Betreff: Országok, amelyeknek többet ártott az IMF, mint segített
Datum: csütörtök, 2008. október 30.
Von: Nemzeti Hirhalo
An: Kutasi József - Debrecen
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Országok, amelyeknek többet ártott az IMF, mint segített
2008. október 29., szerda 16:30 InfoRádió
A világ országaiban több kárt okozott a Nemzetközi Valutaalap, mint amennyit használt, az elmúlt 20 évben legalábbis szinte csak ilyen példát látunk, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy-egy állam milyen helyzetben volt, mennyi pénzt kapott az IMF-tõl, és milyen áron vergõdött ki a válságból, ha egyáltalán ez sikerült neki. A kudarcok fõként abból adódtak, hogy a szervezet nem látta át, hogyan is mûködik az adott gazdaság. Olyannyira nem, hogy nem egy állam kijelentette: legyen akármekkora a baj, még egyszer nem kér a Valutaalapból.
A Nemzetközi Valutaalap a megalakulása óta többször kínált segélyhitelt pénzpiaci válságban lévõ államoknak, legyen szó arról, hogy egy ország saját csapdájába sétált bele, vagy arról, hogy egy állam csak szenvedõ alanya a globális folyamatoknak. A magyar kormány által az ország megmentõjeként kikiáltott nemzetközi szervezet azonban megalakulása óta többször jégre vitte a csõd szélén álló országokat.
A Thaiföldön, 1997-ben kialakult válság átterjedt egész Kelet-Ázsiára. Miután a bangkoki pénzintézetek alaptõkét emeltek, a befektetõk menekülni kezdtek az országból. A Nemzetközi Valutaalap 16 milliárd dollárral segítette meg Thaiföldet, de Bangkok a hitel feltételéül szabott gazdasági szerkezetátalakítást csak úgy tudta végrehajtani, hogy közben a krízis átterjedt az egész kontinensre. Oroszországra is, ahol szintén drasztikus tõkekivonásra került sor. Júliusban 8,4 milliárdot, késõbb további 22 milliárd dolláros IMF-segélyt kapott Moszkva.
A gond itt is a szervezet ajánlásaival volt. A Valutaalap azt kérte Oroszországtól, hogy ne rubelben, hanem devizában vegyen fel hiteleket, a nemzeti valuta leértékelése után azonban átütemezni kényszerült az adósságait. Az IMF ráadásul nem tudta felmérni, hogyan is mûködik az orosz gazdaság: a burjánzó korrupció miatt így a nemzetközi hitel nagy része az orosz oligarchák zsebébe vándorolt, akik kivitték az országból a dollármilliárdokat.
Ezt látván Dél-Korea - bár megrázta a válság - nem fogadta el az IMF segítségét. Venezuela 16 évig állt ellen a kísértésnek. Az 1973-as olajválság rosszul érintette a dél-amerikai országot, és csak 1989-ben fogadták el a Valutaalap segítségét, aminek feltétele volt az állam kezében lévõ olajpiac felszabadítása. Venezuelában a döntés hatására felkelés tört ki.
Argentínában az ezredforduló hozott államcsõd közeli helyzetet. 2001. december 3-án készpénzkorlátozást vezettek be, a Nemzetközi Valutaalap pedig csak nagyon kemény megszorítások kikényszerítése után adott hitelt Buenos Airesnek. Az állam tulajdonában alig maradt valami, több mint 150 milliárd dolláros adósságot halmozott fel. Négy év múlva talpra állt, visszafizette az IMF által nyújtott hitelt, de azt mondta, legyen bármilyen rossz is a helyzet, soha többet nem kér a Nemzetközi Valutaalapból.
Nagy Tamás
--------------------------------------------------------------------------------------------------------
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Ezernyolcszáz pedagógust tett utcára Hiller
2008-10-30 08:19
Ezernyolcszáz pedagógus került az utcára az új tanévben, értesült a Magyar Nemzet. Hiller István oktatási miniszter a nemzetközi gazdasági válsággal indokolta a lépést.
Tárcája másfél hónap várakozás után bocsátotta a napilap rendelkezésére az intézménybezárásokról és pedagóguselbocsátásokról szóló információkat. A dokumentumok szerint az új tanévben 239 nevelési és oktatási feladatot ellátó intézmény szûnt meg, és mindössze 75 alakult, tehát átlagosan három iskolát vontak össze.
Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai mûhelyének vezetõje szerint míg Hiller István a pedagógusi szakma presztízsének visszaállításáról beszél, közben megvonja a tanároktól a 13. havi fizetést, a pályakezdõktõl pedig a béremelést.
(hírTV, Magyar Nemzet)
Olvasó: A gyarmaton az oktatás teljesen felesleges. Cselédekre van szükség, kb. 7 millió fõ kiszolgáló személyzetre.
Simon Peresz, izraeli államfõ: "- Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. .... Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot. S ez már majdnem csoda. De ki idézte elõ ezt a csodát? S ha erre én azt mondom, hogy a kormány, akkor önök kinevetnek engemet. Ezt a csodát ugyanis vállalkozó szellemû, bátor, tehetséges és dinamikus emberek idézték elõ."
-------------------------------------------------------------------------------------------------------
2008.10.30.
Reklámcsere partnerek
