Dátum: 2017. április 22. 15:33
Tárgy: Gyávaság száműzve!
Címzett:
Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein nem fukarkodnak az interpellációkkal a képviselők. Hangzatos üzenetek váltják egymást. A jó hír elillan, a rossz nem távozik! Az ellenzék ostorozza a kormány tetteit, a kormány jelesei pedig emlékeztetve a kártevő múltra, a szebb jelenről és a még szebb jövőről elmélkednek. Időnként folyamatos a zaj, az elnök csenget, újra csenget, a siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! - Nem történt másként e héten sem. Szónoklataikból - szolidan stilizálva, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallóztunk.
Hatalmas különbség a magyar fizetésekben!
GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Képviselőtársaim! Magyarország nem tartozik az Európai Unió legnagyobb területű országai közé, az országon belüli területi különbségek viszont a legnagyobbak. Ha a KSH-nak a 2016. évre vonatkozó adatait vesszük górcső alá, akkor azt lehet látni, hogy a fizetések tekintetében Budapesten a nettó átlagkereset 226 ezer forint. Nem ez a baj, ez se sok. A probléma ott van, hogy ha párhuzamba állítjuk ezzel például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nettó fizetési átlagát, akkor 118 ezer forint az, amivel szembetalálkozunk. Még egyszer mondom: nem a budapesti sok, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei a félelmetesen kevés. De hogyha megnézzük Északkelet-Magyarországot, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét vagy éppen Nógrád megyét, vagy elmegyünk délebbre, Békésbe, akkor azt látjuk, hogy ezekben a megyékben a fizetések a budapesti nettó átlagnak a 60 százalékát sem érik el. Az elmúlt hét esztendőben folyamatában tovább nyílt az olló, ez így nincs rendben. Önök pont a legsanyarúbb sorban szenvedő embereket, a dolgozó embereket hagyják a slamasztikában!
- Ugyanez a helyzet a foglalkoztatáspolitika kapcsán is. Budapesten 64 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 54 százalék, de mondhatnék más megyéket is, például Nógrád megyét, ott 51-52 százalékos a foglalkoztatási ráta, persze a nógrádi és a borsodi közmunkával fűszerezve. Azt akarom ezzel mondani, hogy pont ott nem nyújtanak segítő kezet, ahol kellene; s ráadásul, ugyanazért a munkáért nem ugyanazt a bért fizetik. De mondok ettől extrémebb helyzetet is: ez pedig az, hogy ugyanazon cég a hátrányos helyzetű térségekben ugyanazért a munkáért nem ugyanazt a pénzt fizeti.
- Hogy van ez?
- Hogyan akarnak önök az igazságosság irányába lépni?
- Mit akarnak tenni ennek érdekében?
- Miért nem tettek hét éven keresztül?
***
CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - A képviselő úr interpellációjában szereplő kérdésfelvetések - már sokadszor - a KSH adatainak a félreértelmezésén alapulnak. Először is olyan látszatot keltenek, mintha pusztán a kormány szándékán múlna az egyes megyék között meglévő bérkülönbség megszüntetése. Aki így gondolkodik, nincs tisztában azzal, hogy a világpiacon alapvetően a kereslet-kínálati viszonyoktól függenek a bérek.
- A bérek tekintetében a kormánynak a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum megállapítására van felhatalmazása. Ezzel a jogosultsággal - ezt már többször elmondtam képviselő úrnak is - azonban nem kívánt élni a kormány, egyoldalúan legfőképpen nem, hanem messzemenően támaszkodik a szociális partnerek véleményére, amikor megállapodásra törekedik e területen velük. A minimálbér és a garantált bérminimum országosan egységes, és a 2017-2018. évi kiemelkedő mértékű növelése elősegíti a bérek területi különbségének mérséklését. Ugyanis a kormány a versenyszférában fizetett bérekre nincs közvetett hatással, ebben is törekszik a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletekkel történő megállapodásra. Persze, el kell mondani azt is, hogy a közszférában egészen más a helyzet, ebben az esetben ugyanis alapvetően országos szinten érvényes illetményrendszerek határozzák meg a béreket, területi különbségtétel nélkül.
- Képviselő Úr! A felvetései t azt a látszatot keltik, mintha az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének automatikus megsértését jelentené az, hogy területi bérkülönbségek vannak. Ez azonban tévedés. Az egyenlő bánásmód követelménye ugyanis azt jelenti, hogy egy konkrét munkahelyen nem lehet különbséget tenni az azonos munkát végzők és - tessék figyelni! - azonos teljesítményt nyújtók között a bérek tekintetében. Ehhez képest a megyei szintű átlagbéradatok egy rendkívül heterogén összetételű munkaerő-állomány béreinek átlagolásával keletkeznek, tehát az egyenlő bánásmód tekintetében összehasonlításra teljesen alkalmatlanok, azt is lehet mondani, hogy szakmaiatlanok. Emellett a munkaerő-kereslet, -kínálat is eltérő, ami piaci viszonyok között bérkülönbségeket okozhat.
- Képviselő úrnak a 2016-os statisztikai adatokkal kapcsolatos felvetéseire reagálva jelezni kívánom: a gazdaság szerkezete területenként jelentősen eltérő, és az átlagbéreket jelentősen befolyásolja a közfoglalkoztatottak megyénként eltérő létszámaránya is. Szeretném jelezni: azokban a megyékben, amelyeket ön példaként felhozott, az önök idejében jelentős volt a munkanélküliség, jelentősen alacsonyabb volt a foglalkoztatás. Azóta jelentős lépéseket sikerült elérni például azzal, hogy a közfoglalkoztatásban nagyon-nagyon sokan átmenetileg, rövidebb vagy hosszabb ideig munkából tudtak jövedelmet szerezni maguknak. A nyílt munkaerőpiaci bérek a hátrányos helyzetben lévő megyékben, így Szabolcsban is az országos átlagnál jobban emelkedtek. Nem mond igazat, képviselő úr, amikor ezzel szemben próbál valamiféle légből kapott adatokra hivatkozni.
- Képviselő Úr! Magyarország északkeleti és nyugati, valamint központi országrészei között megfigyelhető területi különbségek jellemzően több évtizede érvényesülő folyamatok eredményei. Önök sem javítottak ezen, ellenkezőleg a mi kormányidőszakunkkal, amikor jelentősen megtörtént a bérek felzárkózása és a foglalkoztatottak számának a növekedése. Ezzel összefüggő kedvező folyamat, hogy 2010-et követően országosan és a keleti, északkeleti megyékben is jelentősen növekedett a foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatottak száma Szabolcs-Szatmár megyében növekedett 2010 és 2016 között a legnagyobb mértékben, cáfolva megint az ön által elmondottakat. Országosan 17 százalékkal növekedett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 28 százalékkal. Ez is bizonyítja azt, hogy ön megpróbálja félrevezetni azokat, akik hallgatják önöket! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Sovány a válasz, nagyon sovány, ezt nem lehet elfogadni! Tudja, 2010-11-ben kellett volna mértékadó fizetésemelést adni, amit önök nem tettek meg, sőt elvettek! Ön minimálbérről beszél? Öt éven keresztül kevesebb értékű pénzt kaptak a minimálbéresek a kezükbe, mint előtte. (Moraj és közbeszólások a kormánypárti sorokból: Nem igaz! - Az elnök csenget.) Csak számolni kell, képviselőtársaim, és rá fognak döbbenni, nem a hülyeséget kell bemagolni és elfogadni!
- 600 ezer ember elhagyta ezt az országot. Önök elüldözték ezeket az embereket! Hazahozni kit tudnak? Hazaváró-program? 105 embert hoztak haza, majd nyitják a kapukat, jönnek az ukránok, és jönnek mások? Hát, önök nem a magyar emberek érdekeit szolgálják! (Moraj a kormánypárti sorokban.) Önök más országok, idegen hatalmak érdekeit szolgálják! (Felzúdulás a Fidesz soraiból.) Szégyen, amit csinálnak! Szégyen! Előbb-utóbb a konzekvenciát le fogják vonni az emberek. Önök alkalmatlanok a kormányzásra, és ez be is fog bizonyosodni! (Taps az MSZP soraiban.)
***
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Mit tesz a kormányzat a várólisták további csökkentés érdekében?
FIRTL MÁTYÁS, (KDNP): - Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kormányzat az örökölt tarthatatlan állapotok rendezése céljából 2012 júliusában bevezette az egységes országos intézményi várólista-nyilvántartást. A rendszer indulásakor a cél egyértelmű volt: a várakozási időt az Európában megszokott mértékre kell visszaszorítani. 2012-ben a kórházi várólistán szereplő betegek száma 70 ezer volt, és a lista jelentős hányadát a magyar egészségügyben leggyakoribb beavatkozások tették ki, úgymint a térd-, illetve csípőprotézis-, a gerincstabilizáló, valamint a szürkehályog-operációk.
- Természetesen nem elég az akarat, a kormányzat a célok eléréséhez forrást is biztosított, ami évente 12-13 ezer többletműtét elvégzését teheti lehetővé. Ezen többlet-beavatkozások célja, hogy kisebb műtétek esetén a várakozási idő ne haladja meg a két-három hónapot, de nagyobb ízületi műtétek is fél éven belül elvégezhetők legyenek. Szintén a várólisták csökkenését célozza, hogy 2015 óta az OEP honlapján elérhető azon kórházak listája, amelyek még szabad műtéti kapacitással rendelkeznek, ezzel is hozzájárulva a máshol túl hosszúra nyúlt sorok ledolgozásához. A program keretében eddig több ezer beteg vállalta, hogy nem a területileg illetékes kórházban végezteti el a műtétét, így ők a vártnál korábban kerülhettek sorra. Ez esetben lehetőség nyílik az utazási költségek megtérítésének igénybevételére, indokolt esetben egy kísérő számára is.
- Államtitkár Úr! Az intézkedések kapcsán öröm volt hallani a napokban a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatóját, aki azt nyilatkozta, hogy a veszprémi kórházban a többletfinanszírozás hatására a sérv- és epeműtétek esetén olyannyira lerövidült a várólista, hogy jelenleg nem is kell nyilvántartást vezetniük. A betegeken néhány héten belül végre tudják hajtani a beavatkozásokat. Ezért is kérdezem:
- Milyen hosszúak a várólisták jelenleg Magyarországon?
- Mit tesz a kormányzat a várólisták további csökkentéséért?
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! 2010 előtt nem beszélhettünk semmilyen egységes kimutatásról, pontosan azért, hogy a probléma ne kerüljön felszínre, és így ne legyen közbeszéd tárgya, de mindemellett megoldhatatlan is maradjon! Éppen ezért az akkori szocialista kormányzat nem hozott létre egységes elektronikus várólista-nyilvántartást. Ez is a Fidesz-KDNP-re várt! 2012. július 1-től be is vezettünk egy teljesen új, korszerű, valós idejű, mindenki számára hozzáférhető, minden adatot egy kóddal megmutató várólista-nyilvántartási rendszert, pontosan azért, hogy a várólisták csökkentését prioritásként tudjuk kezelni.
- Ekkor szembesültünk az ön által is említett számmal: több mint 70 ezer beteg volt a várólistákon. Ezek után indult el a sikeres várólista-csökkentési program, amelyre összességében 17,2 milliárd forintot fordítottunk: 2013. év végén 486 millió forintot, 2014 augusztusában 431 millió forintot, 2014 végén több mint 1 milliárd forintot, 2015-ben 5 milliárd forintot, 2016-ban 5 milliárd forintot, idén pedig 5 milliárd forintot. Ebből finanszírozzuk azokat a többlet-beavatkozásokat, amelyekre a kórházaknak emberi és műtőkapacitásuk van, de adott esetben finanszírozási vagy valamilyen más okból nem került sor ezekre a műtétekre. Ezt akár más kórházban is finanszírozzuk, hiszen 10 százalék erejéig az utazás költsége, a más megyében elvégzett beavatkozás költsége is fedezhető a várólista-csökkentési programra fordított 17,2 milliárd forintból.
- 2012. július 1-jén a várólistákon 70 170 beteg volt, 2017 márciusában a 70 170 várakozó betegből 27 307 beteg maradt csak. Ez azt jelenti, hogy 60 százalékkal lett kevesebb a várólistákon szereplő betegek száma, és az utóbbi egy évben 23 százalékkal csökkent. Egy évben körülbelül 200 ezer műtétet, 200 ezer beavatkozást végeznek. Ehhez képest kell ezt a 27 ezres számot tekinteni, ami azt jelenti, hogy a kórházak éves kapacitása legalább hétszer akkora, mint amennyien a várólistákon szerepelnek. Másfél hónapnyi beteg szerepel a várólistákon, tehát bízhatunk abban, hogy a további forrásokból ezt a hátrányt is le tudjuk dolgozni. Természetesen ez kórházanként más és más; van, ahol nagyon rövid, pár napos, van, ahol valamivel hosszabb.
- De nézzük, hogy miként változtak a várakozási idők! Egy szürkehályogműtétre korábban 600 napot kellett várakozni, most a várólista-nyilvántartás szerint 97-et; csípőprotézis-műtétnél 658 napról 315 napra csökkent a várakozási idő; térdprotézis-műtétnél 906 napról 376 napra csökkent a várakozási idő a nyilvántartás szerint. Ugyanakkor a valóságban ezek az időszakok rövidebbek ennél. A csípőprotézisnél nem 315 nap, amint az a nyilvántartásban szerepel, a valóságban 117 napot kell várni, a térdprotézisnél sem 376, hanem 169 napot, a szürkehályogműtétnél pedig átlagosan 53 nap, amennyit várakozni kell. De a gerincstabilizáló műtétek esetében is most már tizedannyit kell várakozni, mint amennyi a nyilvántartásban szerepel, így tehát a korábbi 406 nap helyet 37 nap a várakozási idő.
- Képviselő Úr! Magyarország majdnem dobogós helyre került. Ötödikek vagyunk az Európai Unión belül abban, hogy milyen gyorsan jut valaki műtéthez, egészségügyi beavatkozáshoz. Ez a baloldali kormányok tehetetlenségével, káoszával és rombolásával szemben nagyon fontos eredmény. A következő lépés pedig, hogy hasonló nyilvántartás és fejlesztés a járóbeteg-szakellátásban is bekövetkezzen. A kormány most ezen dolgozik! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
FIRTL MÁTYÁS: - Államtitkár Úr! Az ön által elmondottak is bizonyítják, hogy a várólisták valóban csökkentek, és ez annak eredménye, amin a kormányzat elindult az elmúlt időszakban az egészségügy területén. Azért is interpelláltam, mert valóban erről a kérdésről is beszélnünk kell, nemcsak állandó kritikai megjegyzéseket kell megfogalmazni. Ha az ember egy bizonyos kort elér, a családja és a szűkebb körében vagy az egész nagy környezetében megtapasztalja: az egészségügyben valóban elindultak azok a fejlesztések, melyek az előrelépés zálogai! Köszönetet kell mondani itt parlamentben is valamennyi egészségügyben dolgozónak azért, hogy ezek megtörténhettek ma Magyarországon. Úgyhogy köszönöm! A válaszát, elfogadom! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Saját ügynökeiknek falaznak az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának és az egykori besúgók közéletből való kitiltásának akadályozásával?
SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az elmúlt hét év során a Jobbik számos olyan törvényjavaslatot beterjesztett, amely a pártállami múlttal, a vörös múlttal való leszámolást célozná, illetve tisztába tenné a pártállami múlt bizonyos részleteit. Nemrégiben Mirkóczki Ádám és Szilágyi György képviselőtársammal közösen az Igazságügyi bizottság ülésén azt javasoltuk, hogy az ügynöklisták kerüljenek nyilvánosságra. Önök ismét leszavazták. Répássy Róbert képviselő úr a kormánypártok részéről ezt az egyébként szerintem polgári konzervatívként vállalhatatlan leszavazást úgy védte, hogy el sem olvasta a törvényjavaslatunkat. Egyébként olyan témákat hozott oda, illetve olyan ügyeket vetett fel, mint például a kommunista luxusnyugdíj ügye, amely fontos téma egyébként, de konkrétan ebben a javaslatban nem is szerepelt.
- Tehát ennyire vették önök komolyan ezt a kérdést: még csak el sem olvasták azt a javaslatot, amit leszavaztak! Teleki László az MSZP részéről pedig elmondta: nekik ez már túl sok, és ezért ők meg tartózkodtak. Teljesen egyértelművé és világossá vált, hogy egyedül mi, jobbikosok vagyunk azok, akik végleg szeretnénk leszámolni a vörös múlttal! Mi vagyunk, akik végleg szeretnénk tisztába tenni és világosan látni a tekintetben, hogy kik voltak ügynökök, milyen bűnöket követtek el, kik voltak azok, akik részt vettek családok, életek, karrierek, sorsok tönkretételében, kik milyen módon szervezték meg a magyarországi kommunista terror működését!
- Mi, jobbikosok, annak ellenére, hogy ezt a javaslatot leszavazták, meg fogjuk valósítani, fel fogjuk állítani legkésőbb 2018-at követően a másfél évtizede jól működő lengyel mintára a nemzeti emlékezet intézetét. A teljes nyilvánosság pártján fogunk állni. Ennek a testületnek pedig az lesz a feladata, hogy kutathatóvá tegye az állambiztonsági múlt teljes iratanyagát. Egyébként pedig nyomozati, valamint vádemelési jogkörrel is rendelkezni fog majd ahhoz, hogy végleg leszámolhasson a kommunista ügynökmúlttal. Ezt követően pedig meg fogjuk teremteni a jogszabályi hátterét annak, ami szintén egy 27 éves adóssága már a mindenkori magyar kormányzatnak, hogy az ügynököket ki tudjuk zárni a közéletből.
- Természetesen elhiszem önöknek, elhiszem a kormánypártoknak, hogy a kommunista utódpárttal szemben súlyos hitelvesztés lenne, ha kiderülne, ha bebizonyosodna, hogy önök is a legmagasabb szintig tele vannak tartótisztekkel, besúgókkal és ügynökökkel! Más indokot ugyanis nem nagyon látunk rá, hogy ezt a javaslatot miért szavazták le. Ezért is kérdezem:
- Miért nem támogatták a nemzetünknek oly sok szenvedést hozó vörös múlt lezárását, államtitkár úr, az állambiztonsági iratok teljes nyilvánosságát, és az egykori ügynökök felfedését és a közéletből való kitiltását miért nem támogatja a kormány?
- Ki meri-e ön itt, az ország nyilvánossága előtt felelősen jelenteni nyugodt szívvel azt, hogy a magyar kormányban jelenleg egyetlenegy egykori ügynök sem tevékenykedik?
- Ki meri-e ezt jelenteni?
***
KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Legelőször is szeretném visszautasítani, határozottan visszautasítani az interpellációja utolsó mondataiban megfogalmazott gyanúsítgatásokat. Ezeket teljes mértékben megalapozatlannak tartjuk, és visszautasítjuk!
- A kormány senkinek nem falaz! Ellenkezőleg: elkészült a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közös szakértői munkacsoportjának jelentése az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagon levő adatállományának vizsgálatáról. A dokumentum nyilvános, és teljes terjedelmében elolvasható a bizottság honlapján. A munkacsoport megvizsgálta az Alkotmányvédelmi Hivatal kezelésében lévő mágnesszalagon rögzített adattartalom szerkezetét, teljességét és történeti értékét. Az elemzés befejezését követően a bizottság kezdeményezte, hogy a vonatkozó törvényi szabályozás módosítása után a mágnesszalagok kerüljenek át az Alkotmányvédelmi Hivataltól a levéltár őrzésébe.
- A kormány 2017. március 8-i ülésén tárgyalta a Nemzeti Emlékezet Bizottság jelentését. Erről döntést hozott, és az abban foglalt összes kérést teljesítette, és a mágnesszalagokat is átadta a levéltárnak. A levéltár nyitott, bárki által hozzáférhető, a képviselő úr is teljes mértékben tájékozódhat az ügyben. Egyébként a szakértői munkacsoport jelenleg is végzi a nyilvántartásokban szereplő minősített adatok folyamatos felülvizsgálatát, megteremtve ezzel az állampolgárok minél teljesebb betekintési jogosultságát és a történeti kutatások lehetőségét. A bizottság tagjaiból, valamint a levéltár munkatársaiból alakult közös munkacsoport a Belügyminisztériummal egyeztetett munkarend szerint végzi tevékenységét, és már 2015 szeptemberében megkezdte a mágnesszalagok feldolgozását. Az erről szóló kormányhatározat alapján a rendszerváltást megelőzően a Belügyminisztérium által keletkeztetett minősített adatokat 2017. június 30-ig kell átadni a levéltár számára. Az átadandó adatállomány a G-, a H-, illetve a K-nyilvántartások. A G az operatív nyilvántartást, a H a hálózati nyilvántartást, a K pedig a kémelhárítási adattárat foglalja magában.
- Képviselő Úr! Az Alkotmányvédelmi Hivatal kezelésében lévő adathordozók átadására 2017. július 1-jéig kell sort keríteni. A levéltár megnövekedett feladatai ellátásához a szükséges feltételeket június 30-ig meg kell teremteni, 2018. június 30-ig pedig gondoskodni kell a titkosszolgálati adathordozókon tárolt adattartalmak minősítésének felülvizsgálatáról!(Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Ezt a választ nem lehet elfogadni, államtitkár úr! Kezdjük azzal, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság, az egy fideszes gittegylet! Valódi jogkörei nincsenek, minden tagját csakis a kormánypártok jelöltjeiből választották meg! Itt nem vizsgálgatni meg elemezgetni kell ezeket az anyagokat, államtitkár úr, hanem teljes nyilvánosságot adni nekik, és aztán ebből pedig levonni a megfelelő konzekvenciát! Fel kell fedni minden adatot!
- Én olvastam az én családomról meg a nagyapámról szóló besúgói jelentéseket annak idején. Nagyon vidám sztorik vannak benne arról, hogyan zajlott akkor, mondjuk, egy ellenzéki szervezkedés, meg hogy megmotozták az öreget, csak mégis maradt a zsebében két Rákosi-ellenes röplap, és ebből milyen rosszul járhatott volna. Ezek a sztorik le vannak írva, de az, hogy kik voltak az érintettek, hogy kik jelentették fel, hogy kik jelentettek róla nem lehet tudni mert minden név ezekből az anyagokból ki volt húzva. Önök gyakorlatilag a mai napig is az egykori ügynököket védik, az önök antikommunizmusa pontosan annyira hiteles, mint a Soros elleni küzdelmük! (Taps a Jobbik soraiban.)
***
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Megvalósítja-e a kormány a béremelkedéshez szükséges progresszív SZJA-csökkentést?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! Varga miniszter úr két hete bejelentette, hogy nem csökkentik tovább az egykulcsos személyi jövedelemadót. Indok nem hangzott el, bár sejtjük: önök is rájöttek, hogy egy ilyen intézkedés drága és fölösleges lenne. Fölösleges, hiszen óriási költségvetési kiesés mellett megint csak a jómódúak vinnék haza a csökkentés nagy részét, a keveset keresőknek csak töredék jutna! Pedig differenciált csökkentésre volna szükség! Szükség volna arra, hogy a minimálbér adómentes legyen, és hogy az átlagbér nettója is jelentősen növekedjen!
- A bérekről folytatott múlt heti parlamenti vitanapon is elhangzott a kormány részéről, ne kívülről mondják meg, hogy mekkorák legyenek a bérek! Hát mi most belülről mondjuk: legyenek nagyobbak, és ezt adópolitikai eszközökkel egy lépésben el lehet érni! A minimálbér nettója 30 százalékkal, az átlagbér nettója 20 százalékkal emelhető így mindenki számára, dolgozzon a közszférában vagy a magánszférában. Egyedül a havi egymillió forint felett keresők járulnának hozzá többel a közkiadásokhoz, de ez elkerülhetetlen!
- Miért van erre szükség? Nemcsak Magyarországon, hanem a világon is óriásivá nőttek a vagyoni és jövedelmi különbségek. A nyolc leggazdagabb ember vagyona akkora, mint a világ szegényebb felének, 3,6 milliárd embernek a vagyona. És ezek a különbségek a globális világgazdaság keretei között egyre csak nőnek! A társadalmi különbségek növekedése, egy társadalom szétszakadása kevés gazdagra és sok szegényre nemcsak morálisan tűnik rossznak, hanem bizonyítottan káros a gazdaságra és a társadalmi-politikai életre is. Egy stabil és fejlődő társadalom, sőt a demokrácia alapja csak egy erős középosztály lehet, márpedig a folyamatok éppen ennek gyengülését és eltűnését vetítik előre!
- A jövedelmi és vagyoni különbségeket tehát kordában kell tartani! Sok közgazdász szerint ennek leghatásosabb eszköze a progresszív jövedelemadó, ami folyamatosan valósít meg újraelosztást, folyamatosan enyhíti a különbségeket, fenntartva a társadalmi és nemzeti összetartozást. Ma Magyarországon ennek ellenkezője történik! Perverz újraelosztás, ami a szegényektől csoportosít át jövedelmet a gazdagokhoz! Ezt mutatta az adójóváírás eltörlése és a multiknak adott nyereségadó csökkentése is. Épp ideje volna egy fordulatnak! A gazdagok és a multik helyett az adópolitikában is a dolgozó emberek érdekét kellene szolgálni! Ezért is kérdezem:
- Hajlandó-e a Fidesz egy progresszív szja-csökkentéssel emelni a nettó béreket, és elejét venni a társadalmi különbségek óriásivá növekedésének?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! Nem elég, hogy az LMP nem szavazta meg az elmúlt években a személyi jövedelemadó csökkentését itt az Országgyűlésben, nem szavazta meg a családi adókedvezmények jelentős növelését, ha jól hallom, most már hétről hétre be is jelenti az Országgyűlésben, hogy emelni szeretné a személyi jövedelemadó mértékét, növelni szeretné a családok terheit, növelni szeretné a személyi jövedelemadó kulcsát! Remélhetőleg a viszonválaszában a képviselő asszony be is fogja jelenteni azt, hogy hány százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ha az LMP a következő Országgyűlésben erről dönthetne vagy erről tehetne. Illetve még azt is hozzá fogja tenni, hogy a családi adókedvezmény mértékét eltörlik, megtartják, esetleg csökkentik.
- Na, ezzel a politikával a Fidesz-KDNP-többség nem tud egyetérteni! Azzal tud egyetérteni, hogy csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékét. A kormány, ellentétben az ön állításával, nem tett le arról, hogy tovább fogja csökkenteni a személyi jövedelemadó mértékét. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság teljesítménye fogja ezt majd meghatározni. A következő évben, bízva a gazdasági növekedésben, a gazdaság teljesítményének növekedésében, el fogjuk tudni azt érni, hogy tovább csökkentjük azt az alapvető célkitűzést, hogy egykulcsos személyi jövedelemadó működjön Magyarországon. El fogjuk tudni érni! Hozzáteszem: az elmúlt évek adópolitikája nagyon komoly eredményeket hozott az országnak, mert bármilyen hihetetlen, de míg az ön által visszaidézett progresszív adózás, aminek a felső kulcsa az előző érában, politikában a szocialisták ideje alatt 40 százalék is volt, és azt követően 2011-ben lett egykulcsos, 16 százalék, jelentősen lecsökkent a személyijövedelemadó-bevétel, közel 400 milliárd forinttal.
- Képviselő Asszony! Szeretném önnek elmondani: az, hogy több mint 700 ezer embernek lett több munkája, ezáltal a jövedelemszerzésben és az adófizetésben is részt vesznek, ezáltal ma már lényegesen több a személyijövedelemadó-bevétel. Ebbe persze bele kell számítani a közben megadott kedvezményeket is. Több a személyijövedelemadó-bevétel, mint egyébként a progresszív adókulcsok idején volt. Azt gondolom, hogy visszaigazolja ezt a jövedelmek növekménye is, mert többen fizetnek és magasabb jövedelem után személyi jövedelemadót, és ezáltal növekszik az állam bevétele is.
- Képviselő Asszony! Mind a minimálbér, mind a garantált minimálbér, mint az átlagbér nettó tartalma, összege jelentősen növekedett az elmúlt évben. Ha figyelembe veszem az elmúlt év novemberében megkötött hatéves bérmegállapodást, akkor azt tudom mondani, hogy a minimálbér nettó tartalma mintegy 50 százalékkal, a garantált minimálbér pedig 70 százalékkal fog tudni növekedni! Azt gondolom, hogy a kormány jó úton jár, mind a jövedelem, mind az adópolitika, mind a társadalompolitika - és itt a családi adókedvezményre gondolok - terén. Erről az útról nem kell hogy letérjen a kormányzat! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
***
SCHMUCK ERZSÉBET: - Államtitkár Úr! Ön a NAV adatait sem ismeri! A NAV adatai szerint nagyon jelentősek a bérkülönbségek, a jövedelmi különbségek Magyarországon. A NAV adatai szerint, amit kikértünk, évi tízmillió forint felett az adózók 1,6 százaléka keres, összesen 73 616 ember! A minimálbér vagy az az alatti jövedelem után 33 százalék adózik, vagyis másfél millió ember átlagbér vagy az az alatti jövedelem után az adózók 73 százaléka! Az adózók ötödének, 21 százaléknak esik a jövedelme az átlagbér fölé. Tehát ebből látszik, hogy mekkorák a különbségek.
- Államtitkár Úr! A különbségek összehúzásának egyetlenegy lehetséges eszköze van, mégpedig a progresszív személyijövedelem-adózás! Ha ugyanakkora terhet jelentene a költségvetésnek, ha önök 9 százalékra csökkentenék az szja-t, mint az LMP többkulcsos személyijövedelemadó-
***
A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 113 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Az eddigi tapasztalatok alapján hogy vált be a jogi határzár szigorítása?
CSIZI PÉTER, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Március 7-én léptek hatályba azok a törvénymódosítások, amelyekkel megteremtettük a jogi határzár intézményét, és ezzel biztonságot adtunk Magyarországnak, és természetesen biztonságot teremtettünk Európának, az Európai Uniónak is! Szükség volt erre a lépésre, hiszen fel kell készülni arra, hogy a jövőben a magyar államhatárnak egy nagyobb, akár százezres migrációs nyomásnak is ellen kell tudni állni. A törvényjavaslat elfogadását követően sajnos - ahogy lenni szokott, ahogy ezt vártuk - össztűz alá került hazánk, és a magukat jogvédőnek nevező szervezetek már a törvénycsomag elfogadásának napján is támadni kezdték hazánkat. Támadni kezdték a magyar határvédelmi intézkedéseket, és lejárató kampányt folytatnak hazánk ellen pusztán azért, mert nem hagyjuk, hogy az illegálisan ideérkező embertömegek tulajdonképpen odamenjenek és azt csinálják Európa szívében, amit csak akarnak, amihez csak kedvük van.
- Államtitkár Úr! Mára már többszörösen bebizonyosodott, hogy az illegális migrációnak igen komoly belbiztonsági kockázatai is vannak. A nyugat-európai nagyvárosokban sajnos már-már sorozatosak a terrorcselekmények, és sajnos szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk olyan erőszakos cselekményekről, amelyeket illegális bevándorlók követnek el. Elfogadhatatlan, hogy a migránsok visszaéljenek a politikai menedékjog iránti kérelemmel, és arra használják fel azt, hogy eltűnjenek Európa szívében, ki tudja, milyen célzattal, ki tudja, milyen szándékkal. A magyar szigorított szabályrendszer e tekintetben is abszolút következetes, és jól szolgálja azt a célt, hogy egyetlen migráns se tartózkodjon ellenőrizetlenül és jogellenesen hazánk területén, növelve ezzel Magyarország belbiztonságának kockázatát; és mivel schengeni határvédelmi feladatunk van, nyugodtan mondjuk, hogy ezzel Európát is szolgáljuk!
- Államtitkár Úr! Korábban nyugat-európai országok voltak a terroristák fő célpontjai, sajnos ma már föl kell készülnünk arra, hogy a terroristák tevékenységei áttolódhatnak Kelet-Közép-Európa irányába is. Így Magyarországnak az az érdeke, hogy azok az illegális bevándorlók, akiknek a menedékjog iránti kérelmét jogerősen még nem bírálta el Magyarország, azok ne tudjanak az ország területén szabadon mozogni. Mindezek után kérdezem:
- Mi az önök, mi a Belügyminisztérium tapasztalata?
- Hogy hogyan vált be a jogi határzár szigorítása, hogyan vált be a jogi határzár intézménye?
***
KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a jogi határzárral kapcsolatos szigorító intézkedések jól beváltak és sikeresen működnek. A megerősített jogi határzár hatálybalépése óta senki sem tudott illegálisan Magyarország területére lépni, mert a hatóságok ezt megakadályozták. Azokat a migránsokat pedig, akiket mélységben fogtak el, a tranzitzónába átkísérték. Három hete lépett életbe a megerősített jogi határzár, és az elmúlt hetekben történt terrortámadások megerősítették, hogy szükség van a szigorításokra. Szentpéterváron a metrórobbantásban 14-en haltak meg, Stockholmban egy kiutasított migráns ölt meg 4 embert, Egyiptomban iszlamista terrortámadások történtek. Már a Frontex is arra figyelmeztet - a Frontex az Európai Unió határvédelmi ügynöksége -, hogy a migránsok között terroristák érkezhetnek Európába. A megerősített jogi határzár célja éppen az, hogy a migrációval járó biztonsági kockázatot csökkentsük, és senki ne léphessen Magyarország és az Európai Unió területére ellenőrizetlenül.
- Képviselő Úr! Az illegális migráció megállítása nemzetbiztonsági kérdés is, nemzetbiztonsági érdek. Érezhetően romlik Európa biztonsága, és az államok belső biztonsága a váratlanul és ellenőrizetlenül rájuk zúdult migránsok tömegei miatt, amelyeknek döntő többsége nem is akart beilleszkedni. Ezzel szemben ma Magyarországon rend van, és bár a világában nem létezik sajnos százszázalékos biztonság, a magyar emberek a lehető legnagyobb biztonságban vannak. A szigorítások óta jelentősen csökkent az illegális határátlépések száma, és a migránsok ahelyett, hogy vállalnák az ellenőrzést és az azonosítást, inkább elkerülik a magyar határt. Új útvonalakon - például Románia felől - próbálkoznak, a szigorításnak van tehát egy terelő hatása is. A rendőrség és a honvédség folyamatosan figyelemmel kíséri az újabb útvonalakat, és ha kell, akkor további intézkedéseket hoz Magyarország biztonsága érdekében.
- Képviselő Úr! A ma reggeli friss adatok alapján a tranzitzónákban tartózkodók száma 144 fő, ebből Röszkén 65 fő, Tompán 79 fő tartózkodik. A szigorítás március 28-ai hatálybalépése óta a benyújtott menedékkérelmek száma 140, Röszkén 69, Tompán 71, az ország belsejéből 22 fő illegális bevándorlót szállítottunk vissza a határra. A jogi határzár mellett zajlik a fizikai határzár megerősítése is. A második kerítés építése a tervezett ütemben, jól halad.
- Képviselő Úr! Az Európai Parlament által elfogadott újabb migránspárti jelentés egyértelművé tette, hogy Brüsszel, ahelyett, hogy változtatna az elhibázott bevándorláspolitikáján, továbbra is erőlteti azt. Nagy küzdelmek előtt állunk, ezért szükség van a magyar emberek támogatására. A kormány nemzeti konzultációt indított annak érdekében, hogy megkérdezze a magyar emberek véleményét az illegális migrációról. Kérjük a magyar emberek támogatását, hogy tovább folytathassuk az eddigi hatékony politikánkat az illegális migrációval szemben a magyar emberek, Magyarország biztonsága, az Európai Unió biztonsága érdekében! (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
***
CSIZI PÉTER: - Elfogadom az államtitkár úr válaszát, hiszen Pécs országgyűlési képviselőjeként még jól emlékszem 2015 nyarára, hogy milyen áldatlan állapotok voltak a déli határtól 45 kilométerre lévő pécsi vasútállomáson. Jól látjuk mi, pécsiek, hogy milyen hatása van a fizikai határzárnak, és hogy mennyivel erősödött Magyarország és a magyarok védelme a jogi határzárral is. De nem győzöm hangsúlyozni: amikor megvédjük a határainkat, amivel schengeni határokat védünk, azzal gyakorlatilag Európának teszünk szolgálatot, és az Európai Unió védelmét is szolgáljuk! Éppen ezért elfogadhatatlanok azok a kritikák, amik Európából, az Európai Unióból érkeznek, hiszen minden egyes intézkedéssel a közös európai védelmünket, az európai biztonságunkat teremtjük meg, ezért pedig hálával kell hogy tartozzanak Európa minden országában Magyarország iránt!(Taps a kormánypárti padsorokban.)
