi nagyságát, a történeti szerepét és általában minden egyes tettét (!) meghamisították vagy eltorzították a Moszkvából irányított ideológiától megrontott szolgalel-
küek és követőik.
Horthy Miklós tiszta lelkiismerettel áll az utókor előtt, aki egy bonyolult hazai és nemzetközi helyzetben, Hunyadihoz és Kossuthoz hasonlóan magyar tudott maradni és szolgálta a magyar
nemzetet!”
(Nem úgy, mint Kádár, aki elárulta társait, népét és hazáját és ártatlan, hazájukért harcoló embereket küldött a halálba!) (Horthy a bűnöst büntette, Kádár az ártatlan hazafit!)
„Horthy és miniszterelnökei nem voltak szolgalelküek! Nem teljesítették Hitler kérését 1939-ben, hogy átvonulhassanak a német csapatok az országon Lengyelország ellen. Ellentmondva
a Führer kérésének, nem küldtek magyar megszálló csapatokat a Balkánra a szerb partizán-
mozgalom ellen. Horthy…Klessheimben 1943-ban megtagadta hozzájárulását a magyar zsi-
dók deportálásához. Még a német megszállás után is elérte a mániákusan németbarát Sztójay
lecserélését a személyéhez lojálisabb Lakatosra….Horthy a Hitler által ellenőrzött Európa egyetlen politikusa, aki meg merte azt tenni, hogy (kétszer is) tárgyalások során faképnél hagyta a német diktátort, amikor az megalázóan bánt vele.”
„
dik gyermekeként, Kenderesen.
Apja, Horthy István, aktív közéletet élt, református egyházmegyei gondnok és a Főrendiház
tagja volt.
Édesanyja a háztartást vezette és a gazdaság irányításában vett részt. Gyermekeik nevelésére megkülönböztetett figyelmet fordítottak.
Horthy Miklós elemi iskoláit Debrecenben,gimnáziumi tanulmányait egy soproni német nyel-
vű intézményben végezte. Magánúton franciául tanult.
Bátyjai példáját követve 1882-ben fölvételizett a Császári és Királyi Tengerészeti Akadémiá-
ra, Fiuméban. Négy év után hadapród lett. Ő volt az első magyar tisztjelölt az osztrák-magyar
haditengerészetnél! 1889-től, sikeres vizsgák után, sorhajózászlós lett. Ekkor már a német és a francia nyelv mellett angolul, olaszul és horvátul is beszélt.
1897-98-ban másodosztályú sorhajóhadnagy, 1900-ban első osztályú sorhajóhadnagy. Ekkor nevezték ki torpedónaszád kapitánnyá.
1901-ben feleségül vette Purgly Magdát, aki férjének mindvégig odaadó támasza volt. Négy gyermekük közül 2 leány betegségben halt meg, idősebbik fiuk (a kormányzóhelyettes) repü-
lőszerencsétlenségben hősi halált halt az orosz fronton 1942-ben.
Kisebbik fiuk egy sportbaleset következtében csökkentmunkaképességüvé vált (1993-ban hunyt el).
Horthy Miklós 1908-ban egy hadihajó kapitánya lett, 1909-ben korvettkapitánnyá léptették elő.
1909. év végén I. Ferenc József császár és király haditengerészeti szárnysegédévé nevezték ki.
1913-ban sorhajókapitány, 1914-ben a Novara páncélos cirkálóra kapott kapitányi kinevezést. E hajó kapitányaként számos bevetésben vett részt az Adriai-tengeren, melyek közül kiemel-
kedik az Otrantói-diadal 1917-ben.
1918 januárjában a Monarchia legkorszerűbb csatahajójának a kapitánya lett.Még ez évben ellentengernaggyá léptették elő és kinevezték az osztrák-magyar flotta főparancsnokává.
Horthy Miklós IV. Károly király parancsára, október 30-án, a Viribus Unitis zászlóshajóval együtt átadta a flottát a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek.
1918. november 3-án a Padovában aláírt fegyverszüneti megállapodás a Monarchia számára lezárta az I. Világháborút. Horthy Miklós Kenderesen telepedett le.
1918. november 16-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. 1919. január 11-én gróf Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották, aki 1919. március 21-én átadta a hatalmat a Ma-
gyarországi Szocialista Pártba tömörült kommunistáknak és szociáldemokratáknak.
A tényleges hatalom a kommunisták kezébe került, kikiáltották a Tanácsköztársaságot és
bevezették a proletárdiktatúrát. A 133 napos rémuralom elégedetlenséget váltott ki. Az országba betörtek a cseh és román csapatok, akik terrorizálták a lakosságot, pusztítottak és fosztogattak.
Szegeden, a helyzet normalizálása érdekében, Nemzeti Kormány jött létre 1919. május 31-én.
Horthy Miklóst hadügyminiszterré és a megalakult Nemzeti Hadsereg fővezérévé nevezték ki
Kun Béla 1919. augusztus 1-én lemondott és az államkasszával Bécsbe menekült.
A Nemzetgyűlés vitéz nagybányai Horthy Miklóst 1920. március 1-én Magyarország Kor
mányzójává választotta.
A Kormányzó egy vesztett háború, a vörös terror, a fehér terror és a cseh-román intervenció után vállalta a Trianonban megcsonkított, gazdaságilag tönkretett ország vezetését.
A kirabolt ország népe iszonyatos erőfeszítéssel és élni akarással állt talpra. Horthy Miklós gróf Bethlen István miniszterelnök és kormánya segítségével fokozatosan felszámolta a vörös terror miatt revansot vevő tiszti különítményesek önbíráskodását és világviszonylatban is példamutató közbiztonságot hozott létre az ország egész területén, a magyar nemzet viszonylag rövid idő (6-8 év) elteltével megkezdte a felzárkózást a nyugati államok szintjéhez.
Föllendült a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem. 1926-ban a koronát felváltotta a pengő, amely Európa egyik legerősebb valutája lett. Alig húsz év alatt világ-, és európahírű gyárak tömegei nőtték ki magukat az országban. Az oktatás, az egészségügy, a közbiztonság mintaszerűen lett megszervezve. A magyarság bebizonyította, hogy legnagyobb tragédiából
is van kiút, ha a csüggedést a hit és a tenniakarás váltja föl az emberekben, vezetőik pedig értik a dolgukat!”
A lakosság lélekszáma az 1920-as 7,6 millió főről 9,5 millióra emelkedett 1940-ig!
A gazdasági fejlődés évi 0,8-1,2 %-os növekedést mutatott átlagosan! A külkereskedelem egyenlege 1930-tól mindig pozitív volt!
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ezek a számadatok egy világgazdasági válság ellenére mozdultak kedvező irányba!!!
Horthy Miklós tudatosan törekedett Trianon felülvizsgálatára (revíziójára), de kizárólag politikai eszközökkel kívánta ezt megvalósítani.
Horthy tízezrével fogadta be a lengyel és más háborús menekülteket!
„Külpolitikai eredményeit fémjelezték a tengelyhatalmak első és második bécsi döntései…
aztán Kárpátalja, Bácska, Baranya háromszög, Muraköz és Muravidék is visszatért…”
„Németország 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót.Olaszország és Románia még aznap hadat üzent a szovjeteknek!! Június 23-án Szlovákia és Horvátország is csatlakozott a németekhez. Június 25-én a dán kormány visszahívta követét Moszkvából, francia, belga, holland és spanyol önkéntesek jelentkeztek a frontra! A svéd kormány hozzájárult ahhoz, hogy területén keresztül Norvégiából Finnországba német csapatokat szállítsanak.
Június 26-án Finnország is hadba lépett Németország oldalán. Magyarország június 27-én hirdetett hadiállapotot.
Nem mi voltunk az elsők tehát, akik ezt a tragikus és kényszerű lépést megtettük. Az utolsók
voltunk, akik megtették!
Magyarország csak egy kis apró figura volt a nagyhatalmak sakktábláján. Horthyt még Sztálin sem nyilvánította háborús bűnösnek, csupán a háború utáni hatalomért lihegők próbálták Őt kompromittálni!
Horthy Miklósnak számos zsidó barátja volt és a magyar állampolgárságúak, valamint a külföldről (környező országokból) idemenekült zsidók Magyarországon voltak a legnagyobb biztonságban 1944. március 19-ig, a német megszállásig! A Kormányzó még a megszállást
követően is (1944. augusztus 26-án) az esztergomi páncélos hadosztályt rendelte Budapestre, hogy megakadályozza a Gestapót a főváros zsidó lakosságának elhurcolásában!
Számtalan zsidó ember mondott köszönetet Horthynak (Portugáliában, az emigrációban is zsidó családok támogatták Őt és családját! szerk.) a háború után, bár a kommunista propaganda hatására sokan hallgatásba burkolóztak azok közül, akik neki köszönhették életüket!…”
„…Összességében tehát Horthy megtette azt Hitlerrel szemben, amit a német befolyás alatt lévő államok egyetlenegy vezetőjének sem volt bátorsága megtenni!…Kimondhatjuk, hogy Magyarországot 1920-tól 1944-ig olyan ember kormányozta, akire büszke lehet minden magyar állampolgár!! Ő akkor vállalta a hatalom átvételét, amikor Magyarország történelmünk legmélyebb pontjára jutott. A háborús veszteségek , a háború utáni terrorhullám és a trianoni békeszerződésben lévő határozatok a tatárjárásnál vagy a mohácsi vésznél is súlyosabb sebet ejtettek az ország testén!!!Horthy Miklós és kormányai nagy nehézségek árán, de viszonylag rövid idő alatt életképessé tették a kül-,belpolitikai, közbiztonsági és gazdaságpolitikai helyzetet. A törvény szigorával léptek fel mind a baloldali, mind pedig a jobboldali renitenskedőkkel szemben.”
Horthy Miklós nem rokonszenvezett ellenségeivel, de nem volt bosszúálló!Hazánk sorsának tragikus alakulása miatt nem hibáztatható, azt tette amit lehetőségei birtokában az adott esetben tennie kellett.Úriember volt, a szó szoros értelmében!
Ellenfeleivel és ellenségeivel is úriemberként viselkedett. Hazáját mérhetetlenül szerette!
Trianon traumája után nevezhetjük őt harmadik honalapítónak!
Fontos és elengedhetetlen adósságunk az, hogy az igazságtalanul meghurcolt, kompromittált hazafiak minél gyorsabb rehabilitációja megtörténjen, mert a magyar nép igazságérzetét és önérzetét mindig sértette őseink, hőseink, példaképeink és nemzeti jelképeink lejáratása.
vitéz Rákosi Lajos vitézi alhadnagy
vitéz Varga Péter Pál
vitéz Kiss János Mihály
a Történelmi Vitézi Rend tagjai
