Feladó: Ibolya Molnar
Dátum: 2013. november 15. 10:07
Tárgy: Kérem visszautalni a pénzt...sürgősen!!!
Címzett: János Káplár
Dátum: 2013. november 15. 10:07
Tárgy: Kérem visszautalni a pénzt...sürgősen!!!
Címzett: János Káplár
Másolatot kap: Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>
Bár a tanúsított magatartása azt mutatja, hogy ezek kellőképp hiányoznak az életéből!
Amennyiben intelligensnek és műveltnek tartja magát, akkor először azzal a személlyel és személyekkel vitatja meg a problémáját, akikre ez tartozik.
Ha tényleg joghoz ért akkor elgondolkozik mi is az a jóhirnév sértése és rágalmazás!!
Dr.Kiss-Gáll Éva
Tisztelt Káplár Úr!
Mivel szakember vagyok és jogértő, ezzel sajnos nem tudok egyetérteni, főként, hogy Dr. Vásárhelyi Tamás úr anyagát is láttam.
Mivel szakember vagyok és jogértő, ezzel sajnos nem tudok egyetérteni, főként, hogy Dr. Vásárhelyi Tamás úr anyagát is láttam.
Sajnálom, hogy befizettem a 35 ezer forintot, kérem, legyen kedves visszautalni a K&H-s számlámra, ellenkező esetben
sajnos kénytelen leszek feljelentést tenni.
Joguk így nem volt elkérni 35 ezer forintot és bepalizni.
K&H-s számlám száma, GIRO számlaszám:
Tisztelettel:
Molnár Ibolya
Pénzügyi-külkereskedelmi közgazdász
P.S. Köszönjék meg, hogy tisztességes voltam és kiváló anyagot
kiadtam a kezemből, amit Dr. Soósné Gáspár Gabriella készített és Czirmes úr anyagát is....
--------------------------------------------------------------------------------------------
P.S. Köszönjék meg, hogy tisztességes voltam és kiváló anyagot
kiadtam a kezemből, amit Dr. Soósné Gáspár Gabriella készített és Czirmes úr anyagát is....
--------------------------------------------------------------------------------------------
Ez volt az, Káplár úr, amit nekem küldött....ne akarja elhitetni
velem, hogy ez meg kellene szó nélkül emésztenem!!!!!!
velem, hogy ez meg kellene szó nélkül emésztenem!!!!!!
Nem is engedheti ezt egy ügyvéd meg magának, hogy ilyenek csináljon....legalábbis az, aki az eszét is használja....
---------------------------------------------------------------------------------------------
Nincsenek feltüntetve, vagy nem, pontosan kerültek feltüntetve a költségek. THM meghatározás nem jó! A THM nem ellenőrizhető! (értékbecslés költsége, folyósítási jutalék.
(Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,)
Nem került feltüntetésre az árfolyamrés! (2013-07-25 Kúria)
Tekintettel arra, hogy a Hpt. 213. §-a egyértelműen fogyasztóvédelmi célú, a fogyasztó megfelelő informáltságát célzó rendelkezés, a „költség” e jogszabályhely szerinti fogalmát objektív teleologikus módon nem a pénzügyi intézmény oldaláról, hanem a fogyasztó szempontjából kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent az költség. Ezt az értelmezést támasztja alá a hivatkozott irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontja is, mely szerint a fogyasztónak nyújtott hitel teljes költsége alatt mindazt a költséget kell érteni, mely a kölcsönszerződéshez közvetlenül kapcsolódik. Ezen elvárásnak felel meg a Hpt. 212. § (2) bekezdése is, amely szerint a teljes hiteldíj a kölcsönért fizetendő teljes terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, a folyósításkori jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget. E jogszabályhely nyelvtani értelmezése alapján a kölcsönért fizetendő terhelés alatt a kamatokat, jutalékokat (járulékokat) és az egyéb költségeket kell érteni, ez utóbbi körbe tartozik a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértéke is.
Mindezekre tekintettel a Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.
Egyoldalú szerződésmódosítási feltétel! Nincs részletes ok lista felsorolás, illetve ami van az megfoghatatlan! Pénzpiaci viszonyok nem megfelelő! „Tőke és pénzpiaci kamatlábak változása, bank forrásköltségeinek változása”! Milyen változás mit eredményez, és ilyen mértékben eredményezi, és melyik irányba, arányosan stb…!
(Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,)
(Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,)
Nem került feltüntetésre az árfolyamrés! (2013-07-25 Kúria)
Tekintettel arra, hogy a Hpt. 213. §-a egyértelműen fogyasztóvédelmi célú, a fogyasztó megfelelő informáltságát célzó rendelkezés, a „költség” e jogszabályhely szerinti fogalmát objektív teleologikus módon nem a pénzügyi intézmény oldaláról, hanem a fogyasztó szempontjából kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent az költség. Ezt az értelmezést támasztja alá a hivatkozott irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontja is, mely szerint a fogyasztónak nyújtott hitel teljes költsége alatt mindazt a költséget kell érteni, mely a kölcsönszerződéshez közvetlenül kapcsolódik. Ezen elvárásnak felel meg a Hpt. 212. § (2) bekezdése is, amely szerint a teljes hiteldíj a kölcsönért fizetendő teljes terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, a folyósításkori jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget. E jogszabályhely nyelvtani értelmezése alapján a kölcsönért fizetendő terhelés alatt a kamatokat, jutalékokat (járulékokat) és az egyéb költségeket kell érteni, ez utóbbi körbe tartozik a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértéke is.
Mindezekre tekintettel a Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.
Egyoldalú szerződésmódosítási feltétel! Nincs részletes ok lista felsorolás, illetve ami van az megfoghatatlan! Pénzpiaci viszonyok nem megfelelő! „Tőke és pénzpiaci kamatlábak változása, bank forrásköltségeinek változása”! Milyen változás mit eredményez, és ilyen mértékben eredményezi, és melyik irányba, arányosan stb…!
(Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza:
d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,)
Kérés: Értékbecslésről számla.
Bővebben: www.evaugyved.hu
Tisztelettel, Káplár János
Feladó: Éva Kiss-Gáll
Dátum: 2013. november 15. 16:41
Tárgy: Kérem visszautalni a pénzt...sürgősen!!!
Címzett: Ibolya Molnar
Másolatot kap: Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>,
Dátum: 2013. november 15. 16:41
Tárgy: Kérem visszautalni a pénzt...sürgősen!!!
Címzett: Ibolya Molnar
Másolatot kap: Kutasi Jozsef Antal <jozsef@kutasi.eu>,
Tisztelt Asszonyom!
Tekintettel arra, hogy az én munkámat kiabálta ki a világnak semmirevalónak, így más lehetőségem nincs, mint a visszautalás mellett jó egészséget és boldogságot kívánjak!
