Dátum:
Tárgy: Hétköznapi ütközet II.
Címzett:
Különös pillanatok kísérték e héten is a Tisztelt Házban az egyszerű "mezítlábas" kérdések műfaját. A csend véglegesen száműzve, hangos hangzatos beszólásoktól dübörgések kísérték az előadást. A nemzet megmentőjeként dicsérték, magasztalták önmagukat és ócsárolták a másként gondolkodókat. A válaszok sem voltak "piskóták"! Az elnök csengetett, újra és újra csengetett. Mindenki hálásan megtapsolta szószólóját, és minősítette a lényeget nem értő ellene kiabálók szellemi visszamaradottságát. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat csak udvariasan jelezve – tallóztunk.
A tankerületi vezető személye miatt költöztették el a Klebelsberg Központot Berettyóújfaluból Püspökladányba?
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, (MSZP): - Államtitkár Úr! A püspökladányi tankerületi központot tavaly júliusban hozták létre, ebbe olvadt bele a hajdúszoboszlói, a püspökladányi, a derecskei és a berettyóújfalui járási tankerület. Már akkor meglepetést okozott számunkra, hogy a központ Püspökladányban fog megvalósulni, és nem Hajdúszoboszlón. Már akkor arról beszéltek a szakemberek, hogy ezzel akarják Hajdúszoboszló vezetését büntetni, mivel köztudottan nem kormánypárti Hajdúszoboszló vezetése. Majd ünnepélyes keretek között decemberben megnyitották az új KLIK-központot Berettyóújfaluban, és akkor senkinek nem tűnt fel, hogy amelyik épületben megnyitották ezt a központot, az nem lesz alkalmas a központ működtetésére. Majd februárban döbbenten vettük tudomásul, hogy nagy hirtelen elköltöztették a központot Berettyóújfaluba. Arról beszéltek a dolgozók ‑ igaz, hogy névvel senki nem merte vállalni ‑, hogy egyetlenegy oka van, hogy ilyen hirtelen átköltöztek Berettyóújfaluba, hogy berettyóújfalusi lakos a központ vezetője, és neki kényelmetlen volt nap mint nap kijárni Püspökladányba.
- Államtitkár Úr! Látta ön ezt az épületet? Én láttam. Hát, legalább hazugságot ne írjanak már le! Ön azt írta, hogy most jobb helyzetbe kerültek a dolgozók, mert csak öt püspökladányi dolgozó jár ki nap mint nap Berettyóújfaluba. Tudja hányan mondtak fel amiatt a központban ‑ mert a levele említi, hogy rákényszerültek arra a rossz közlekedési viszonyok miatt ‑, hogy nem tudtak bejárni Berettyóújfaluba? Féligazságokat és hazugságokat írt le! Újra kérdezem:
- Nem vették észre, hogy az épület alkalmatlan önök szerint?
- És hány ember kényszerült felmondani amiatt, mert nem tud a munkába eljárni?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Hadd olvassam föl még egyszer a kérdés címét: „A tankerületi vezető személye miatt költöztették el a Klebelsberg Központot Berettyóújfaluból Püspökladányba." (Dr. Józsa István: Kérdőjel!) Kérdőjel. A valóság az, hogy Püspökladányból költözött Berettyóújfaluba a tankerület. Tehát már a címének a tényadatai is pont fordítva igazak! (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) De ez mutatja az MSZP pillanatnyi hozzáállását: hogyha Püspökladányból Berettyóújfaluba költözik, akkor is az ellen tiltakoznak, hogy Berettyóújfaluból Püspökladányba költözne. Ez azt jelenti, teljesen mindegy, hogy honnan hova költözik, az MSZP tiltakozni fog, és ezt még vastag betűvel címbe is szedi.
- Képviselő Asszony! Ugye, nem mindegy, hogy Botka László Szegedről tart Budapestre vagy Budapestről Szegedre? (Bangóné Borbély Ildikó: A választ várom!) Ugye, ott nem keverné össze valószínűleg; amikor a Fidesz-KDNP intézkedéséről van szó, akkor pedig teljesen mindegy, hogy honnan hova költözik, önök tiltakozni fognak. (Heringes Anita: Szánalmas vagy! ‑ Dr. Józsa István: Cinikus, amit csinál!) Nos, ha a Berettyóújfaluban működő tankerületi központ munkatársainak a lakhelyét végignézzük, öten laknak Püspökladányban tizenketten Berettyóújfaluban és hatan egyébként Hajdúszoboszlón. Tehát két és félszer annyi a berettyóújfalusi lakos, és Berettyóújfaluban működik a tankerületi központ. (Bangóné Borbély Ildikó: Előtte meg felmondtak, államtitkár úr!) Ha ön ezt nem tartja logikus lépésnek, hogyha két és félszer annyi dolgozó igényeit veszik figyelembe, akkor nem tudom, hogy önöknek mi a logikus. Ráadásul Debrecenhez képest közelebb is van.
- Képviselő Asszony! Fölmondások, nem fölmondások. (Bangóné Borbély Ildikó: Hányan mondtak fel előtte? ‑ Az elnök csenget.) Egyetlenegy dolgozó van, aki egy másik köznevelési intézménybe ment át, és nem a fenntartónál dolgozik, hanem a köznevelési intézményben folytatja a munkáját. Püspökladányban jelenleg is egy kihelyezett iroda működik, akkor nyilvánvalóan, akinek ott vannak ügyei, az ott tudja intézni.
- Képviselő Asszony! Az új helyen egy térítésmentes irodát kaptak, amely alkalmas a használatra. Ezért az irodahelyiségért fizetni nem kell. A korábbi nem volt alkalmas arra, hogy ott hosszú távon Püspökladányban folytassa a tevékenységét ez a központ. Tehát nem találtam olyan mondatot a felszólalásában, amelynek valóságalapja lett volna.! (Közbeszólások és taps a kormánypártok soraiból.)
Hogyan folyhat több mint hat éve az Alstrom-szerződések ügyében a nyomozás?
Dr. STAUDT GÁBOR, (Jobbik): - Ismeretes, hogy az OLAF nemrég zárta le a 4-es metróval kapcsolatos vizsgálatát, aminek eredményeként 76,7 milliárd forint büntetés várhat hazánkra. A legfőbb ügyész szerint az utóbbi öt évben 28 büntetőeljárásból, amelyet megindítottak, csak négy ügy végződött egyelőre vádemeléssel, és egy ügy jutott el odáig, hogy marasztaló ítélet születhetett meg. Azt sajnos nem tudhattam meg, hogy 2010 óta összesen hány jelzés érkezett az OLAF-tól, tehát ezzel a számmal adós maradt a legfőbb ügyész úr, de azt elmondhatjuk, hogy elfogadhatatlanul lassan és nagyon alacsony hatékonysággal zajlanak a nyomozások, ráadásul úgy, hogy az OLAF egyébként előzetesen már lefolytatta a vizsgálatokat, tehát ezeknek gyorsítania és nem lassítania kellene a nyomozásokat.
- Legfőbbügyész-helyettes Úr! Mindezek tükrében is kiemelkedő a 4-es metró, az Alstrom-szerződések ügye, ahol a főpolgármester tett 2011 januárjában feljelentést, és még mindig tart a nyomozás. Arra vagyok kíváncsi:
- Miért tartanak általában is ilyen hosszan a nyomozások az OLAF-ügyekben?
- Ki a felelős azért, hogy több mint hat éve tart vádemelés nélkül a 4-es metró ügyében a nyomozás?
- Mivel feltételezhetjük, hogy egy gyors büntetőeljárás esetében ezt a közel 80 milliárd büntetést nem kellene befizetni, ezért ebből mennyit vállal az ügyészség megfizetni a saját költségvetéséből? (Taps a Jobbik soraiban.)
***
Dr. BELOVICS ERVIN, (Legfőbb ügyész helyettese): - Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a 4-es metró beruházására vonatkozó zárójelentése kapcsán szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy a zárójelentés kizárólag az Alstrommal kötött szerződéssel kapcsolatban tett igazságügyi ajánlást a Legfőbb Ügyészségnek, ugyanakkor a zárójelentés megállapításai alapján több, a beruházással összefüggő szerződés vonatkozásában a Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést.
- Képviselő Úr! A 4-es metróhoz kapcsolódva az Alstrommal metrókocsi-beszerzés tárgyában kötött szerződés vonatkozásában 2011. január 3-án, tehát az OLAF mintegy öt éven át folytatott vizsgálatának megindulása előtt egy évvel. A Fővárosi Önkormányzat feljelentése nyomán hűtlen kezelés gyanúja miatt került sor a nyomozás elrendelésére. 2016 nyarán a legfőbb ügyész úr személyesen rendelkezett arról, hogy magyar ügyészek tekintsék át Londonban az Egyesült Királyság által, az Alstrom szerződéseivel összefüggésben folytatott eljárás iratait, és ennek lett az az eredménye, hogy olyan érdemi információk jutottak a magyar ügyészség tudomására, amelyek az eljárás felgyorsulását eredményezték. Ezért 2016. szeptember 16-án sor került az ügy ügyészi hatáskörbe vonására, ettől az időponttól kezdve a Központi Nyomozó Főügyészség jár el. A Központi Nyomozó Főügyészség 2016 októberében házkutatásokat hajtott végre, gyanúsítottakat hallgatott ki az ügyben, őrizetbe vételeket foganatosított, és több gyanúsított vonatkozásában előzetes letartóztatásra tett indítványt.
- Képviselő Úr! A nyomozás hosszabb időtartama számos okra vezethető vissza, így az ügy bonyolultságára, valamint arra, hogy a nyomozás intenzív és kiterjedt nemzetközi együttműködést igényel. A nyomozás ügyészségi hatáskörbe vonása óta, azt gondolom, a nyomozati cselekmények teljesen egyértelműen felgyorsultak. Figyelemmel arra, hogy a nyomozás továbbra is folyamatban van, ezért a nyomozás érdekeire tekintettel részletesebb tájékoztatást jelenleg nem adhatok! (Taps a kormánypártok soraiból.)
Kényszerből hogyan lesz valódi innováció?
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! Az LMP kiemelt fontosságúnak tartja a hazai innováció támogatását a gazdasági fejlődés és a fenntartható társadalom megteremtése szempontjából is, tudjuk, hogy nem állunk jól ezen a téren. Ha csak az anyagi ráfordításokat nézzük, a jelenlegi állami források megduplázására, megháromszorozására lenne szükség, hiszen továbbra is csupán minden költségvetési száz forintból egyet-kettőt költünk innovációra, így sosem fogunk felzárkózni a fejlettebb országok szintjére, Nyugat-Európa vagy a skandináv államok jóléte és biztonsága örökre elérhetetlen marad.
- A problémák azonban nemcsak anyagi természetűek, de nagyon jellemző, hogy egy-egy kutatási pályázat létfontosságú a továbbélés szempontjából, hiszen béreket, eszközöket finanszíroznak belőle. Az oktatáshoz, tanításhoz alapvetően szükséges számítógépekhez vagy éppen konferencia-részvételekhez állami finanszírozásból nem lehet hozzájutni, csak ilyen innovációs pályázatok keretein belül, ami önmagában nonszensz. Hiába a korábbi megszorítások után az ilyen-olyan forrásbővítés, ha az alapvető feltételek megteremtésére mindmáig nincs pénz. Hiába a tűzoltójellegű oktatói béremelés, ha a versenyszféra fizetései fényévekre vannak az állami egyetemi szektorhoz képest. Ha ez így marad, akkor a legjobb kutatókat továbbra is elszívják a vállalatok. Kérdezem tehát:
- Mikor teremtik meg az egyetemek számára kiszámítható innovációs hátteret?
- Mikor lesz az az általános, hogy a kutatások szervezése nem anyagi kényszerből történik, hanem azokat valódi kutatói potenciál határozza meg?
- Lehet-e a kényszerből valódi innováció?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Nem tudom, mit tart ön kis forrásnak és mit tart nagy forrásnak, de 333 milliárd forint áll rendelkezésre, kutatásra, fejlesztésre, innovációra, ilyen kapacitások megerősítésére. Van ebben EFOP-os pénz, van ebben GINOP-os pénz, van ebben közép-magyarországi VEKOP-os pénz, de van ebben költségvetési pénz is, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása is. Nem tudom, hogy fel tud-e ön idézni olyan időszakot Magyarországon, amikor ekkora léptékű összeg, 333 milliárd forint állt rendelkezésre. Ha beszorozza, hogy ez a reklámadó-bevételnek mekkora része vagy hány hónapnyi személyijövedelemadó-bevétel ez a kormányzat számára, akkor láthatja, hogy ez egy óriási összeg, a teljes tankerületi rendszer fenntartását hat hónapon keresztül, az összes pedagógus, mind a 170 ezer pedagógus bérét ebből lehetne finanszírozni.
- Tehát ez egy óriási nagyságrendű összeg a kormányzaton belül, és ebből nemcsak béreket és eszközbeszerzést lehet finanszírozni, sőt elsősorban nem béreket és eszközbeszerzést, hanem pontosan a nemzetközi kutatásokba való jobb becsatlakozás lehetőségeit, a hazai gazdasági szervezetekkel kiépítendő szorosabb kapcsolatokat, amelyek hosszú távon is ezeket a kutatás-fejlesztéseket fenntarthatóvá teszik, és magukat az eredményeket is hasznossá teszik, hiszen rögtön tudnak hasznosulni magyar cégeknél, magyar vállalkozásoknál. Azt hiszem, ez nemcsak a nemzetközi kapcsolatokat erősíti, de a hazai innovációs aktivitást is nagyon nagy mértékben tudja elősegíteni.
- Képviselő Úr! Hogy ezek jó pályázatokó mutatja az, hogy milyen nagy az érdeklődés velük kapcsolatban, milyen sokan tudnak megvalósítani valóban utána hasznosítható és valóban innovatív, tehát újdonságot tartalmazó, gazdaságban is alkalmazható újdonságot tartalmazó kutatásokat az alapkutatásokon felül is. Úgyhogy ez a 333 milliárd forint szerintem óriási lökés, óriási lehetőség a magyar K+F ágazat számára!
Győr az öntvények gyártásában is élre törhet?
SIMON RÓBERT BALÁZS, (Fidesz): - Képviselőtársaim! Emlékeztetném önöket arra, hogy a 2010-ben hivatalba lépett kormány úgy döntött, az ország újraiparosításába fog annak érdekében, hogy ismét Magyarország legyen Európa termelési központja. Külön kiemelném, hogy az autóipar a magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata, amely az utóbbi években mennyiségi és minőségi ugráson ment keresztül, mindazonáltal a kormány is kiemelten stratégiai jelentőséget tulajdonít az egész ágazatnak.
- A győri nemzetközi ipari parkban működő Busch-Hungária Kft. Magyarország legnagyobb vasöntödéje, rövidesen egy új beruházást készül véghez vinni a kormány támogatását élvezve. Szeretném elmondani, hogy a beruházó és kapcsolt vállalkozásai által Magyarországon foglalkoztatottak létszáma jelenleg 1648 fő, és az újabb beruházásához kapcsolódóan 11 fő számára létesül kutató-fejlesztő munkahely. Továbbá a beruházás megvalósulásának következtében az exportértékesítés nő, és az eddig nem felhasznált vagy külföldön értékesített acélhulladék újrafeldolgozása válik most lehetővé.
- Képviselőtársaim! Hadd emeljem ki, hogy a mögöttünk hagyott időszakban számos területen fejlődött Győr városa, autóipari központtá váltunk, és a térség, egyben a magyar gazdaság húzóerejévé nőtte ki magát városunk. Szívet melengető számomra, hogy a befektetőkkel történő kiváló kormányzati együttműködésnek egy újabb eredményét tapasztaljuk Győrött. Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat:
- Győr az öntvények gyártásában is az élre törhet? Taps a kormánypártok soraiból.)
***
TÁLLAI ANDRÁS, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Ahogy ön is elmondta, a Busch-Hungária Kft. Magyarország legnagyobb vasöntödéje, fejlődésének elősegítése nemcsak Győr városának érdeke, hanem az egész nyugat-dunántúli régiónak, és ezzel együtt a nemzetgazdaság egészének. A 380 főt foglalkoztató, győri ipari parkban található Busch-Hungária Kft. Európa több járműgyártójának elismert partnere; a németországi BPW-csoport tagja; fő tevékenységi területe a magas hozzáadott értékű gömbgrafitos öntvények gyártása, termékkínálatának legfontosabb elemei a kerékagyak, féknyergek, lengőkarok, keréktartók.
- Képviselő Úr! A cég hatása a magyar gazdaságra túlmutat pusztán a gyártáson, hiszen a termék előállításához az alapanyagot jórészt a hazai feldolgozóiparban keletkező fémhulladék adja. Ami másnak hulladék, abból ez a cég minőségi alkatrészeket gyárt. Tevékenysége folyamatosan fejlődik, 2017-es árbevétele meghaladta a 11 milliárdot, ami több mint 20 százalékkal több, mint az előző évi. Ennek háromnegyede exportot termel, növelve Magyarország versenyképességét.
- Képviselő Úr! A kormány 2017 februárjában rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Busch-Hungária Kft. új kutatás-fejlesztési célú beruházását. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kutatás-fejlesztési prioritásából 508 millió forint támogatást kapott a cég, ez egyharmada a teljes beruházásnak, a többit a beruházó maga biztosítja. Elmondhatom: ez azt jelenti, hogy Győr városa fontos a kormánynak és nem csak azért, mert - ahogy ön is mondta - az öntvények gyártásában is az élre tör. (Taps a kormánypártok soraiból.)
