*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Titokzatos befektető vásárolja fel Magyarország államadósságát
2011. augusztus 12., péntek 8:55 Molnár Gergely, Ádám Viktor - Napi Gazdaság
A részvénypiaci zuhanás és a rekorderős svájci frank okozta kockázatok ellenére a magyar államkötvény-aukciókon folyamatosan erős a kereslet. Kötvénykereskedők egyre többet beszélnek egy titokzatos vevőről, aki nem biztos, hogy nyugatról érkezett.
Nagyon agresszív vételi érdeklődés mutatkozik a magyar állampapírok iránt, és úgy tűnik, hogy egyetlen szereplő visz el mindent a másodpiacon és az aukciókon egyaránt - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Sovány András, az ING Bank állampapírpiaci szakértője. Arra, hogy egyetlen vevőről van szó, az átlag feletti érdeklődés mellett lezajlott csütörtöki aukció körülményei is utalhatnak, mert a papírokat úgy vették meg, hogy a másodpiaci hozamok alá lőtték be az ajánlatokat, amelyek nem is szóródtak széles sávban.
Kína, Amerika, MNB?
A piaci pletykák kínai, amerikai befektetőt sejtenek a háttérben, de felmerült az is, hogy az Államadósság Kezelő Központ vagy a Magyar Nemzeti Bank avatkozott be. A szakember szerint kizárható, hogy az ÁKK vagy a jegybank lépett volna fel.
Hasonlóan vélekedik Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank üzletkötője is, hiszen nem voltak a magyar piac kiszáradására utaló, az MNB-t esetleg beavatkozásra sarkalló jelek. Hozzátette: egy nagyobb szereplő persze megeszi reggelire az egész piacot, ha akarja. (A Commerzbanknál egyébként ugyanígy nem tartották reálisnak azokat a korábbi pletykákat, amelyek a jegybank a devizapiacon interveniált volna.) Ruzsonyi szerint nem kell különösebb összeesküvés-elméleteket kreálni, pusztán arról lehet szó, hogy a tízéves kötvény 8 százalékos hozama jó visszaforduló szintet jelentett, ezt elérve megjöttek a vevők, hiszen rövid távon fiskális oldalról stabil az ország, miközben a magas hozam alacsony inflációval párosul. Azok a külföldi befektetők, akik magyar állampapírt birtokolnak, jórészt 2008 után vettek bele, és csak kisebb részt spekulációs céllal, így lassabban is mozdulnak. Ha ők átmenetinek tekintik a turbulenciákat, nem is szállnak ki - vélekedett Ruzsonyi.
Mindent elvisznek
December óta az amerikaiak minden auciót csont nélkül elvisznek, a kínaiak érkezését szeptember-októberre várjuk, velük a legutóbbi hírek szerint még nem tisztázódtak pontosan a részvétel technikai feltételei - mondta egy, a Napi Gazdaság Online-nak név nélkül nyilatkozó kötvénykereskedő. Szerinte valóban jellemző, hogy 1-2 szereplős az aukciós piac - "eddig úgy gondoltuk, hogy amerikai alapok állnak a vételi oldalon, részükről is teljesen logikus a magyar államkötvények vásárlása".
Az rendben van, hogy a részvénypiacon hatalmas pénzek úsztak el, és mindenki aranyba meg svájci frankba menekül, de miután megtalálták a biztonságot felmerül a kérdés, hogy hogyan lesz ebből hozam? - tette fel a kérdést a szakember. A magyar gazdaság viszonylag stabilnak tűnik, alacsony hiánnyal, alacsony inflációval és egészséges hozamokkal. A kelet-európai kötvényalapok ráadásul egész jól teljesítettek idén, amit kevés eszközkategória mondhat el magáról, így a befektetői mentalitás azt diktálja, hogy ide allokálnak újabb pénzeket.
Akárki is az, komolyan gondolja
A kínaiak persze kifinomult kereskedők és befektetők, a hatalmas állami tartalékok befektetésénél régóta használják az angolszász pénzügyi infrastrukúrát, így az is lehet, hogy amikor a Barclays, a Royal Bank of Scotland, vagy éppen a Goldman Sachs jelentkezik nagy magyar kötvényvásárlóként akkor a megbízó éppen kínai.
Egy másik kötvénypiaci kereskedő arra hívta föl a figyelmet, hogy különös, hogy amikor éppen megugrik a magyar CDS-spread (tegnap 440-ig mászott fel a kockázati biztosítás), ilyen erős kereslet jelentkezik az aukción. Itt csak olyan végbefektetőről lehet szó, aki nagyon komolyan gondolja, hosszú távra vásárol. Az is lehet, hogy olyan szereplőről van szó, aki más módszerrel értékeli a kockázatot és a londoni CDS-árazásokra nem ad sokat...
Ha tartósan drága marad a svájci frank, az mennyiben érintheti negatívan a magyar gazdaságot, és ez késztetheti-e kiszállásra a külföldi állampapír-befektetőket?
