Tárgy:
Címzett:
Brit lap: véget érhet a sikeres unortodox gazdaságpolitika, ha Orbán vereséget
szenved2018. március 9. 12:17
A választóknak tetszik az orbáni gazdaságpolitika Frédéric Guirinec, a MoneyWeek brit pénzügyi lap tudósítója szerint. A magyar gazdaság volt az egyik legnagyobb elszenvedője a 2008-as világválságnak, de a válságkezelés a kritikusok bosszúságára jól működött, ezért Magyarország nagyon vonzó befektetési célpont. Erős ipari kapacitások hajtják az exportot, ráadásul az életminőség is jó, az oktatási rendszer pedig kitűnő. Orbán esetleges vereségével azonban az unortodox, ám sikeres gazdaságpolitika megváltozhat, ezért a leendő külföldi befektetőknek érdemes megvárniuk a választások kimenetelét – írja a JP Morgan volt befektetési elemzője.
Orbanomics: ezért népszerű
Magyarország a 2007-2009-es válság által az egyik leginkább sújtott gazdaság volt a feltörekvő európai gazdaságok között. Az 1998-tól 2007-ig tartó hosszú lakáspiaci fellendülés alatt a lakásárak reálértelemben megkétszereződtek. Mivel az infláció és a kamatok magasak voltak, a jelzáloghitelek közel 90 százalékát külföldi devizában, például svájci frankban vették fel. Ez járult hozzá a háztartások eladósodásához, de a pénzügyi szektor és a kormányzat is súlyos adósságproblémába került.
A pénzügyi elemző szerint várható volt, hogy a folyamat katasztrófához vezet és így is történt. Mivel 2009-ben a forint árfolyama közel 30 százalékkal esett az euróval szemben, a törlesztőrészletek az egekbe emelkedtek. A befektetők menekülőre fogták, így az államadósság finanszírozása is nagyon megdrágult: a hosszú lejáratú államkötvények kamatai 12 százalékra nőttek, ami jelentős nyomást helyezett a közpénzügyekre. A GDP ráadásul 17 százalékkal csökkent 2009-ben.
Magyarország kezdetben a hagyományos ajánlásokat követte a válságkezelésben, de 2010-től Orbán Viktor új, sokat vitatott gazdaságpolitikai irányt vett. Nem volt hajlandó eleget tenni a további megszorításokat szorgalmazó nemzetközi intézményeknek, ehelyett inkább az adókat csökkentette. Ezt a külföldi befektetők által uralt szektorokra – például a telekomcégekre és a bankokra – kivetett válságadók fedezték. A magánnyugdíjpénztári források felhasználásával Magyarország lefaragta a költségvetési hiányt, később pedig csökkentette a háztartások rezsiköltségeit is. Végül
a devizaadósság problémáját is megszüntette, a többségében osztrák bankokat arra kényszerítve, hogy a közel kilenc milliárd eurónyi adósságot forintra váltsák át.
Váratlan fordulat
Az unortodox gazdaságpolitika hosszú távú hatásait később ismerjük meg, de sok kritikus legnagyobb bánatára működni látszanak – véli Guirinec. A munkanélküliségi ráta, amely talán a népszerűség legfőbb meghatározója, csupán 3,9 százalék. A GDP 2014 óta 3-4 százalékkal nő évente, 2017 utolsó negyedévében a növekedés pedig már a 4,4 százalékot is elérte. A forint leértékelése segítette a magyar exportot, így a folyó fizetési mérleg a 2008-as jelentős deficitből mára 6,1 százalékos többletbe váltott. A vállalati adó kilenc százalékra csökkentése szintén támogatta az exportot.
Az eladósodás is megállt: a háztartások adóssága negyven százalékról kevesebb, mint húsz százalékra csökkent, míg a teljes magánadósság (beleértve a vállalatokat is) a GDP 185 százalékáról 140 százalékra esett, ami már a cseh szintnek felel meg. Sőt,
a magyarok egyénileg ma már a világ legalacsonyabb, húsz százalékos adósságával rendelkeznek,
ami Nagy-Britanniában ezzel szemben 88 százalék.
Bár a kormányzati költések a GDP több, mint ötven százalékára rúgnak szemben számos európai országgal ahol ez az érték negyven százalék alatti, a kormányzat mégis költségvetési többleteket halmoz fel. Emiatt is csökkent az államadósság a GDP 74 százalékára. A magyar adósbesorolás a BBB kategóriában tartózkodik, ami már a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik.
Gazdasági sikerek
A MoneyWeek szerint Magyarország annak ellenére, hogy még nem egy nyugati gazdagságú fogyasztói társadalom, már vonzó beruházási célpontja a külföldi befektetőknek, különösen a gyártási szektorban. Az export így jelentős sikertényező: 2017-ben a gazdaság 472 ezer autót gyártott, köztük számos prémiumkategóriás Audi A3-as és Audi TT modellt. A külföldi beruházások pedig folytatódnak: a Mercedes 2016-ban bejelentette, hogy Kecskeméten egymilliárd eurós bővítést hajt végre, így megduplázva az évente gyártott autók számát 330 ezerre 2020-ra. Az alacsony vállalati adók és a gyorsan emelkedő bérek ellenére uniós viszonylatban továbbra sem magas bérköltségek miatt az autógyártók versenyképes áron tudják kínálni modelljeiket Európa-szerte.
A külföldi cégeket azonban korántsem kizárólag az alacsony bérköltségek vonzzák, hanem a jó életminőség és a kiváló oktatási rendszer is.
Több magyar egyetem is van, amely Európa legrégibb intézményei közé tartozik, az írástudási arány pedig 99 százalékos. Ráadásul Magyarország 2016-ban 3,6 milliárd forintos uniós forrást is kapott, amelyből infrastruktúráját modernizálja a vízvezetékektől a Romániáig vezető autópályán át a vasútvonalakig – sorolja cikkében az elemző.
Ennek köszönhetően a külföldi befektetők már nem az alacsony hozzáadott értékű textil- és élelmiszerfeldolgozó iparágakat célozzák, hanem
a prémium személygépkocsik, a megújuló energia, a luxusturizmus és a technológia szektoraiba fektetnek.
Jó példa erre, hogy a BlackRock vagyonkezelő innovációs központot nyitott Budapesten 2017-ben, de többek között a Samsung és a Lego is beruházott.
Guirinec az alapvető makrogazdasági folyamatokon túl számos további területet méltat. Szerinte amellett, hogy Budapest fő üzleti és pénzügyi csomóponttá vált Közép-Európában, a külföldi turisták számára is gyönyörű látványosságokat kínál. Kitér arra is, hogy a magyar tőzsde az egyik legolcsóbb Európában, de említést tesz az ingatlanpiacról is, ahol az 548 ezres átlagos négyzetméter
árakkal Budapest továbbra is olcsónak számít a külföldi befektetők számára.Ha Orbán megy, a gazdaságpolitika is változik
A gazdaság tehát stabilan és tartósan növekedést mutat, a politika azonban már tartogathat váratlan fordulatokat. A szerző szerint a magyar kormánypárt sokkszerű hódmezővásárhelyi veresége hatására az ellenzék megpróbálhatja a vásárhelyi stratégiát követni. És bár Orbán számít a fő esélyesnek, a győzelme már nem tűnik száz százalékosnak.
Ha április 8-án kudarcot vallana, az drasztikus változásokat, esetleg a sikeres unortodox gazdaságpolitika végét is jelenthetné.
Emiatt a brit pénzügyi lap szerint a leendő külföldi befektetők jobban teszik, ha figyelnek, és kivárják a választások eredményét.
