Feladó: czegledij01@t
Tárgy: Magyarok, magyarok! ( Anael üzenet )
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Magyarok, magyarok!
2012. 03. 30
„Az Úr énnékem őrző pásztorom.”
Magas, szikár, ősz hajú és szakállú, öreg férfi áll előttem, rajta fehér köpeny. Arca komoly, méltóságteljes, tiszta tekintetű, erő sugárzik egész lényéből.
Mögötte a Havasok hegyeit látom. Koratavaszi kép, a fű már sarjad, de a fáknak még nincs lombja. Az erdő különböző részeiből hasonló megjelenésű férfiak érkeznek. Egy nagy találkozóra készülnek.
A következő üzenet érkezik:
Sötét idők, sötét árnyak szabadon garázdálkodnak a világ felett. Hatalmi csatározások végtelen sora és az emberi nyomorúság vermei szomorítják a lelkeket. Látod, gyermek? S talán már érted is, mivé nyomorítja a lelkeket, amikor az önös érdeket tartják a legfontosabbnak. A reményvesztett tömegek kormányoktól, politikusoktól várják a megoldást.
Nem lesz megoldás! A világ hatalmi érdekeket kiszolgáló értékrendje és gazdasága önmagát pusztítja el, meghasonul önmagával!
A tisztaszívűek nyomorúsága azért lehetséges, mert nem tudnak azonosulni ezzel az értékrenddel. Világi felfogás szerint számkivetettek!
Magyarország jelenlegi helyzete is ezt tükrözi. Hatalmi érdekek dúlják az ősi földet. Nem tanultatok a múlt hibáiból. Idegenek szítják újra az ellentétet közöttetek. Immáron több mint 1000 esztendeje sújtja országotokat a széthúzás, magyar magyarra támad. Sorsotok megpecsételődik, ha így folytatjátok! Beteljesítitek újra fejetek felett az ősi jóslatot. Véráldozatot választotok? Istennek való áldozatot és az alázat útját újra sárba tapossa meghasonult lelketek? A sötétség gondolatai reménytelen úttalanságba zárnak. Szívetek üres, se égre, se földre nem tekintetek. Fátyolos tekintettel, koldus módjára tákoljátok létetek!
Magyarok, magyarok! Hol a ti ősi véretek, mely Isten szeretetétől lángolt, és átsegített mindenen? Szűzanya szelídsége hova lett belőletek? A szelídségnek a legnagyobb ereje van a Király gyermekei között. A szelíd nem forgatható, tudja, hova tartozik, mi az értéke, hol a hazája. Türelemmel, áldozattal, szeretettel a tűzben próbált lélek képes csak erre! A szelídek nem hajlanak meg a teher alatt, mert lelküket Isten szeretete tartja. Felemelt fővel járnak, tudnak fejet hajtani, de csak az igaz értékek előtt.
Némán összefognak, és bíznak a legfelsőbb hatalom erejében. Felismerik a gonoszság katonáit, de nem bontakoznak csatározásba ellenük.
A hataloméhes szájak saját pokluk kapuit nyitogatják, és a varjak eledelévé válnak, miután betöltötték szerepüket. A varjak koncért kiáltanak, és a nép megadja nékik! Saját húsával eteti a betolakodókat. Tűri az idegenek hatalmát, mely pengeként hasít az ország szívébe!
Magyarok, magyarok! Nagy a ti bajotok! Istentudó embereiteket a Havasok hegyeibe űztétek. Ősi tudásotokat, tiszta lelketeket elvesztettétek. Testvér testvér ellen támad a sötétség beszédeiben megtévesztve.
A bolhából óriást formáltok, miközben az óriási vétkeket bolhává alacsonyítjátok! Hisztek harsogó híreknek, gátlástalan szónokoknak, akik mind azt ígérik néktek, hogy ők a legjobbak.
De nem hisztek a múlt örökségében, az igaz, tiszta Istenszeretetben!
Szűzanya népe, mivé lettetek? Arcotokon harag, reménytelenség.
Ki hallgat akkor az égi szóra?
Ki az, aki lelkében meri megvívni azt a nagy csatát, mely újra a Fény részesévé teszi? Visszatértek végre az Isteni Egységhez? A Szűzanya szelíd erejéhez?
Találtok-e még magatokban igaz értékeket?
Van-e bátorságotok, mint eleitek tették, a völgyek elhagyott, kiszolgáltatott magyarjai, hogy csak hittel és imádsággal, az ősi zsoltárral szájukon szálljatok szembe az ellenséggel?
S a hegyek leomlottak, a vizek áradtak, tüzek gyulladtak és megvédte az Úr gyermekeit, mert hittek a szívükben!
Ma is így lészen, higgyétek most is! Legyetek eggyé a hitben, fogjatok össze, szelídszavúak, keserű lelkűek, mindenüktől megfosztottak, nélkülözők, tiszta szívű gazdagok, kik segíthette! Legyetek eggyé újra az ősi zsoltáros énekben!
Hívjátok segítségül a Havasok Istentudó, szent táltos papjait, ismerjétek meg az igazságot, és csodát lát ez az ország!
Boga szóltam hozzátok, az Úr Szent táltosa!
Magyarok, magyarok! Értetek szól az imádság ott fenn a Havasok tisztásain. Múlt homályából tiszta szó éled, elfeledett tudás felébreszti lelketek, hogy csak a jóban, az Igaz Isten mindenhol jelenlevő erejében higgyetek!
-Anael-
