Von: Nemzeti Hirhalo [mailto:hirhalo@fw.hu]
Gesendet: hétfő, 2008. május 12. 13:04
An: Kutasi József
Betreff: Tisztelt Tácsi István!
A pápa fogadta a magyar püspöki konferencia tagjait
2008. május 10., 18:05
XVI. Benedek pápa szombaton fogadta az egész Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK) a Vatikánban, ahol kiértékelte az elmúlt egy hét ad limina látogatásának tapasztalatait - tájékoztatta Német László, az MKPK titkára az MTI-t.
A pápa beszédében imájáról biztosította a magyar püspökök munkáját, és buzdította őket, hogy "folytassák az evangelizációs munkát és tevékenységet Magyarországon". Külön kiemelte a katolikus egyházfő a család fontosságát a modern kor társadalmában és az evangelizációs munkában, amelynek nagy figyelmet kell szentelni. Emellett szólt a katolikus oktatási intézmények, egyetemek feladatairól, s ennek keretében kitért a kulturális és tudományos élet képviselőivel folytatott párbeszédre is.
XVI. Benedek megköszönte a Magyar Katolikus Egyház hithez való hűségét a kommunizmus időszaka alatt, és támogatását adta a vatikáni-magyar vegyes bizottság munkájához, amely az állam és egyház közötti kapcsolat fenntartásának legfontosabb szerve Magyarországon.
Német László a nemzeti hírügynökségnek arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban a püspöki konferencia tagjai találkoztak a Rómában élő magyarokkal. Erdő Péter bíboros címtemplomában, a Szent Balbina-bazilikában mutatott be szentmisét, majd a magyar püspökök a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilikában együtt imádkoztak csakúgy, mint a Santa Maria Maggiore és a Szent János-bazilikában. Ezenkívül jártak Mindszenty József néhai esztergomi érsek címtemplomában, a római Szent István-bazilikában.
Az MKPK tagjai szombaton kora este érkeznek Magyarországra.
(MTI)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Bírálta a Benes-dekrétumokat a bajor miniszterelnök
2008. május 11. MTI
Élesen bírálta a Benes-dekrétumokat Günther Beckstein bajor miniszterelnök. Beckstein vasárnap a "szudétanémetek napján", az egykori Csehszlovákiából elűzött németek és leszármazottaik szervezetének hagyományos pünkösdi találkozóján mondott beszédet a bajorországi Nürnbergben.
Edvard Benes volt csehszlovák elnök dekrétumai képezték az alapját annak, hogy közvetlenül a háború után több millió német - és magyar - vált politikailag és gazdaságilag jogfosztottá, s kollektív bűnösnek nyilvánítva, atrocitásoktól kísérve volt kénytelen elhagyni Csehszlovákiát. A németek zöme a mai Németország déli részén telepedett le. Beckstein a cseh kormányt a Benes-dekrétumokra vonatkozó törvény haladéktalan hatályon kívül helyezésére szólította fel.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt Tácsi István!
Ön a Nemzeti Hírhálón (is) megjelent levelében kifogásolja Hervay Istvánnak egyik Dr. B o b u l a Ida sumerológustól idézett mondatát.
Tudnunk kell: a történelem kutatása, különösképpen a magyarságé a Habsburgi királyok uralkodása óta állandóan tele van szándékos hamisításokkal. Ezeket a félre-magyarázásokat csupán alig 2 évtizede kezdték el bátor nyelvész, sumerológus és történész úttörőink. Többszáz könyv, kiadvány jelent meg és jelenik meg ma is - hozzáteszem: hála Istennek.
Ezek között igen sok a fattyú-kinövés, a szenzáció hajhászó, a könyvet minél több szenzációval megtöltő kiadvány, a "csak minél jobban vegyék a könyvet" elv alapján sokszor csak a hipotézis szintjén egyedüli igaz utat kiáltó kiadvány is.
Megértem Önt:
A történelmi alapot sokszor nélkülöző periodikák útvesztőjében ember legyen a talpán, aki világosan lát.
Nem célom H e r v a y tanár úr álláspontját védeni, megteszi ezt ő maga is;
De Bobula Ida, aki már nincs az élők sorában figyelmet érdemel; figyelmet érdemel az a kutató asszony, aki ezelőtt 50-60 évvel mint az első sumerológus (hozzáteszem: Badinyi Jós tanár úr előtt) egyáltalán azokban az években, szembe menetelve meg merte írni a magyar nép eredetét.
Nem tudom, hány éves Ön, de még külföldön is afféle "szent bűn" volt megjelentetni olyan munkát, amit ő kiadott, és tudja-e mikor? Kapaszkodjon meg: 1951-ben! (Sumerian Affiliations a Plea for Reconsideration).
Bobula Ida (ahogyan Ön nevezi: a "Doktornő") elsők között bizonyította be, hogy a sumir-magyar rokonság nemcsak a nyelv területén létezik, hanem egyenesen vitathatatlan nyomai vannak a magyarok mai életének minden vonatkozásában is.
Indokolt tehát mindig az adott évhez kötni, mielőtt kritika alá teszünk egy történelmi munkát.
Egy másik magyar témában vajon kiknek lehet igazuk: a "Szent Istvánosoknak" esetleg a "Koppányosoknak"? Esetleg mindkettőnek? És vajon hány százalékban?
Nem felejthetjük: a történelem kutatásban számos "igazi" út van, ezek egyszer majd találkoznak.
Magam részéről szívből örülök, hogy Ön foglalkozik a történelmünknek ezzel a szegmensével. Kérem, kísérje élénk figyelemmel - hozzáteszem: kritikával akár, a történészek igazságkereső munkáját.
Szebb jövőt kívánva, magyar üdvözlettel:
(Czékus Jób, Nemzeti Hírháló)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
