Feladó: MrSzlisz
Dátum: 2013. november 10. 13:56
Tárgy: Észrevétel a VASÁRNAPI ÚJSÁG november harmadikán sugárzott műsoráról
Címzett:
Dátum: 2013. november 10. 13:56
Tárgy: Észrevétel a VASÁRNAPI ÚJSÁG november harmadikán sugárzott műsoráról
Címzett:
Kutasi József Antal
Tájékoztatom Önöket, hogy a múlt vasárnapi műsorukban szereplő Horváth Miklós (történész?) permanensen hibás adatokkal, elhallgatással és történésekkel tévesztette meg a hallgatókat.
1/ Október 23-án nem három, hanem két szovjet hadosztály kapott parancsot arra, hogy 24.00-kor lépje át szovjet-magyar határt. A csapatmozgatás nem Zsukov egyéni kezdeményezése volt, hanem szovjet kormány döntése, illetve a döntésük végrehajtása.
2/ Nem a határt átlépő csapatok vonultak be Budapestre október 24-én, hanem az itt állomásozó különleges hadtest egyes egységei.
3/ Nem az itt lévő különleges hadosztály megerősítésére érkeztek az új hadosztályok hazánkba, hanem a különleges hadtest megerősítésére.
4/ Nem 60-65-ezer fős volt a beözönlő agresszorok létszáma, hanem közel 100 ezerrel több!
5/ Nem 2 ezer harckocsival „érkeztek” az agresszorok, hanem 4 ezer harckocsival és páncélozott szállító harcjárművel, valamint harci-repülőgépekkel és helikopterekkel.
6/ Az itt állomásozó szovjet csapatok mozgósítását - részben - már szeptember közepétől megkezdték, beszüntették a szabadságolásokat és feltöltötték üzemanyaggal a járműveket, kiegészítették a lőszer, az élelmiszer, a gyógyszer, az ivóvíz, a térképanyag , a ruházat és más (tartalék anyagok) készleteket.
7/ Nagy Imre nem tiltotta meg a szovjetekkel szembeni ellenállást (ennek ellent mond a rádióban elhangzott kiáltványa is), Király Béla ezt az intézkedést csupán a maga védelmére találta ki, mert abban az egyben igaza volt Horváth Miklósnak, mikor Királyt Budapest katonai parancsnokaként emlegette, csupán azt hallgatta el, hogy a katonai parancsnok november 4-én, kora reggel, három gépkocsival (kb. 35-40 nemzetőrrel) D E Z E R T Á L T (!!!) a fővárosból, szó nélkül itt hagyva katonáit (ugyanezt megtette 1945 márciusában Kőszegen, majd - „három a magyar igazságnak megfelelve”- Nagykovácsinál is).
8/ Horváth Miklós állításával ellentétben, Király Béla nem volt a Nemzetőrség főparancsnoka (ilyen kinevezést nem kapott sem a minisztertanácstól, sem Nagy Imrétől).
9/ Ha Nagy Imre megtiltotta volna az ellenállást a szovjetekkel szemben, akkor nem érthető, hogy Király Béla miért szállt szembe Nagykovácsinál a szovjetekkel, bár már az is tisztázódott, hogy a Nagykovácsi mellett lévő Kopasz hegyi kilátóról nézte, hogy miként lövöldözik le a szovjetek a nemzetőreit (kb. 20 főt) és miként ejtenek fogságba kb. 17 főt, majd gépkocsiba ülve elszáguldott a helyszínről Ausztria irányába.
Az már csupán hab Király tortáján, hogy december végére már New-Yorkba érkezett, és azt nyilatkozta a THE PROVIDECE JOURNAL december 30-án megjelent számában, hogy 8 (azaz nyolc) harckocsival és 400 (azaz négyszáz) emberével (Sic!) törte át a Budapest körül létrehozott szovjet csapatok „gyűrűjét” és a Dunántúlra vonult.
Epilógusként: Célszerű lett volna egy jobban felkészült történészt kiválasztani a Tisztelt Szerkesztőségnek az „56-os forradalom és szabadságharc egyes mozzanatainak ismertetésére, mert azt már csak zárójelben említem meg, hogy Horváth Miklós anno dacumál a Néphadsereg komisszárja (politikai tisztje) volt és Király Béla tömény hazugságait csomagolta sztaniol papírba, ’56-os történésszé pedig akkor avanzsált, amikor (Für Lajos honvédelmi miniszter regnálása idejében) átejtőernyőzött a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum állományába.
Elnézésüket kérem, ha az észrevételemmel gondot okoztam volna Önöknek, de feltételezem, hogy a további eredményes munkájukhoz a hasonló „bakik” elkerülését segítettem,
tisztelettel:
(Prof. Dr.- Bokor Imre.)