Október 23.: panaszt tettek a nemzeti jogvédõk
2008. október 30.
NJSZ hír, Magyar Nemzet cikk nyomán (Pilhál Tamás), 2008. október 29. www.nja.hu
Panaszt tett az október 23-i rendõri intézkedések miatt hétfõn a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány. A panaszt a közelmúltban létrehozott Független Rendészeti Panasztestület vizsgálhatja majd ki. A nemzeti jogvédõk szerint visszaélésszerû jogalkalmazást tükröz, ahogy a gyülekezési jogukkal élõ megemlékezõket beterelték a Markó utcába, ketrecek közé zárták õket, és önkényesen akadályozták õket a szabad elvonulásukban. Közel két óráig akadályozták az embereket a mozgásukban, ezzel megsértették a személyes szabadsághoz fûzõdõ jogaikat - mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás, a jogvédõ szervezet ügyvezetõje. Kiemelte: a rendõrpalotától az Astoria felé tartó menet eltérítése, feltartóztatása jogszerûtlen volt, hiszen két bejelentett rendezvény közötti vonulás megengedett - ezt egy Budaházy György ügyében hozott 2004-es jogerõs bírósági ítélet is alátámasztja.
A nemzeti jogvédõk szerint az emberek sorozatos és többnyire teljességgel indokolatlan igazoltatása is a joggal való rendõri visszaélést példázza. A Gaudi-Nagy Tamás megfogalmazása szerint "zaklatójellegû" igazoltatások további sajátossága volt, hogy arra kényszerítették az embereket: kamerába mondják a nevüket és személyes adataikat, pedig ezt korábban az adatvédelmi biztos is aggályosnak minõsítette.
Emlékezetes, júniusban Szabó Máté akkori, ideiglenes adatvédelmi biztos megállapította: az emberi méltósághoz való jog érvényesülése szempontjából kifogásolható ez a rendõri gyakorlat, ezért helyteleníti azt. Az ombudsman kiemelte: az igazoltatás nem lehet megfélemlítõ vagy megalázó hatású, és a rendõri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az intézkedés céljával. A vitatott kamerás igazoltatást egyébként tavaly szeptember óta alkalmazzák, és a kiadott ombudsmani állásfoglalásnak sem sikerült eltántorítania ettõl a gyakorlattól a rendõri vezetést. Ehhez képest a rendõrség folyamatosan tagadja, hogy központi utasításra rögzítik videóra az igazoltatásokat, és szerintük erre csak egyes elõállítottak esetén, éppen az õ érdekükben kerülhet sor. Az ombudsmani hivatalban tegnap arról tájékoztatták lapunkat: az idei október 23-val kapcsolatban egyelõre nem érkezett hozzájuk panasz.
A nemzeti jogvédõk szerint az október 23-i nemzeti ünnep méltóságát sértette az indokolatlanul nagy rendõri készültség, és a szükségesnél sokkal több felfegyverzett egyenruhás fenyegetettség érzetet keltett a békés megemlékezõkben.
A Nemzeti Jogédõ Szolgálat megfigyelõ tevékenységet látott el 2008. október 23-án, így a jogsértõ rendõri intézkedések döntõ többségét személyesen is észleltük. Legsérelmesebbnek azt találjuk, hogy Déryné közbõl induló menetet meg kívánták akadályozni, illetve korlátozták abban, hogy idõben elérhessen a másik bejelentett megemlékezés helyszínére az Astoriához. Ugyanis két bejelentett tüntetés helyszíne közötti vonulás nem bejelentés-köteles, errõl több bírósági döntés is rendelkezésre áll. Többek között a Budaházy György ellen gyülekezési joggal visszaélés miatt 2003-ban indult ügy kapcsán a Budai Központi Kerületi Bíróság 10. Sz. XI. 692/2004/2 számon hozott megszüntetõ határozatot ezen indok alapján. (A határozat itt olvasható.) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló népszavazás kampányában az ellenzõk több gyûlést szerveztek egy napra és ezen bejelentett helyszínek között lovagolt nem bejelentett módon többedmagával Budaházy György. A megszüntetõ határozat indokolása azt emeli ki, hogy "a bír óság álláspontja szerint nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá az, ha valaki az egyik demonstrációról átvonul a másik rendezvényre, kivéve, ha a szervezõk elve úgy hirdetik meg a rendezvényt, hogy annak része az egyik helyszínrõl a másik helyszínre való szervezett átvonulás. Az eljárás alá vont (Budaházy György) és három társa két, egymástól függetlenül megrendezett demonstráción kívántak részt venni. A poltikai életben elõállhatnak olyan idõszakok, amikor több, hasonló célú demonstrációt is tartnaak egy településen, és ilyenkor óhatatlanul elõfordul, hogy lesznek olyan egyének, akik több rendezvényen kívánnak részt venni, az egyikrõl átvonulnak egy másikra (harmadikra). Az is elõfordulhat, hogy több ember is hasonlóképpen kíván eljárni, így kisebb-nagyobb csoportokban mennek át egyik helysznírõl a másikra, magukkal vívén a demonstráción használt, illetve használni kívánt transzparanest, egyéb eszközt, Az ilyen átvonulás a bíróság álláspontja szerint nem tekinthetõ a gyülekezési jog hatálya alá tartozó felvonulásnak, tüntetésnek még akkor sem, ha egyszerre több ember mozog ugyanilyen céllal."
Álláspontunk szerint nem lehet kollektív bûnösként kezelni egy ilyen békés tömeget: ha valakik jogellenes tevékenységet tanúsítanak, vagy közbiztonságra veszélyes tárgyakat tartanak valószínûsíthetõen maguknál, akkor az õ célzott kiemelésükre kellene sor kerüljön és nem szabadna megtörténjen az, hogy a teljes vonuló tömeg egészét vonják rendõri intézkedés alá biztonsági intézkedés címén, mert ez kirívó módon sérti az érintettek gyülekezési jogát, illetve a nemzeti ünnepünk méltóságát. Sérelmezzük továbbá azt a most már tömegessé vált jelenséget, amely szerint egy bejelentett tüntetés befejezését követõen a helyszínt elhagyó személyeket (akikrõl külsõ jelek alapján vélelmezik, hogy részt vettek a tüntetésen zászló és egyéb tárgyak miatt) 1-2 km-es sugarú körben konkrét ok és cél nélkül igazoltatják, adatait felírják, anélkül, hogy erre bármilyen okot adtak volna az érintettek. Ezek az intézkedések zaklató és megfélemlítõ jellegûek, alkalmasak arra, hogy elrettentsék az embereket attól, hogy különbözõ tünt etéseken, megemlékezéseken részt vegyenek. Ilyen jelenség volt megfigyelhetõ 2008. szeptember 20-án a HVIM Hõsök téri rendezvényét követõen, illetve október 23-án is. A tüntetõk Markó utcánál történt körbezárásáról értesülvén a helyszínre siettem jogvédõ kollégáimmal és Nick Griffin úrral a Brit Nemzeti Párt elnökével, továbbá Roberto Fiore úrral, egy olasz európai parlamenti képviselõvel, továbbá Morvai Krisztina jogvédõvel. Õk mindannyian megfigyelõként csatlakoztak Nemzeti Jogvédõ Szolgálatunk megfigyelõi csoportjához. Körbezárást követõen az egyik alegység parancsnokot (egy bajuszos 50 év körüli alezredes) arra kértük, hogy mielõbb biztosítsa a lehetõségét annak, hogy a helyszín biztosítási parancsnokával beszélhessünk, tisztázhassuk a kialakult helyzetet, segíthessük a feszült szituáció konfliktusmentes feloldásában. Erre az alezredes úr többszöri kérésre ígéretet tett, az ígéret ellenére azonban nem jött létre a javasolt egyeztetés, sajnálatos módon. Meggyõzõdésünk, hogy az ilyen szituációban a jogvédõ kkel való - rendõri intézkedés végrehajtását nem veszélyeztetõ - egyeztetés sokat segíthet abban, hogy megelõzhetõ legyen bármilyen közrendet, közbiztonságot fenyegetõ esemény eszkalálódása. Sajnos ebbe az irányba hatott Budaházy György elõállítása is. Megítélésünk szerint 2008. szeptember 20-án a Szabadság téri Református templom körüli, álláspontunk szerinti jogsértõ rendõri intézkedések is elmaradhattak volna, ha és amennyiben az ottani parancsnokok meghallgatták volna jogvédõ szervezetünk álláspontját és egyeztettek volna velünk. Szervezetünk a Nemzeti Jogvédõ Szolgálat útján minden jelentõsebb tüntetés napján megfigyelõi és ügyeleti tevékenységet végez annak érdekében, hogy megelõzhetõk legyenek az állampolgári alapjogok sérülésével, csorbulásával járó események, illetve esetlegesen kialakuló konfliktushelyzetek lehetõleg optimális módon oldódjanak meg. Ennek érdekében szükségesnek érezzük azt, hogy a rendezvények biztosításában közremûködõ rendvédelmi erõk felelõs parancsnokai ne zárkózzanak el az egye ztetés elõl.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
