Dátum: 2018. március 6. 19:03
Tárgy: Alkotmánybíróság: unalom száműzve!
Címzett:
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tárgyalandói.
Rossz nyelvek szerint: "mindössze" több évre visszatekintő alig ezer oldalnyi antik és aktuális jogviszonyok ismerete, összevetése szükséges hozzá.
Fogyatékossági támogatás.
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró állítja: a támadott szabályozás indokolatlanul tesz különbséget a fogyatékossági támogatást igénylő személyek között a tekintetben, hogy a támogatást igénylő személy mozgáskorlátozottsággal járó állapota mozgásszervi eredetű betegségből ered-e vagy sem. Véleménye szerint a szabályozásnak nem az adott személy mozgásszervi eredetű megbetegedéséhez kellene kötnie a támogatásra jogosultság feltételét, hanem a ténylegesen fennálló, a támogatást igénylő személy mozgáskorlátozott állapotához, valamint ennek nyomán a mozgáskorlátozás mértékéhez. A jelenlegi szabályozás viszont indokolatlanul diszkriminatív azokkal a támogatást igénylőkkel szemben, akinek mozgáskorlátozott állapota nem mozgásszervi, hanem más egészségügyi problémából fakad.(Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Rokkantsági ellátás.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezésvizsgálata.
A perbeli felperes részére az illetékes kormányhivatal rokkantsági ellátást állapított meg. A másodfokú szerv az ellátás összegét megemelte. A perbeli felperes keresetében a rokkantsági ellátás összegének újraszámítását kérte, mert állítása szerint 2015-ben nappali tagozatos tanuló volt, s munkaviszonyt csak ezt követően tudott létesíteni.
A bíróság az eljárást felfüggesztette és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárást, mivel a támadott jogszabályi rendelkezés álláspontja szerint sérti a diszkrimináció tilalmát, mert indokolatlan a megkülönböztetés azon megváltozott munkaképességű személyekkel szemben, akik nem a jogviszonyuk megszűnését közvetlenül követő naptári napon nyújtják be az ellátás iránti igényüket és azon személyek között, akik a jogviszony megszűnését közvetlenül követő napon nyújtják be kérelmüket. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy jövedelme.
A Kúria által alkotott Knk.VII.37.392/2017/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Egy magánszemély országos népszavazási ív mintapéldányát nyújtotta be az Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az ív mintapéldányán a következő kérdés szerepelt:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?"
A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta, mivel álláspontja szerint a népszavazási kérdés nem felel meg a népszavazási eljárásról szóló törvény9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, így az népszavazás tárgya nem lehet. A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatta, és a kérdést hitelesítette.
Az indítványozó - köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy - álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt a jogegyenlőséghez és egyenlő bánásmódhoz való jogát. Nézete szerint a Kúria végzésével hitelesített népszavazási kérdés olyan jogszabály megalkotására kényszerítené az Országgyűlést, amely alkotmányellenesen különböztetné meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket más gazdasági társaságnál foglalkoztatási jogviszonyban álló személyektől. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Mentesítés, várakozási idő.
A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
A sérelmezett rendelkezés értelmében fegyvertartási engedély nem adható illetve nem hosszabbítható meg annak, aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította. A bíróság álláspontja szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a sérelmezett rendelkezés alapján a lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, de előzetes mentesítésben részesített számára fegyvertartási engedélyt az eljáró hatóság a mentesítés beálltától számított négy évig nem adhat, és e hatósági határozatot a bíróság mérlegelési jogkörben nem vizsgálhatja felül. A bíróság szerint a lőfegyverekről és a lőszerekről szólótörvényenszabályozott várakozási idővel gyakorlatilag kiüresedik a mentesítés büntetőjogi intézménye, mert olyan hátrányos jogkövetkezményeket fűz az elítéléshez, melyet a konkrét büntetőügyben eljáró bíróság nem látott indokoltnak.
A bíró előtt folyamatban lévő ügyben a felperes fegyvermester, így a sérelmezett rendelkezés alkalmazása révén sérül a foglalkozáshoz való alapjog is.(Inditvány:_anonim.pdf.)
Népszavazási ügy, aláírásgyűjtés.
A Kúria által alkotott Kvk.I.38.089/2017/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó az "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?" kérdésben folyamatban levő népszavazási kezdeményezés szervezője. Kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz arra figyelemmel, hogy egy nagyáruház parkolójában a hivatkozott népszavazási kérdésben az indítványozó megbízásából aláírást gyűjtő aktivistákat a biztonsági őrök és az intézkedő rendőrök a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtésének abbahagyására szólították fel, amely az indítványozó álláspontja szerint sértette a népszavazási eljárásról szóló törvény16. § (1) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság 137/2017. számú határozatával a kifogást elutasította. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria döntése sértette az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti népszavazáshoz való jogát, mivel a népszavazási kezdeményezést támogató aláírásgyűjtés helyszíni korlátozását jogszerűnek minősítette. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Becsületsértés.
A Kúria által alkotott Bfv.II.1596/2016/17. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó mint sértett magánindítványt terjesztett elő a vádlott ellen. Az elsőfokú bíróság a megállapította, hogy a vádlott bűnös becsületsértés vétségében. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A Kúria az első- és másodfokú határozatot megváltoztatta, és a vádlottat felmentette a becsületsértés vétsége alól.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez való jogát. Nézete szerint a vádlott által az e-mail üzenetben tett kijelentések a becsülete csorbítására, emberi méltósága megsértésére alkalmas kifejezések, függetlenül attól, hogy ő hivatalos személy.(Indítvány:_anonim.pdf.)
Közszereplő véleménynyilvánítás szabadsága.
A Fővárosi Törvényszék által alkotott 23.Bpkf.10.362/2017/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó magánvádlóként a személyét ért becsületsértés miatt indított büntetőeljárást , amelyet bűncselekmény hiányában az elsőfokú bíróság megszüntetett, a fellebbezése során eljáró másodfokú bíróság pedig az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság szerint az indítványozó személyét érintő kijelentések nem voltak gyalázkodó jellegűek, a véleménynyilvánítás szabadságát nem lépik túl. A bíróság kifejtette továbbá, hogy az indítványozó közszereplőnek minősül, és mint ilyen - az Alkotmánybíróság gyakorlatára, különösen a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatára hivatkozva - a tevékenységét érintő vélemény-nyilvánítás korlátozhatósága szűkebb körben igazolható alkotmányosan. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a sérelmezett kijelentések a véleménynyilvánításhoz fűződő jog keretein belül maradnak, azok a közéleti tevékenységre vonatkoztak.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében rögzített alapjoga azáltal, hogy az ügyben eljáró bíróságok nem a hatályos Alaptörvénnyel és AB határozatokkal összhangban értelmezték a jó hírnév védelméhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát. Hivatkozik a 13/2014. (IV. 18.) számú AB határozatra, amely a közéleti szereplő tevékenységét érintő véleménynyilvánítás erősebb alkotmányos védelmét rögzíti, ugyanakkor az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás határa mások emberi méltóságából fakadó becsület és jó hírnév védelme.
A másodfokú bíróság indokolását, miszerint a magyar nyelv radikalizálódására is tekintettel sem tekinthetők a sérelmezett kijelentések a jó hírnév sérelmére alkalmasnak, elfogadhatatlannak tartja, hiszen éppen a bíróságok feladata a követendő magatartási normák közvetítése és meghatározása a társadalom tagjai számára. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak tárgyalandói
Adóbevételt csökkentő adócsalás.
A Kúria által alkotott Bfv.II.1727/2016/7. számú végzés, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 373. § és a 424. § (1) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet bűncselekmény minősítését megváltoztatta. Az indítványozó felülvizsgálati indítványt nyújtott be, a Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály sérti az általános egyenlőségi jogot, a diszkrimináció tilalmát, és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a bírósági döntések pedig sértik a védelemhez való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, a jogállamiság elvét, a diszkrimináció tilalmát, a személyi szabadsághoz és a jogorvoslathoz való jogát.(Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Adóügy.
A Kúria által alkotott Kfv.V.35.597/2016/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozónál - perbeli felpres gazdasági társaságnál - az adóhatóság adóellenőrzést tartott és adókülönbözetett állapított meg, amelynek következtében adóbírságot szabott ki. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó kereseti kérelmében a fizetési kötelezettsége eltörlését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, a Kúria a jogerős döntést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga, mivel az ítélet indokolása nem helytálló, az alperesi hatóság nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, ugyanis megállapításai nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az adóbírságot megalapozó számlákban foglalt gazdasági események teljesítése nem a számlakibocsátó részéről történt.(Inditvány:_anonimizált.pdf.)
Adóhatóság végzésével szembeni bírósági felülvizsgálat.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által alkotott 40.Kpk.45.241/2017/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozóval szemben az adóhatóság ideiglenes biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendelte el. Az indítványozó a végzés ellen végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyet az adóhatóság elsőfokú végzésével elutasított.
Az indítványozó fellebbezése során az adóhatóság az elsőfokú végzést helybenhagyta. A másodfokú végzés ellen az indítványozó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, kérelmét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. § (1) bekezdésére történő hivatkozással a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó szerint a végzés tartalmilag az adóügy érdemét érinti, és különösen a jogorvoslathoz való alapjoga gyakorlása szempontjából érdemi határozatnak minősül, amelyet a bíróságnak érdemben kellett volna vizsgálnia. Az érdemi bírósági vizsgálat elmaradásával viszont sérült a tisztességes eljáráshoz, a jogorvoslathoz, valamint a tulajdonhoz fűződő alapjoga.(Indítvány:_anonim.pdf.)
Összbüntetésbe foglalás.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 7.Bpk.4/2017/2. számú végzés és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10.243/2017/3. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó összbüntetésbe foglalás iránti kérelmét a Budapest Környéki Törvényszék elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla pedig helybenhagyta.
Az indítványozó előadja: a hatályos Btk. szabályai szerint amennyiben az összbüntetés alapjául szolgáló ítéletekkel érintett bűncselekmények elkövetési ideje az új törvény hatályba lépését megelőző időpont, de az egyik ítélet már 2013. július 1. napját követően emelkedik jogerőre, kötelező az új Btk. alkalmazása, tekintet nélkül arra, hogy mi az elkövetőre a kedvezőbb rendelkezés.
Az indítványozó szerint a Btk. 3. §-a, illetve az annak alkalmazásával hozott bírói döntések sértik a törvény előtti egyenlőség követelményét, a diszkrimináció tilalmát, a tisztességes eljáráshoz való jogot és a visszamenőleges hatály tilalmát.(Indítvány:_anonim.pdf.)
Büntetőügy.
A Kúria által alkotott Bfv.III.190/2017/4. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A szabadságvesztését töltő indítványozó szerint sérült a tisztességes eljáráshoz, valamint a védelemhez fűződő alkotmányos joga azáltal, hogy számára a kirendelt védővel való kapcsolattartás akadályoztatva volt, a védekezéshez való jogától megfosztották, valamint a bizonyítási eljárásban jogellenesen vettek figyelembe bizonyítékokat. Az eljárási hibákkal - többek között iratismertetés nélkül - meghozott döntés nézete szerint nem pártatlan. Különösen a kirendelt védővel való kapcsolattartás mellőzése miatt sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való alapjoga.(Inditvány:_anonim.pdf.)
Sértetti fellépés.
A Fővárosi Ítélőtábla által alkotott 4.Bf.232/2016/64. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló büntetőügyben különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt a bíróság elítélte a sértett kisgyermek szüleit, édesanyja részéről nagyszüleit, a sértett gondozására felkért háziorvost és a természetgyógyászt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetéseket részben enyhítette.
Az alkotmányjogi panaszt az elítélt apa szülei nyújtották be, akik a büntetőügyben a másodfokú eljárás során sértettként léptek fel. Álláspontjuk szerint a támadott döntések sértik az emberi méltósághoz való jogot, mivel a bíróságok - bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül - tényként kezelték, hogy az elhunyt kisgyermek az indítványozók fiának a gyermeke (így az ő unokájuk), holott nem viseli fiúk családi nevét, és a vérségi kapcsolat hiányában fiúkat csak az ún. általános büntetőjogi felelősség terhelné, amely a büntetőjogi minősítésre alapvetően kihatott volna. Határozottan állítják: joguk van megtudni, hogy az elhunyt gyermek az ő unokájuk-e? Ennek a kérdésnek az eldöntése, a vérségi kapcsolat tisztázása továbbá kihatással van az indítványozók örökléshez való jogára is, mivel ennek hiányában fosztották meg őket attól, hogy haláluk esetén vagyonukról megalapozottan tudjanak dönteni. Azzal pedig, hogy az eljáró hatóságoktól és a bíróságtól semmilyen információt nem kaptak arra vonatkozóan, hogy az ügyben sértettként felléphetnek, sérült a tisztességes eljáráshoz való joguk. (Inditvány:_anonimizált.pdf.)
Tisztességes eljárás.
A Gyöngyösi Járásbíróság által alkotott 3.P.20.143/2016/16. számú végzés és az Egri Törvényszék 1.Pkf.50.104/2017/2. számú végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó közös tulajdon közös költségeinek megfizetése iránt indított pert alperes ellen. A Gyöngyösi Járásbíróság a 318.427,- Ft megfizetésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. A végzés ellen az indítványozó fellebbezett. Az Egri Törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
Az indítványozó szerint az eljárás során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, ezen belül a pártatlan bíróhoz való joga, mert tárgyaláson kívül létesített kapcsolatot az alperesi képviselővel, nem küldte meg a felperesnek az alperes fellebbezési ellenkérelmét, továbbá az eljáró bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek.(Indítvány:_anonim.pdf.)
Mentesítés, várakozási idő.
A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 3/A. § (2) bekezdés b) pont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A sérelmezett rendelkezés értelmében fegyvertartási engedély nem adható illetve hosszabbítható meg annak, aki büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította.
A bíróság álláspontja szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a sérelmezett rendelkezés alapján a lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, de előzetes mentesítésben részesített számára fegyvertartási engedélyt az eljáró hatóság a mentesítés beálltától számított négy évig nem adhat, és e hatósági határozatot a bíróság mérlegelési jogkörben nem vizsgálhatja felül. A bíróság szerint az Ftv.-ben szabályozott várakozási idővel gyakorlatilag kiüresedik a mentesítés büntetőjogi intézménye, mert olyan hátrányos jogkövetkezményeket fűz az elítéléshez, melyet a konkrét büntetőügyben eljáró bíróság nem látott indokoltnak.
A bíró előtt folyamatban lévő ügyben a felperes fegyvermester, így – szerinte - a sérelmezett rendelkezés alkalmazása révén sérül a foglalkozáshoz való alapjog is. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Perindítási jog, kisebbségi tulajdonos.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által alkotott 3.K.32.053/2015/5. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Szegedi Hőszolgáltató Kft. "f.a." távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyeit visszavonta, ezért a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A bíróság a keresetét elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, és a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, mivel a sérelmezett bírósági döntés megfosztotta attól, hogy jogorvoslati jogával éljen a rá nézve sérelmes közigazgatási határozattal szemben. (Indítvány_anonim.pdf.)
Kártérítés.
A Kúria által alkotott Pfv.III.21.315/2016/6. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó kártérítési keresetet nyújtott be a bíróságon annak megállapítása érdekében, hogy egészségromlása a kezelését végző egészségügyi intézmények téves, gondatlan és jogszabályellenes orvosi tevékenységének köszönhető. A bíróság a keresetét elutasította. A Kúria a döntést helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a kúriai ítélet meghozatalában ugyanazon bíró vett részt, aki az elsőfokú eljárásban is eljárt, holott az elsőfokon már eljárt bíró nem vehetett volna részt a felülvizsgálati eljárásban, mivel tőle pártatlan és független döntés nem volt elvárható.
Minderre tekintettel - az indítványozó véleménye szerint - sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Adóügy.
A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságáltal alkotott 13.K.27.108/2017/4. számú ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozót a Nemzeti Adó- és Vámhivataljogosulatlan adóvisszaigénylés miatt adóbírságban részesítette. Az indítványozó az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyben kifogásolta a levont adóelőleg összegét és a bíráság kiszabását. Előadta: polgári engedetlenség címén nem járul hozzá ilyen összegű adólevonáshoz, az általa befizetett adó ugyanis nem a közfeladat ellátására kerül felhasználásra. Az alperesi hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó keresetét a bíróság elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolta, politikai véleményt fogalmazott meg a jelenlegi közpénzügyek kapcsán, amelyre az eljárt hatóságok aránytalanul korlátozó határozattal reflektáltak, így sérült a véleménynyilvánításhoz való joga. A támadott döntések sértik továbbá a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a hatóság által okozott kár megtérítéséhez való jogot is, mivel a hatósági határozatok aránytalanul korlátozták a véleménynyilvánításhoz való jogát, mi több, őt ezért retorzió is érte. A hatóság által kiszabott bírság a véleménynyilvánítása miatt retorzióként, jogellenesen és aránytalan mértékben került kiszabásra, a bírósági ítélete pedig ezen kárt nem kompenzálta. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)
Földforgalmi ügy.
A Kúria által alkotott Kfv.III.37.641/2016/4. számú ítélet, valamint a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény69. § (4) bekezdésalaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozót a Nemzeti Adó- és Vámhivataljogosulatlan adóvisszaigénylés miatt adóbírságban részesítette. Az indítványozó az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyben kifogásolta a levont adóelőleg összegét és a bíráság kiszabását. Előadta: polgári engedetlenség címén nem járul hozzá ilyen összegű adólevonáshoz, az általa befizetett adó ugyanis nem a közfeladat ellátására kerül felhasználásra. Az alperesi hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó keresetét a bíróság elutasította.
Az indítványozó állítja: véleménynyilvánítási szabadságát gyakorolta, politikai véleményt fogalmazott meg a jelenlegi közpénzügyek kapcsán, amelyre az eljárt hatóságok aránytalanul korlátozó határozattal reflektáltak, így sérült a véleménynyilvánításhoz való joga. A támadott döntések sértik továbbá a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot és a hatóság által okozott kár megtérítéséhez való jogot is, mivel a hatósági határozatok aránytalanul korlátozták az véleménynyilvánításhoz való jogát, mi több, őt ezért retorzió érte. A hatóság által kiszabott bírság kárt okozott, hiszen a véleménynyilvánítása miatt retorzióként, jogellenesen és aránytalan mértékben bírság került kiszabásra, a bírósági ítélete pedig ezen kárt nem kompenzálta.(Indítvány.anonimpdf.pdf. - Ind._kieg. anonim.pdf.)
Ítélet kiegészítése hivatalból.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 225. § (6) bekezdés, valamint a Fővárosi Törvényszék 73.Pf.638.294/2016/4. számú ítéletalaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletben kötelezte a felperest (indítványozót) a fizetési meghagyásos eljárásban a részére engedélyezett személyes költségmentesség folytán előlegezett közjegyzői eljárási díj megfizetésére. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint sérti a jogbiztonság elvét és az emberi méltósághoz való jogát, hogy a bíróság a felek kérelme nélkül döntött az ítélet kiegészítéséről és az indítványozó kötelezéséről.(Indítvány_anonim.pdf
