*** www.nemzetihirhalo.hu *************
A Malév-csőd az államkasszáig gyűrűzhet: több száz milliárd lehet a tét
2012. február 06., hétfő, 13:44 hvg.hu
A ferihegyi repülőtér privatizációs szerződése alapján hatalmas kiadása keletkezne az államnak, ha a Malév bedőlése miatt a Budapest Airport is csődbe menne. Ma még azonban egyáltalán nem biztos, hogy az esetleges több száz milliárdos kártérítés minden feltétele teljesül. Azt se tudni, egyáltalán az állam húzná-e a rövidebbet, ha perre menne a Budapest Airporttal.
A Malév hiányában az államnak körülbelül 1,5 milliárd euró, átszámítva "450 milliárd forint azonnali fizetési kötelezettsége keletkezne, ami a költségvetési hiánycél tartása szempontjából kritikus következményekkel járna" - írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly decemberben bemutatott, a légitársaság örökségét bemutató Fehér könyve.
Ez eddig a legmagasabb szintű visszaigazolása annak a már évekkel ezelőtt megjelent, de hivatalosan soha el nem ismert sajtóértesülésnek, hogy 2005 decemberében a Gyurcsány-kormány olyan szerződést kötött a Ferihegyi repülőtér privatizálásakor, amelynek alapján a Malév bedőlése esetére hatalmas fizetési kötelezettsége keletkezhet a magyar államnak.
Erre a Fehér könyv szerint azért kerülhet sor, mert a Malév volt a Budapest Airport Zrt. legjelentősebb partnere: forgalmának mintegy 40 százalékát biztosította és évente mintegy 15 milliárd forintot fizetett ki légiközlekedési bevételek, ingatlan- és kiskereskedelmi bérlet jogcímen. Az állam kártérítési kötelezettsége a kormányzati dokumentum alapján amiatt keletkezne, hogy a Malévtól származó bevételek elmaradása a Budapest Airport ellehetetlenülését eredményezheti.
A privatizőrök nem emlékeznek
A költségvetésre nézve veszélyes kitételt az akkori privatizőrök megkeresésünkre nem tudták megerősíteni. Veres János, aki a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere volt 2005 és 2009 áprilisa között, a hvg.hu kérdésére azt mondta, nem látta a privatizációs szerződést. Pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁPV Rt.), amely névleg a szerződést lebonyolította, a tulajdonos nevében a Pénzügyminisztérium felügyelte.
Ferihegy: hoppon maradt Malév-utasok
A több mint 6 éves dokumentum részleteinek felidézésében az ÁPV Rt. akkori elnöke sem tudott segíteni. Mészáros Tamás csak halványan emlékezett a több száz oldalas szerződésre, a potenciálisan jelentős költségvetési kiadást jelentő kitételre pedig egyáltalán nem. A hvg.hukérdésére elmondta, hogy a szerződés megkötésekor nem érezte kockázatosnak, hogy a vonatkozó záradék miatt a Malév leállhat. A szerződés szerint a kockázat legfeljebb az lehetne, hogy drasztikusan csökken a repülőtér forgalma, mondta, de annak idején arra számítottak, hogy a Malév bedőlése esetén más légitársaságok lépnek a helyébe.
Megkérdeztük Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) akkori és a Költségvetési Tanács jelenlegi elnökét is, ugyanis az ÁSZ, nem részletezve a szerződést, felhívta a figyelmet a reptérprivatizáció kockázataira az ÁPV Rt. 2005. évi működéséről szóló jelentésében. Kovács Árpád azonban nem akart beszélni a szerződésről, és a jelentés készítőihez irányított minket.
A repülőtérprivatizáció
A Budapest Airporton 2005 decemberében sikerült túladnia a Gyurcsány-kormánynak. Az ügylet a kétezres évek legnagyobb privatizációs bevételét hozta. A brit BAA International Holdings Ltd. összesen 464,5 milliárd forintot fizetett a BA 75 százalék mínusz egy szavazatnyi részvénycsomagjáért, a 75 évre szóló vagyonkezelői jogért, továbbá a tevékenységhez szükséges állami tulajdonú eszközökért.
Ezt követően a brit tulajdonost 2006 júliusában bekebelezte a spanyol Grupo Ferrovial, amely 2007 júniusában a Budapest Airportot eladta a német Hochtief építőipari konszern vezette konzorciumnak, a reptér jelenlegi tulajdonosának. Tavaly júniusban végül az Orbán-kormány eladta a maradék 25 százalék+1 szavazatnyi állami részesedést is a BA tulajdonosainak 36,6 milliárd forintért.
A BA hiteleit kellene visszafizetni (...)
