Feladó: Dr. Somogyfoki György
Dátum: 2011. június 12. 18:25
Tárgy: "Budaházy ügye nem csak egy ügy, nem csak a nemzet igazságérzetének az ügye, de egyben ügye is az államformának, az eszményeknek, a hitnek, a jövőnek. A korona ügye."
Címzett: Kutasi József Antal
"A köztársaság alapjait vontuk kétségbe" - Budaházy legújabb hírelemzése
Hagyó Miklóst is hazaengedték a börtönből: Az ő szökésének megakadályozásához elég a házi őrizet, pedig az ügye még ráadásul csak nyomozati szakban van. Már minden politikai ügyben – pro vagy kontra – indult eljárás terheltje otthon van, csak mi vagyunk Szásszal ketten börtönben. Mert mi a KÖZTÁRSASÁG RABJAI vagyunk. Mindegy milyen színű hatalom van, mi „ellenségek” vagyunk, mert a köztársaság alapjait vontuk kétségbe, mert a ’89-ben levajazott mutyi világ helyett valódi társadalmi képviseletet jelentő közjogi rendszert hirdettünk, mert alkotmányozó nemzetgyűlést akartunk pártalkotmány helyett, mert valódi nemzeti együttműködést akarunk, mert már 10 éve megmondtuk azokat, amire a Fidesz csak most kezd rájönni (vagy most se). Ezért vagyunk mi „veszélyesebbek”, mint a szovjeteket kiszolgálók, a milliárdokat elsikkasztók, a tömegbe lövetők. És ezért vagyunk mi nem a jobb- vagy baloldal, hanem a KÖZTÁRSASÁG RABJAI.
Alföldi Róbert orális szexet kívánt egy újságírónak. Semmi gond, „figyelmeztették”, és folytathatja tovább: Vajon a Fidesz mellett hűségesen kitartó keresztény-konzervatív-jobbközép szavazók gondolták volna, hogy üdvöskéjük egy éves regnálása után még mindig ez a ránézésre is homokos, nyálkás csúszó-mászó alak lesz a Nemzeti Színház vezetője? Sőt, nincs az az alpáriság, amit egy „figyelmeztetéssel meg ne úszna. Ezt biztos nem gondolták. De hát ez is csak egy újabb különbség a fülkeforradalom és a valódi forradalom között. Az előbbi után Alföldi marad, és orális poénjait is elnézik neki, míg az utóbbi után Alföldi megy, és ha orálisan berzenkedik, akkor még egy anális rúgást is kap.
A kormány demográfiai föld programot hirdet: Idézet a Hunnia elképzelésből: „az elöregedő falvakban fiatal párok földet kapnak az önkormányzati földalaptól, és bekapcsolódnak a mezőgazdasági termelésbe”. Ezt is sikerült a Fidesznek kis késéssel „felfedeznie”.
Június eleji esemény naptár:
Június 1.: megtudtuk, hogy az MSZP-sek számára „drága volt NEM-et mondani” az Egészségbiztosítási törvényre 2007-2008-ban, és kiderült, hogy az ügyészség még a sértetti tanúvallomásokat is manipulálta.
Június 2.: 18:29-kor a TV2-n és az RTL-en egyszerre ment a „SPAR vásárló” reklám, de olyan szinten, hogy ha átkapcsoltam, szótagra pontosan ott tartott, ahol a másikon. Nincs menekvés, ez már a vég!
Június 3.: Szilvásy Györgytől megtudtuk, hogy a 2000-es években a titkosszolgálatok látóterében „frekventált” személynek számítottam. Csak akkor az nem világos, hogyha megfigyelés alatt álltam - és az én megfigyelésemet nyilván nem hagyták abba, mint Kiss Istvánét, a cigánygyilkosságok II. rendű vádlottjáét -, akkor hogy válhattam én „észrevétlenül” „terror főnökké”? Merthogy semmilyen megfigyelésekből származó bizonyíték ezt nem támasztja alá.
Június 4.: Trianon gyásznapja. Régen, ha megemlékeztünk történelmünk eme tragikus napjáról, akkor le voltunk nácizva. Fidesz kormányunk ezt is megoldotta. Most már lehet megemlékezni, csakhogy a tv-t nézve - felfoghatatlan módon -, ezt valami ünnepszerűen ülik meg. Ez skizofrénia. Sőt, rosszabb, szinte ördögi praktika, hogy a nemzeti összetartozás napjaként ünnepeltetik velünk a nemzet szétszaggatását. Nemzeti összetartozás napjának mondjuk valamelyik Bécsi Döntés évfordulóját lehetett volna kikiáltani vagy esetleg a soproni népszavazás napját, mert ez így olyan, mintha október 6-án ünnepelnénk 1848 dicsőséges tavaszát. A vereség az gyász, a győzelem az ünnep. Az elcsatolás az szétszakítás, a visszafoglalás vagy visszacsatolás az az összetartozás, ez napnál is világosabb. Csak műmagyarok szülnek ilyen felemás megoldásokat, szerintem rajtunk röhög az egész volt kisantant. Már csak az hiányzik, hogy ezek után ünneprontónak nevezzenek. De milyen ünnep?
A Magyar Állam megvette a MOL 21%-át az oroszoktól: Jól tette! Azt is, hogy az IMF pénzét költötte rá. Vicces ez a Köztársaság. Először azért kellett lelkendezzünk, hogy az állam megszabadul a vagyonától, privatizál, most meg azért, hogy az elherdált vagyonból morzsákat visszaszerez. Persze az „ügylet” felelősei sosem lesznek elszámoltatva. Jó nagy marha a magyar választó, ha ezzel meg lehet etetni.
Kassai Viktor rangos döntő mérkőzésen bíráskodott: Ez remek. Ráadásul szakmailag is megfelelt. Dicséret érte neki. Gyermekkoromban, amikor meccset néztem a tv-ben, a bíró segédjei voltak a „partjelzők”. Más is észrevette, hogy most már következetesen „asszisztensekről” beszélnek? Egyszer már megmagyarították a football-t, ekkor lett a „labdarúgás”, a „szöglet”, a „partjelző”, stb. Most kezdődik minden elölről?
Őrizetbe vették Szima Juditot, a Tettrekészek vezetőjét: Állítólag pont most „derült ki”, hogy sikkasztott a szakszervezet pénzéből. Pont, amikor a legelszántabban küzdött a szakszervezeti tagok érdekeiért a kormánnyal szemben. Erre mondják, hogy kilóg a lóláb. Az Orbán-Pintér hatalmaskodás úgy tűnik, semmiben nem marad el a Gyurcsány-Draskovics hatalmaskodástól. Szomorú.
Budaházy György
http://www.szentkoronaradio.com/belfold/2011_06_11_budahazy-legujabb-hirelemzese
+ 1 hozzászólás:
BiggyBoy Sat, 2011/06/11 - 14:48
S hogy mik is a nagy köztársaság alapjai? Hogy mit mer kétségbe vonni Budaházy? Kérem, a Köztársasági államformát, ami nem más, mint egy liberális diktatúra. Méghogy diktatúra, mi? Hát a szabadságjogok meg van EU! Van, igen, persze. Ó szegény XVI. Lajos és népe. Az első kísérleti alanyok voltatok ebben a mára kiforott véres Köztársaság-felvilágosításban! És én balga, a világ baját kutató, ha merek rámutatni közvetlen és közvetett tényekre, azt mondják rám, hogy nem vagyok felvilágosult. Pedig csak felvilágosult kell legyek, ha érzékelem a Budaházy ügyében nagyon is fontos vezérszálat. Valami, valaki itt nem lepleződhet le. Miért olyan fontos ezen fránya 'politikávalnemfoglalkozunk' szabadkőművességnek a politika minden részébe belekontárkodni? Mindig és mindig felbukkannak a brutális francia felvilágosodáskori finomított technikáik. Megtévesztés, félrevezetés, tömeges áltatás, a remény folytatólagos lobogtatása, a hétköznapi élet sarcolása az ájtatott következő év aranykorának felvillantásával. S ha kell éhínséget generálnak holmi 'Orleans'-i kapcsolatrendszerrel. Éhínséget a lelkekben, melyet az 'entertainment' lenge kiejtésével máris újraitatni hajlandóak. Nap mint nap érzem ezt az üres táplálékot, de szerencsére mára már nem veszem számba a leveseskanálnyi adagokat. És éhínséget generálnak az ebédlőasztalon, a spejzban, s a szabad mozgás távolságában. Mert így lett kitalálva a szabadkőműves gyermek, a nagy felvilágosult köztársasági állameszmény, mely minden zsarnok uralkodóval, királlyal, szent koronákkal szembe száll, a szabadságért, az egyenlőségért, s a barnás-sárgás színű ember egyenlőségéért. Nemzetek? Nem, az nincs benne egy mai modern szabadkőműves szótárában. S ha Budaházy Úr holmi nemzetért akar harcolni, akkor biztos ő is egy XVI. Lajos kell legyen, akinek nyaktiló alatt a helye, mert a köztársaság a haladás szabadkőműves eszmény útja.
Drága összeesküvőink, azért szólok, hogy az évszázadok alatt a technikáik finomításaival nem elrejtették tevékenységeiket, hanem éppen ellenkezőleg, egyre több ember látószögébe kerülnek bele, s egyre több bizonyítékot halmoznak fel önmaguk ellen, s láttatják velünk az igazságot. Amíg a köztársaság létezik, szabadkőművesség is lesz, mely világhatalmat, Világ Uniót követel, s bizony, amíg önök léteznek, a köztársaság rabjai rabok maradnak, csak azért, mert nem a köztársasági létben hisznek, hanem uralkodók, kormányzók létében és netán vannak olyan áldottak, hogy még koronát is elképzelnek mindezek tetejébe, tetejére.
Már csak egy tisztázni való van, ki kinek az ellensége? Mi a szabadkőművességé - mely mégis nélkülünk nem létezhetne -, vagy a szabadkőművesség a mienk - mely nélkül mi még létezhetünk!
Budaházy ügye nem csak egy ügy, nem csak a nemzet igazságérzetének az ügye, de egyben ügye is az államformának, az eszményeknek, a hitnek, a jövőnek. A korona ügye.
(kiemelések tőlem, albafi@haza.fi)
