Részsiker a devizásoknak: Ebben már állást foglalt a Kúria
Meghozta a Kúria a jogegységi határozatot a devizahiteles perek illetékeiről
2013.11.27. - 19:20 MTI - Heti Válasz
A szerződési értéket kell figyelembe venni az érvénytelenség megállapítása érdekében indított perek illetékének számításánál a Kúria hétfőn meghozott jogegységi határozata szerint - közölte a legfelsőbb bírói fórum polgári kollégiumának vezetője az MTI-vel.
Wellmann György kérdésre válaszolva hozzátette: a döntés annyiban érintheti a devizahiteles pereket, hogy ebben az ügytípusban nem ritka az adósok által a szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében indított per. A bírói gyakorlat eddig ellentmondó volt a tekintetben, hogy ezeknél a pereknél az illetéket a meg nem határozható pertárgyérték után számítják - és akkor járásbíróság előtt 350 ezer forint, törvényszék előtt 600 ezer forint 6 százaléka az illeték -, avagy az adott perben vizsgált szerződés értékéből kell számítani az illetéket. A szerződési érték az iránymutató
A Kúria hétfőn meghozott jogegységi döntése szerint a megállapítási perekben is a szerződési értékből kell számítani a 6 százalékos illetéket, ami a sokmilliós, esetenként tízmilliós nagyságrendű devizahitelek esetében nyilvánvalóan lényegesen több, mintha a nem meghatározható pertárgyértékből számítaná az eljáró bíróság. A jogszabálynak megfelelően az illetéket a felperes - devizahiteleknél jellemzően az adós - előlegezi, ám ha pernyertes lesz, akkor az alperesre, devizahiteleknél jellemzően a pénzintézetre hárul az illeték megfizetése - közölte a kollégiumvezető, aki az ügyben eljáró jogegységi tanács elnöke volt.
Wellmann György hozzáfűzte, hogy részleges érvénytelenség megállapítására irányuló kereset esetén meg nem határozható a per tárgyának értéke akkor, ha a támadott szerződési kikötéshez kapcsolódó szerződési érték elkülönülten nem állapítható meg.
Egy másik eldöntendő kérdés volt ebben a hónapokkal ezelőtt indult jogegységi eljárásban, hogy az alperes kérheti-e viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását. Ez devizahiteles ügyben azt jelentheti, hogy a pénzintézet a hitelszerződés érvénytelenségének megállapítása esetére kér elszámolást, ami akár a kölcsön egyösszegű visszafizetésére kötelezéshez is vezethet.
Ezzel kapcsolatban a Kúria kollégiumvezetője elmondta: a jogegységi határozat szerint kérheti az alperes viszontkeresettel az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását, de csak abban az esetben, ha nem vitatja a szerződés érvénytelenségét, azaz elismeri a keresetben foglaltakat. A bírósághoz intézett kérelemnek határozottnak kell lennie, arra nincs lehetősége az alperesnek, hogy viszontkeresetében feltételesen, csak bizonyos esetre vonatkozóan kérje a jogkövetkezmények megállapítását.
A várva várt határozat még "készül"
A devizahiteles perekkel kapcsolatban Wellmann György november elején adatszolgáltatásra kérte az alsóbb fokú bíróságok kollégiumvezetőit, többek között arról, hogy milyen ellentmondásokat tapasztalnak az ítélkezési gyakorlatban, illetve mekkora az ügyteher. A bekért adatok elemzése még tart, de a kollégiumvezető annyit elmondott: eddig több mint háromezer ilyen jellegű per indult országszerte, ezek mintegy felében a bíró idézés kibocsátása - az az érdemi tárgyalás - nélkül utasította el a keresetet, több mint száz eljárásban azonban már jogerős döntés született.
A kollégiumvezető kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a folyamatban lévő jogegységi eljárás konkrét részleteiről sem most, sem később nem nyilatkozhat. Ugyanakkor annyit általánosságban hozzáfűzött: egy bírót nem befolyásolhat az, hogy a döntése milyen hatással van a felekre. Minden bírósági eljárást a törvények előírásai szerint kell lefolytatni, az alaptörvény rögzíti: "a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak" - fűzte hozzá.
Mi az a jogegységi határozat?
A jogegységi eljárásokban jellemzően a Kúria öttagú, illetve héttagú jogegységi tanácsai hozzák meg a döntést, ám 2012 óta bizonyos esetekben az illetékes kollégium ülése is eljárhat jogegységi tanácsként. Erre a törvény szerint egyfelől akkor van lehetőség, ha korábbi jogegységi határozatok, vagy a Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság jogi iránymutatásainak megváltoztatása, hatályon kívül helyezése válik szükségessé, másfelől, ha általában a joggyakorlat továbbfejlesztése szükséges. Korábbi jogi iránymutatások hatályon kívül helyezése érdekében már ült össze a Kúria polgári kollégiuma jogegységi tanácsként, a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából azonban első ízben december 16-án kerül erre sor.
A jogegységi indítványt 15 napon belül véleményezi a legfőbb ügyész, majd az előadóbírák elkészítik a határozattervezetet, amelyről a kollégium dönt majd. A Kúria polgári kollégiumának 36 tagja van: 31 kúriai bíró, valamint az öt ítélőtábla polgári kollégiumainak vezetői. A kollégium mint jogegységi tanács elnöke a törvény értelmében a Kúria elnöke.
A kollégium akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van, a határozat elfogadásához a jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges. A határozattervezetben lehetnek alternatív megoldások is, amelyekről külön is szükséges lehet szavazni, és van lehetőség az ülés elnapolására.
A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra.
Olvasó: Nem csak hogy nem akarják vizsgálni, de a peres eljárás lehetőségét is elvágta a Kúria: Élőlánc A Devizahitelesekért: ...Eléggé félrevezető a cikk!
Na, itt az első fecske, ami máris elvágta a peres eljárás lehetőségét. Senkinek nem lesz pénze az illetékre. Feljegyzést pedig elutasítják majd, ahogy tették eddig is. Na, lassan nyílik már a bicska végre emberek???!!!
Egy általános devizahiteles per illetéke pl. 8 milliós szerződés esetén kb. 480 ezer lesz, ha 6%-al számolunk. Eddig 36 ezer forint volt...
Ennyivel el is intézték a pereket.
Fogadás az Európai Unió megszűnéséről az Országgyűlésben
Gaudi-Nagy Tamás A Nemzeti Fejlesztés 2030 (H/13094) című határozati javaslat (képviselői érdektelenség miatt) botrányba fulladt általános vitája során az addig nem különösebben aktív államtitkárnak fogadást ajánlott. A határozati javaslatnak ugyanis egy fontos jellemzője, hogy a nemzet jövőjét a Brüsszel által kialakított pénzügyi támogatási rendszerhez igazodva kell megtervezni, és ezzel szemben a radikális képviselő szerint - Orbán Viktor egyik beszédére is hivatkozva - az Európai Unió szétesés előtt áll. Mint Gaudi fogalmazott, biztos benne, hogy 17 éven belül meg fog szűnni az Európai Unió, és hajlandó erről fogadást is kötni. Az államtitkár meglepő módon elfogadta a kihívást, és néhány ciklus múlva kiderül, kié lehet egy üveg jó minőségű magyar bor. A kétperces felszólalás az alábbi videóban tekinthető meg.
Videó: Dr. Gaudi-Nagy Tamás - A Nemzeti Fejlesztés 2030
Kapcsolódó:
Gaudi: Bírónő kérem, zsidónak tetszik lenni?
A sárba ekézi Magyarországot a Daily Mail
