Feladó: Illés György <i.gyrgy@gmail.com>
Dátum: 2014. augusztus 12. 22:46
Tárgy: Ezt (is) gyönyörűen kitalálták: Kína jól jár az oroszok elleni embargóval, mi pedig a torkosborz sorsára jutunk
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>,
Dátum: 2014. augusztus 12. 22:46
Tárgy: Ezt (is) gyönyörűen kitalálták: Kína jól jár az oroszok elleni embargóval, mi pedig a torkosborz sorsára jutunk
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>,
Anyaország, Külföld :: 2014-08-12. 21:10
Ezt (is) gyönyörűen kitalálták: Kína jól jár az oroszok elleni embargóval, mi pedig a torkosborz sorsára jutunkKözvetlenül szállítanak élelmiszert ezentúl Oroszországba egyes kínai cégek, amelyek hatalmasat profitálhatnak a nyugati országokra Moszkva által kivetett exporttilalomból.
A Sujfenho-Pogranicsnij határon már a múlt hétvégétől egyszerűsödtek az adminisztratív szabályok, így a kínai-orosz kereskedelmi szállítmányokat a korábbinál is gyorsabban vámolják el. Kínából az élelmiszerek, így zöldség és gyümölcs, Oroszországból pedig a fa elszámolásánál kevesebb a papírmunka.
 Nem fognak éhen halni, csak éppen máshonnan szerzik be, amire szükségük van |
A China Daily beszámolója szerint a változásokról korábban állapodott meg a két ország, ugyanakkor a bevezetésük csaknem egybeesik a Moszkva által csütörtökön bejelentett exporttilalommal, amely az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Ausztrália gyümölcs-, zöldség-, hús- és haltermékeire vonatkozik, egyéves időtartamra.
Kína él a lehetőséggel
A nyugati országok elleni tilalmat a kínai vállalatok, elsősorban a határ menti vállalkozások könnyen saját gazdagodásukra fordíthatják, és a jelek szerint élnek is a lehetőséggel.
Az északkeleti Liaoning tartományban honos Pauzsung vállalat a hét elején jelentette be, hogy a kínai-orosz határon lévő Tunging megyében felállít egy 700 ezer négyzetméteres alapterületű viszonteladói zöldség- és gyümölcspiacot, hatalmas tárolókkal, fagyasztókkal és más egységekkel, ahonnan közvetlenül orosz vásárlóknak kínálja majd termékeit. A vámoltatás itt is gyorsított ütemben működik majd.
Hasonló terveket jelentett be a Tili vállalat, amelynek kész üzeme még nincs, de a következő hónapokra felállítja azt, hogy közvetlenül exportálhassa Oroszországba mezőgazdasági termékeit.
Magyarország számára nem számottevő a hatás - állítja a kormány
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint nem számottevő az orosz embargó közvetlen hatása a magyar agrárexportra, elsősorban csak olyan vállalkozásoknak okozhat nehézséget, amelyek kizárólag, vagy jelentős arányban Oroszországba exportálnak.
A tárca tájékoztatása szerint a tiltólistán szereplő termékek a 2013-as és a 2014-es adatok alapján az Oroszországba irányuló magyar agrárexportnak "csak" kevesebb mint 30 százalékát adják, ami a teljes magyar agrárexportnak csak 1 százaléka.
Az embargó nem érinti a magyar élőállat-, gabona- és olajosmagkivitelt, a vetőmagokat, a liszteket, a borokat és szeszesitalokat, a dísznövényeket és a fűszereket, a sertés- és baromfizsírt, a húskonzerveket, a zöldség- és gyümölcskonzerveket, a zöldség- és gyümölcsleveket, az ásványvizeket és takarmányokat, amelyekből nagyobb mennyiséget exportál Magyarország Oroszországba.
A Magosz nem így látja
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke egy keddi sajtótájékoztatón ugyanakkor azt mondta, hogy az orosz embargó a szakértők által vártnál is nagyobb gondot jelenthet a magyar agrárium számára.
Az unió belső piacán jelennek majd meg ugyanis azok az áruk, amelyeket az embargó miatt nem lehet bevinni az orosz piacra. A várható túlkínálat komoly gondot okozhat a magyar gazdálkodóknak, akik termékeik mintegy 80 százalékát az Európai Unión belül értékesítik – tette hozzá.
(MTI nyomán)
Eltűnhet az orosz szó Hévíz utcáiról
Az Oroszország elleni szankciók és a Kreml válaszlépései miatt drasztikusan esik a külföldre utazó orosz turisták száma, az orosz kormány már inkább a belföldi nyaralást ajánlja a lakosságnak. A magyar turisztikai szektor számára komoly érvágást jelenthet, ha az oroszok otthon maradnak. Szakértők szerint az arab országok felé kellene nyitnunk.
Az orosz turisták idén nyáron 30–50 százalékkal kevesebb külföldi utat foglaltak le, mint korábban. Az utazási kedv elsősorban a rubel leértékelődése miatt csökken, az orosz valuta egyre kevesebbet ér, ezért drágul a külföldi nyaralás. Az Oroszországgal szembeni szankciókra adott válaszként a Kreml is arra biztatja a lakosságot, hogy inkább belföldön, például a nemrég visszacsatolt Krím félszigeten töltsék a szabadságukat, és ez áttételesen már Magyarországnak sem jó hír. Az orosz turisták főleg Budapestet és a gyógyfürdőhelyeket kedvelik, például Hévízt, amelyet 2012 óta szinte elleptek.
A Balaton-közeli várost nemcsak a gyógyfürdője miatt kedvelik, hanem azért is, mert jó minőségűek az autóutak, amelyeken az orosz léptékekhez képest villámgyorsan kiugorhatnak Bécsbe vagy Grazba, de elérhetik a szlovén vagy a horvát tengerpartot is. Jók a borok, kedvelik a libamájat, és egyébként is minden jóval olcsóbb, mint Moszkvában.
Nem csoda, hogy a városka alaposan rá is mozdult az orosz turistákban rejlő üzleti lehetőségekre. Az ingatlanoson és az élelmiszerboltoson keresztül a fodrászig és a fogászig szinte mindenki összeteszi a két tenyerét az orosz kuncsaftért. Az ő kiesésük nagy érvágás lenne a településnek.
A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint a külföldi turisták 2013-ban 1200 milliárd forintot költöttek el Magyarországon. Az oroszok aránya (vendégéjszakák alapján) 5-6 százalék körül van, tehát durva becsléssel tavaly legalább 60–70 milliárd forintot hoztak hozzánk. Ám valószínűleg ennél még jóval többet is, mert – ahogy Papp Gábor, Hévíz polgármestere mondja – a szállodások szerint az orosz turisták 70–80 százalékkal többet költenek, mint nyugat-európai társaik.
Oroszországból főleg a 60 év alatti korosztály tagjai látogatják a magyar fürdővárost, tehát szó sincs arról, hogy csak a nyugdíjasok jönnének fürdőzni. Ennek köszönhetően fellendült a kereskedelem is Hévízen, különösen az exkluzív árukat, órákat, ékszereket lehet jobban eladni.
 A vendégéjszakák számának megoszlása küldő országok szerint, 2013-ban |
A KSH adatai egyébként azt mutatják, hogy az orosz turisták száma korábban évről évre nőtt, de ez a tendencia idén megtörni látszik, bár csekély növekedés még van, már korántsem akkora, mint korábban. Idén júniusban 3 százalékkal érkezett több orosz turista, mint tavaly júniusban, régebben a növekedés még 20–25 százalékos volt.
Papp Gábor azt mondja, egyelőre semmiféle visszaesést nem tapasztaltak az orosz látogatók számában. Hévízen egyébként még mindig több a német vendég, mint az orosz, bár az oroszok tovább maradnak, jellemzően legalább 12 éjszakát, míg a nyugat-európaiak csak hat-hetet. A sármelléki reptérre érkező közvetlen moszkvai járat kihasználtsága 90 százalék feletti, sőt, vannak olyan légitársaságok, amelyek chartergépek indítását is tervezik a forgalmasabb időszakokban, nyáron és karácsony körül.
 Orosz turistákra (is) váró vonat Hévízen |
A magyar szállodákban hagyományosan a német és az osztrák vendégek töltik el a legtöbb éjszakát, de tavaly az oroszok átvették a dobogó második fokát az osztrákoktól – mondja Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének titkára. Az orosz látogatók száma az idén még nőtt, de már nem annyira, mint tavaly vagy tavalyelőtt.
Ha továbbra is csökken a beutazó oroszok száma, az átrendeződést indíthat el a magyar turizmusban – véli Bakó Balázs, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége kommunikációs bizottságának tagja. Az utazási irodák és a Magyar Turizmus Zrt. egyébként is folyamatosan keresi a még kiaknázatlan piacokat, és a kieső orosz látogatókat Bakó Balázs elmondása szerint az arab országokból próbálják meg pótolni.
(Origó nyomán)
Az EU rá akarja venni Chile és Brazília kormányát, hogy ne szállítsanak az orosz piacra mezőgazdasági termékeket
A Financial Times mai számában olvashatjuk, hogy az USA diktátumait vakon követő EU Dél-Amerikában próbál „elégtételt venni" az orosz embargóért. Brazilia és Chile az elsők között jelezték Oroszországnak, hogy az európai mezőgazdasági cégek helyett szívesen szállítanának gyümölcsöt, zöldséget és más termékeket az orosz piacra. Természetesen a latin-amerikai országok politikai vezetése pontosan tudja, hogy Európa „hirtelen futkosása" ki miatt és miért történik, és eléggé kétséges, hogy elfelejtették volna a „rákos megbetegések magas számát", amely e földrész vezetői között dúlt, és amely a gyanú szerint a CIA keze nyoma. „Nagyon reméljük - áll az EU közleményében -, hogy Latin-Amerika országai nem fognak visszaélni a helyzettel, és nem próbálnak indokolatlan előnyt kovácsolni nehéz helyzetünkből."
Egyes európai cégek a beállt krízishelyzetben próbálnak egyéni úton szerződéseket kötni állandó orosz vásárlóikkal. Ezt azonban megnehezíti azon tény, hogy az a helyzet, amelybe az USA kényszerítette az EU vállalatait, nem csak mezőgazdasági cégeket érint. E cégek hitelt vettek fel bankoktól a majdani szállítás utáni fizetésre, e szállításokat hatalmas mennyiségű speditőrcég juttatta el az orosz fogyasztókhoz, és még folytathatnánk a felsorolást ki mindenki jár pórul az európai politikusok szervilis magatartása miatt. Tény, hogy az orosz termelők örömtáncot járnak, mert a belföldi közvetítő és kereskedőcégek sokféle trükkel távol tartották őket az ország hatalma spiacaitól, és ez évben sok mezőgazdasági terület rekordtermést vár. Most végre ők lesznek a belső piac főszereplői. Az orosz éttermek szövetségének képviselője szerint valószínűleg a vendégeik premier és VIP kategóriájában várható némi választékcsökkenés, ez azonban az összfogyasztáshoz mérve jelentéktelen vásárlóerőt képvisel.
Csetneki László
Bécs
Bécs
(Források: Vesti.ru, Financial Times)
 Egy tipikus orosz "vendégváró" asztal (saját tapasztalat által megerősítve) |
