Von: Nemzeti Hirhalo [mailto:hirhalo@fw.hu]
Gesendet: vasárnap, 2008. május 4. 14:32
An: Kutasi József
Betreff: Létminimumról és megélhetésről
Letarolt Pilis - "Hiába is tiltakoznánk, úgyis megépítenék"
2008. május 04. 07:01 STOP
Szokatlan látvány fogadja a Piliscsabán átutazó autósokat a 10-es úton. A város kapujában lévő katolikus egyetem kerítésének tövében, méteres átmérőjű, egymásra pakolt gázcsövek várják sorsukat. Az út túloldalán felsorakozott munkagépek folyamatosan építik azoket a hegy gyomrába.
Még 2005 nyarán született egy energiaipari döntés, amely előírta, hogy a Pilisben gázcsatornát kell építeni, mert a környéken egyre szaporodó építkezések megnövelték a gázigényt. Kiderült, hogy a MOL a környék gázellátását csak egy helyi tároló építésével tudja biztosítani. A vállalat szorgalmazta az új vezeték építését, mert terveiben már egyébként is szerepelt egy Százhalombattáról induló gerinc megépítése, amely a Pilisen keresztül egészen Dorog környékéig futva, egy lakott településeket elkerülő gyűrűt alkot. Piliscsaba az útvonalban stratégiai pontként szerepelt.
Rengeteg lakossági fórum és egyeztetés után végül megszületett a városban a döntés, hogy legyen vezeték. A polgármesteri hivatal, a pilisi lakók, és a környezetvédők is tudomásul vették a rajzokon szereplő vezeték útját. Annyit kértek a szakemberektől, hogy vegyék figyelembe a környezet védelmét. A Pilis ugyanis nem csak egy erdőterület, hanem védett természeti érték, de ennél fontosabb a magyar és a világtörténelemben betöltött kulturális és szakrális szerepe.
A csövek nyomvonalának eredeti - Piliscsabát és környékét érintő szakaszát - a Piliscsabáért Egyesület, valamint a Csabagyöngye Egyesület kezdeményezésére - később módosították. Az új tervek szerint a csöveket a természetet kevésbé károsító helyen kell vezetni. A MOL tudomásul vette a változtatási kérelmet.
A környezetvédőknek még azt is sikerült elérniük, hogy 3,5 hektár kivágott erdő helyett 16 hektár erdőt telepítsenek a vezeték földbesüllyesztése után az építők. Az illetékes Bányakapitányság mindent jóváhagyott. Még a változtatásokra és a későbbi eredeti állapot visszaállítását rögzítő papírokra is pecsét került, tehát így indult meg 2007-ben, az építkezés.
Később aztán jöttek elő a problémák
Kiderült, hogy az apróbb részletek kidolgozásakor elkerülte a figyelmet, hogy a nyomvonalban egy 20 ezer köbméteres törmelék tömb van. Felvetődött az elszállítás kérdése. A költséges plusz munka ekkor átszabta a terveket. A MOL a terven felüli költséget nem vállalta, ezért a megállapodástól eltérően más vonalon kezdte tovább vezetni a csöveket.
Az építőket határidő köti a munka befejezésére. Hatalmas kötbért kellene fizetniük, amennyiben az átadási határidőt nem tartják be. Ezért inkább a kényszer szülte megoldást választották, az engedélytől eltérően önkényesen megváltoztatták a vezetékek leterítési útvonalát. Egy új sávot vágtak az erdőben, ahol folytatják tovább a csövek lefektetését. Kihullott fák, feltúrt föld, hatalmas kupacok jelzik az eredeti útvonal melletti munkát.
"Kell a vezeték, hiába is tiltakoznánk ellene, úgyis megépítenék" - mondja Horváth Ákos, okleveles igazságügyi szakértő, a Pilis Egyesület vezetője. "Az nem mindegy, hogy a helyreállítás mennyire lesz szakszerű" - teszi hozzá kétkedve.
Az építők állítják, hogy helyreállítják az erdő rendjét. Fogadkoznak, hogy két év múlva már semmi se fog látszani a mostani látványból. Az újjáépítést viszont a Pilis szerelmesei akarják irányítani, szeretnék a felújított erdősáv beemelését az országos turistaút-hálózatba.
Létminimumról és megélhetésről
A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztalának összeállítása
Magyarországon kb. 3-3,5 millióan élnek a létminimum küszöbén, illetve a létminimum alatt. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60.128 forintban tartják nyilván, és csak a közeli jövőben tervezik majd módosítani - áll a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztalának május 1. alkalmából közzétett kimutatásában.
A két aktív korú személyből és két gyermekből álló, tipikusnak mondható háztartás létminimumértéke havi 174.371 forint, tehát egy főre 43.593 forint jut. Az egytagú nyugdíjas háztartásra számított létminimum összege 54.115 forint, ennyiből több mint hatszázezren élnek. 28.500 forintos nyugdíjminimumból kb. húszezren élnek.
Mélyszegénységben, napi 500-1000 forintból, vagy annál is kevesebből kb. 1,2 millió embernek van része.
A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a hivatalosan megállapított létminimum alatt élnek. A létminimum környékén élők fogyasztásában döntő részt képvisel az élelmiszer és a háztartási energia. Mindkettő ára 2006 óta gyorsabb ütemben növekszik, mint a fogyasztói árindex. Az élelmiszerárak tényleges emelkedését a mezőgazdasági termelői árak 35 százalékos növekedése jelzi a legjobban 2007. januárja és 2008 januárja között. A háztartási energiaforrásokon belül a földgáz ára gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt két évben.
A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal alább bemutatja egy létminimum alatt élő személy havi bevételét és kiadásait 2007-ben:
Az illető budapesti lakos havi rokkantsági nyugdíjának összege: 58.350 forint volt, más bevétele nem volt.
Kiadásai a következőképpen alakultak:
1. Lakbér: 25.000 forint
2. Villanyszámla: 6750 forint
3. Gázszámla: 6000 forint
4. Víz- és csatornadíj: 2580 forint
5. Közös költség: 7500 forint
Rezsi összesen: 47.830 forint
Marad: 10.520 forint
BKV nyugdíjas bérlet: 2800 forint
Élelemre, gyógyszerre, ruházkodásra, kultúrára, stb. maradt 7720 forintja.
Megjegyzés: a maradék összeg kevesebb, mint a fele annak az élelmiszer-normának, amelyet 2006-ban hivatalosan 16.017 forintban állapítottak meg egy aktív korú felnőtt esetében.
A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal minden kommentár nélkül tette közzé a fenti megélhetési adatokat.
2008. május 1.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
