Betreff: Magyarok Szövetsége
Datum: szerda, 2008. december 10.
Von: kedves gyuszuSS
An: Kutasi József > Budapest
http://www.karpathaza
Mi az a Magyarok Szövetsége?
A Börzsönyi Nemzeti Tanács kezdetben megalakulása helyérõl kölcsönözte nevét. Ez a név munkanév volt. A közös összefogásra szervezõdött szervezetek (232 szervezet) 2008. november 26.-i kunszentmiklósi munkakonferenciájukon az elnevezést
Magyarok Szövetségére módosították.
Tagjai a magyar közélet azon magánszemélyei, társadalmi szervezetei, akik/amelyek az elmúlt idõszakban megelégelték az országunkat irányító politikai "elit" párt független alkalmatlanságát hazánk sorsának irányítására. A Magyarok Szövetsége népi kezdeményezés és népmozgalom kíván maradni, folyamatosan, a feladatok által igényelten, idõlegesen választott, cserélõdõ vezetéssel.
A Magyarok Szövetsége már megalakulásának pillanatában a jelenlegi parlamenti pártok taglétszámánál jelentõsebb társadalmi erõvel rendelkezett.
Mit akar a Magyarok Szövetsége?
A hazugságok korának lezárását, nyílt szembenézést az ország állapotával. Teljes állapotfelmérést és ennek alapján a nemzet közössége számára leginkább megfelelõ cselekvési irányok megválasztását, a nemzet hosszú távú fennmaradása érdekében.
Le fogja váltani a neoliberális politikát, és valódi nemzetállami mûködés feltételeit teremti meg. Létrehozza a valódi fordulat kormányát, a jelenleg regnáló politikai elit teljes és egyöntetû leváltásával.
A lehetõ legnagyobb nemzeti tömegbázis kiépítésével, a társadalmi csoportok tevékenységének összehangolásával, folyamatos érdekegyeztetéssel egységes és összehangolt társadalmi fellépést szervez. Szakértõi csoportok felállításával tájékoztatja az ország lakosságát az ország helyzetérõl, és állami feladatok átvállalására képes civil szervezeteket épít ki. A legmesszebbmenõ civil társadalmi ellenállást szervezi az egyén - és nemzetellenes-, globális politikával szemben, amely a nemzetközi pénzügyi körök érdekeit képviseli.
A termelõ, teremtõ munkát végzõk adóterheinek mérséklésével, az ország ökológiai és humán rendszereiben megtermelt javak visszaforgatásával a fejlett technológiákat alkalmazó nemzeti ipar, a minõségi mezõgazdasági termelés, a szolgáltatások fejlesztésével a helyi anyagi és szellemi tõkeképzõdés biztosítása a célja. Helyreállítja az ország gazdasági, politikai szuverenitását, lépéseket tesz az adósságteher felülvizsgálata érdekében. Visszaszerzi a jogtalanul privatizált nemzeti vagyont, és kidolgozza az ország lakóinak kárpótlási rendszerét.
A Magyarok Szövetsége 2009. augusztus 20.-ra összehívja a Magyarok Országos Gyûlését, az azt követõ hónapokban pedig megvalósítja a valódi rendszerváltást.
Melyik párttal áll szövetségben a Magyarok Szövetsége?
Egyikkel sem, mivel valamennyi parlamenti pártot súlyos felelõsség terheli a jelenlegi helyzetért, a pártok önzése egyben okozója is a jelenlegi válságnak. A jelenlegi pártok elveszítették erkölcsi és jogalapjukat ahhoz, hogy az országot kormányozzák.
A Magyarok Szövetségének természetes szövetségese minden olyan civil szervezet és magánszemély, aki/amely az alapcélkitûzéseket elfogadja, és hajlandó a továbbiakban a célok elérése érdekében tagjaival, szervezeteivel együtt dolgozni. Az új magyar társadalmi erõ szorgalmazza hasonló civil kezdeményezések létrehozását, az egyes szervezõdések teremtsék meg szakmai- és tömegbázisukat.
A fordulat végrehajtásához egységes civil összefogásra van szükség. Ennek érdekében a Magyarok Szövetsége csatlakozik azokhoz az ország javát szolgáló programmal rendelkezõ szervezetekhez. Arra kéri a nemzeti érdekekért küzdõ erõket, hogy a közös cél elérése érdekében kezdjék meg az egyeztetõ tárgyalásokat a Magyarok Szövetsége vezetésével. A Magyarok Szövetsége-t vezetésében a csatlakozni kívánó erõk, szervezetek helyet kapnak.
Hogyan képzeli el a Magyarok Szövetsége az ország újjáépítését?
Mindent alulról kel kezdenünk. Vissza kívánjuk állítani a teremtõ munka, a kimondott szó és az igazság becsületét. Felmérjük a helyzetet minden egyes településen, újjá kell építenünk a cselekvõ helyi közösségeket, létrehozzuk a népképviselet egy új formáját, amely a múltunkra épülve, a jelen eszközeivel képes a nemzet tagjainak valós érdekeit megjeleníteni és érvényesíteni. Lehetõséget kínálunk a nemzet alkotó, jó szándékú erõi részére arra, hogy ideológiai elõfeltevések nélkül, a lehetõ leghatékonyabban oldjuk meg a nemzet gondjait.
Milyen ideológia áll a Magyarok Szövetsége mögött?
Nem elõre gyártott, múltbéli ideológiára épül gondolkodásunk. Az alapokhoz: a teremtés életet szolgáló mûködéséhez kívánunk visszatérni.
Minden embernek alapvetõ joga van ahhoz, hogy lehetõsége legyen a teljes emberi élet megélésére, testi-lelki-szellemi szinten egyaránt, mindhárom szinten gyarapodhasson, fejlõdhessen. A nemzet a jövõre szövetséget kötött emberek sorsközössége. Egy nemzetnek joga van saját nemzeti létéhez, a teremtésrõl generációkon át összegyûjtött tudás megismerésére, megõrzésére, gyarapítására, létfeltételeinek hosszú távú biztosítására. A múltat nem felszámolni, hanem tapasztalataiból tanulva, azokat a jelenben és a jövõben okosan alkalmazni kell. Megkerülhetetlen az évezredes tapasztalatokon alapuló Szent Korona tan és az arra épülõ történeti alkotmány felhasználása a nemzet alapvetését megvalósító új alaptörvény megalkotása során. A magyar nemzet történetileg folytonos, tagja minden elõdünk, minden eljövendõ utódunk, és a világ bármely pontján élõ magyar ember.
Melyek a Szent Korona tan legfontosabb jellemzõi?
A Szent Korona mint szimbólum egyrészt Magyarországot, a magyar államot, másrészt a magyar állampolgárok összességét jelenti. A Szent Korona és a nemzet azonos. A Szent Korona mint szimbólum a világon egyedülálló módon fejezi ki a nemzet, a földterület és az azon való élet fenntarthatóságát és egységét. A Szent Korona a mindenkori nemzet, a Szent Korona tagjai számára a szabadságjogokat, a méltányosságot, a jogbiztonságot jelentette, lehetõvé téve nemzetiségek békés egymás mellett élését.
A Szent Koronán alapuló tan a legkevésbé sem elavult, sõt, nagyon modern demokrácia-felfogásában, azokban a korlátokban, amelyet a kormányzás elé állít. Az államok többsége a történeti múltjának folytonosságára építi alkotmányát, míg a jelenleg alkotmánynak nevezett törvényünk ezt megtagadja. A magyar nemzet törvényes képviselõi a Szent Koronát sosem tagadták meg, s a Szent Korona-tant sem hatálytalanította soha alkotmányosan összeült magyar nemzetgyûlés, így jogi értelemben az ma is hatályban van, csak nyugszik hatalma.
Fõbb alapelvei:
hatalom átruházása.
a korlátozott, osztott és ellenõrzött hatalomgyakorlás.
az állami és a nemzeti függetlenség.
a Szent Korona tagság mellérendeltsége: a szolidaritás, a nemzet tagjainak testvéri közössége.
egyenlõ alkotmányos szabadság.
népcsoportok egyenjogúsága.
önkormányzatiság elve: helyben döntsenek a helyi kérdésekben.
a népszuverenitást magába olvasztó nemzeti szuverenitás, mely szerint minden hatalom forrása a magyar nemzet.
törvénysértés jogot nem alapít elve.
önkényuralmi hatalomgyakorlás tilalma.
az alkotmányellenes hatalomnak való ellenállás joga.
szerves jogfejlõdés: a kipróbált jogintézmények továbbfejlesztése
Hogyan változtatandó történelmi alkotmányunk, mennyiben igazodik korunk követelményeihez?
Kiegészül a történelmi alkotmány a Szent Koronához kapcsolódó szolidaritás következtében a következõ elvekkel:
a szociális jogállam elve.
népi-nemzeti önrendelkezés elve.
a gazdaság alkotmányos érvényû elve.
A szociális jogállam nem a látszatfüggetlenségû, hagyományos kötelékeitõl elszakított egyén, hanem a közösségben létezõ, azért felelõs, azt védõ, s azáltal védett állampolgár szabadsága feltételeinek létrehozója és védelmezõje. Alkotmánya ösztönzi és szabályozza a gazdaság mûködését, intézményekkel és anyagi támogatással segíti a kulturális tevékenységet, gondoskodik az elemi szociális és egészségügyi biztonságról, mintegy új társadalmi szerzõdésként szabályozza az egyén, a társdalom és az állam viszonyát. A jog követésével szolgálja a közjót.
Mi a teendõ az állami tulajdon tárgyaival?
Állami vagyonleltárt kell készíteni, illetve rekonstruálni. A stratégiai fontosságú, a nemzet hosszú távú céljait, nemzedékeken át ívelõ túlélését szolgáló nemzeti vagyonelemeket - ha onnan kikerültek- közösségi tulajdonba kell venni , és közösségi tulajdonban kell megtartani. Nem igaz, hogy az állam rossz tulajdonos: az, akire az állami vagyont bízták, az lehet korrupt vagy alkalmatlan. Alkalmas és erkölcsileg tiszta embereknek kell az ilyen tulajdon felett rendelkezniük, kellõ kontrollal, visszahívhatósággal.
Lehetséges-e önálló magyar külpolitika?
A nemzet érdekeit figyelembe vevõ, és nem külsõ elvárásoknak megfelelni kívánó külpolitikára van szükség, amely okosan és taktikusan képes a nemzet érdekeit érvényesíteni. Történeti- kulturális alapokon is meg kell vizsgálni új kapcsolatok kiépítésének vagy régi történelmi kapcsolatok újjáélesztésének lehetõségét. Magyar érdek ne kerülhessen hátrányba külföldi érdekkel szemben Magyarországon.
Hogyan gyógyítanánk a pénzrendszert?
Helyi és közösségi pénz használata lehetõségének megteremtésével, a Nemzeti Bank népképviseleti szerveknek alárendelésével.
A helyi pénzek, cserekörök gyorsítják a pénz forgási sebességét, erõsítik a helyi közösségeket, védenek az ellen, hogy külsõ erõk kizsigerelhessék egy közösség életfeltételeit, megfoszthassák azt a kamatrabszolgaságon keresztül a hosszú távú túlélés esélyétõl. A Nemzeti Banknak - hasonló okokból- a parlamentnek kell felelnie tevékenységéért, tõlünk való függetlensége - ami a nemzetközi pénzvilágtól való függõségét jelenti - meg kell szûnjön.
Milyen legyen a jogok gyakorlása?
A jogok és kötelezettségek arányának megtartása. Visszaélésszerû joggyakorlás tilalma, rendeltetésszerû joggyakorlás kötelezettsége.
Nem csak jogokat kell követelni, de a társadalom minden tagjának a kötelezettségeit egyenlõ módon be kell tartania. Ha valaki jogára hivatkozik, az ne járhasson mások, közösségek érdekeinek aránytalan sérelmével. A jog gyakorlása legyen jogos, a jog ne az erõs fegyvere legyen a gyenge ellenében.
Mi történjen a külföld felé fennálló államadóssággal?
A külföldi államadósságok felülvizsgálata, jogosságuk megállapítása, az átütemezésükre/ megszüntetésükre vonatkozó tárgyalások megkezdése szükséges.
A már többszörösen visszafizetett kölcsönöket (amelyeket a minket kirabló "elit" vett fel felhatalmazásunk nélkül, a nevünkben, és költött javarészt magára vagy ostobaságokra) nem kívánunk tovább fizetni, meg kell húzni a vonalat a jövõ felélésében, tiszta lapot kell kezdeni. Az ország mûködjön úgy, mint egy józan háztartás: kizárt, hogy hitelekbõl kelljen élnünk, magunknak kell megtermelnünk a jövõ fedezetét, mert más esetben rabszolgák maradunk.
Mi történjen a honvédséggel?
Közös felelõsségvállaláson alapuló magyar honvédelem megteremtése szükséges.
Ez az általános hadkötelezettség bevezetésével jár, azzal a lehetõséggel, hogy aki nem tesz eleget e kötelezettségének, az más módon megválthassa ezt.
Mi legyen a külföldi katonai missziókkal?
A magyar katonák honvédek, külföldön nincs keresnivalójuk. Az itt tartózkodó külföldi katonákra nincs szükség, országunk független állam.
Hogyan segítsük a közbiztonság helyreállítását?
Önkormányzati rendvédelmi szervek felállítása szükséges (vadõr, halõr, mezõõr, csendõr).
Rendre, közbiztonságra, félelemmentes életre van szüksége mindenkinek. A törvény elõtt egyenlõ módon kell kezelni a politikust, a bûnözõt, az átlagembert, nem lehet, hogy csak a kisemberen csattanjon teljes szigorával a törvény, a pénzes bûnözõk, bankvezérek pedig mosolyogva sajnálják le a tömegeket. Pártatlan, független igazságszolgáltatásra van szükség, amely egyenlõ mércével mér, nem politikai parancsra, vagy pártmeggyõzõdésbõl mér félre.
Milyen legyen a bûnüldözés?
A szervezett, esetenként politikával összefonódott bûnözés felszámolása megkezdõdik.
A rendõrség megerõsítése, erkölcsi alapjainak helyreállítása szükséges ahhoz, hogy a törvény elõtti egyenlõség elve érvényesüljön, a tömeges rendõrbûnözés megszûnjön, az ügyészi kar komoly szûrése indokolt: az eddig elvtelenül felfelé bûncselekményt nem látó, lefelé a jog betûjét a kis bûntényes vádlotton kíméletlenül áttaposó ügyészeket más szemléletû, a törvényességen pártatlanul õrködõ ügyészi kar kell, hogy felváltsa.
Hogyan bánjunk a közpénzekkel?
A közpénzekkel bánás az erkölcs újraélesztésének legfontosabb területe. Senki a köz kárára, saját érdekében ne rendelkezhessék. Ne legyenek tisztességtelen, de jogszerû megoldások, ezért új módszereket kell kidolgozni: nem üvegzsebre, hanem erkölcsre van szükség.
Milyen legyen a tájékoztatás?
Szükségszerû a nemzeti tájékoztatás rendszerének, minõségi követelményeinek megfogalmazása és érvényesítse.
A média a politikusokkal azonos felelõsséget visel a jelenlegi állapotért, mivel a politikát kiszolgálva, vagy azt irányítva mindent megtett azért, hogy a nép elé tárt viselkedési minták egyre gyengébb minõségûek legyenek, a mérce egyre lejjebb kerüljön, hogy így jól befolyásolható, megosztható, elbutított és reménytelen tömegek szülessenek. Az emberellenes médiát a bojkott eszközével kell változásra vagy távozásra kényszeríteni, és létre kell hozni a saját, emberi hangú, valódi értékeket felmutató nemzeti médiát.
Lehetséges-e a nemzetegyesítés?
A magyar nemzetnek mindenki tagja, aki magyarnak vallja magát, függetlenül lakhelyétõl. A magyar állampolgárságot meg kell adni mindenki számára, aki a magyar nemzethez tartozónak tekinti magát, illetve a Kárpát-medence minden lakója számára, aki igényli.
Senkit nem lehet megfosztani attól a jogától, hogy magyarnak vallja magát, vagy a Szent Korona alattvalójának vallja magát, ha az ezzel járó kötelezettségeket is vállalja. Csak ha testvérként tekintünk a határon túli magyarokra, és a velünk békében, együttmûködve, a Szent Korona testvériségében együtt élni akaró más nemzetiségekre, akkor van esélyünk arra, hogy ismét létre jön a szeretetközösség ezen a földön.
Milyen kapcsolatot alakítsunk ki az elszakított nemzetrészekkel?
Magyar nemzeti csúcsot kell összehívni az elszakított nemzetrészek képviselõivel.
Aki a határokon túl van, jobb és rosszabb helyzetben is van, mint a határokon belüliek. Tanuljunk tõlük, és segítsünk nekik, csak így maradhatunk fenn. A külföldön élõ minden honfitársunkra szükségünk van, e tekintetben se engedjük megosztani magunkat önzõ pártszempontok alapján.
Büntetlenül gyalázhatóak-e nemzeti jelképeink?
A nemzeti múltunk, jelképeink teljes védelmet érdemelnek, azok gyalázása a nemzet elleni tett, amely el kell, hogy nyerje büntetését. Ma már nem kell bátorság ahhoz, hogy valaki belerúgjon a magyarságba, hogy törleszkedhessen másokhoz. Mindenki elõtt szabad a választás, hogy magyarnak tekinti-e magát - ha nem, akkor annyi tiszteletet kérünk tõle, mint amennyit õ vár el saját népe vagy csoportja számára.
Milyen változások szükségesek a választójogi rendszerben?
Elengedhetetlen a választójog reformja, kisebb, két kamarás parlament létrehozása. Meghatározott idõre és programmal megválasztott képviselõk láthassanak el csak népképviseletet, helyi és országos szinten egyaránt, akik vállalják a felelõsséget tetteikért, ezek legyenek visszahívhatóak, felelõsségre vonhatóak.
Véget kell vetni a négyévenkénti ígérgetés utáni szabad rablásnak, a közpénzek közös bûnnel legalizálni vélt ellopásának, az országgyûlési képviselõk milliós költségtérítéseiknek Be kell vezetni a felelõsség és számon kérhetõség fogalmát a politikában is. Az alsóházban csak választókerületben egyénileg megválasztott képviselõ ülhessen, a felsõházban társadalmi és egyéb szervezetek (de nem pártok!) delegáltjai legyenek jelen, mindkét házban tényleges munka folyjon, a munkában részt nem vevõ képviselõ mandátuma szûnjön meg.
Ellenõrizhetõek legyenek-e a népszavazási eredmények?
Népszavazások felülvizsgálati kötelezettsége, a szavazatok megsemmisítésének tilalma.
Nem megengedhetõ az ellenõrzés jogának kijátszása, a számítógépes szoftverek manipulálásán alapuló látszat-demokrácia fenntartása.
Az állami érdek megelõzi-e az önkormányzatit?
Az állam és az önkormányzatok közjogi és gazdasági mellérendeltségének, egyenlõségének megteremtése.
Az állam azért létezik, hogy azokat a közfeladatokat, amelyeket a települési önkormányzatok vagy a magasabb szintû önkormányzatok nem tudnak ésszerûen megoldani, gazdaságosabban és szakszerûbben oldja meg. Az állam nem élvez elsõbbséget az önkormányzatokkal szemben, mellérendelt szerepben van, egy természetes munkamegosztásból következõen.
Mi az alapja az önkormányzatok mûködésének?
Az alapok: önigazgatás (a saját közösségre vonatkozó szabályok létrehozása), a helyi önkormányzás rendszerének kialakítása a Szent Korona tannal egységben, az adóbevételek egy (a környezeti és egyéb feltételeket figyelembe vevõ meghatározott részének visszajuttatása a kisközösségekhez, hogy annak felhasználásáról maguk dönthessenek, fejleszthessék környezetüket.
Nem mûködhet tovább a vidék kifosztása. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a falvak, a kistelepülések megerõsödhessenek, mert ezek adják a társadalom egészséges gyökérzónáját. A falvakban az életet vonzóvá kell tenni.
A helyi vagy az országos érdek fontosabb?
Helyi érdek és országos érdek egyaránt érvényesüljön a helyi önkormányzatokban.
A felelõsséget kell megtanulnunk, egymásért: országos szintes is számítson a kistelepülésen élõ baja, és a kistelepülés lakója is érezze, hogy õ is kell a nagy célok megvalósításához. Az önkormányzatok mûködjenek a nemzet idegrendszere részeként: adjanak felfelé olyan információkat, amelyeket nem lehet helyben megoldani, és saját területükön vizsgálják meg, hogy a legcélszerûbb egy országos döntés végrehajtása.
Mi legyen a falvakkal?
Programadás az állás nélküliek számára - boldogulás helyben. Térségi- kistérségi továbbképzõ központok felállítása (népi kismesterségek, biogazdálkodás, stb., átképzés).
A falvak népességmegtartó erejét kell növelni nem feltétlen nyereségközpontú, az emberek számára távlatot és élhetõ élet-lehetõséget adó munkahelyek teremtése, azok megszületésének elõsegítése révén.
A tanulás életre szóló feladat, mert mindent lehet jobban is csinálni - a kézmûvesség, szerves mûveltség kihalófélben lévõ szakmáit fel kell támasztani, tudatosan vállalni kell a saját népviseletbõl eredõ, modernizált ruhák, használati eszközök újra-bevezetését, használatát, a világtól való függés csökkentését, a járások önellátásának elõsegítését, hogy csökkenhessen a természet terhelése, és hogy munkát teremtsünk egymás számára.
Milyen legyen a földmûvelés?
A földdel teremtõ munkát vállalók földhöz juttatása, közbirtokosságok visszaállítása.
A természettel harmóniában együtt élõ, a tájat nem kizsigerelõ, de gazdagító földmûvelés , a Kert-Magyarország megteremtése a célunk. Ahol ésszerû, vissza kell állítani a közösségi birtoklás formáit.
Milyen oktatási rendszert akarunk?
Magyar népi hagyományoknak megfelelõ oktatási program szükséges az oktatás minden formájában.
Meg kell becsülni az a kincset, amellyel rendelkezünk, ezt az oktatás részévé kell tenni, mert csak így tudunk a világ számára is hasznos emberekké válni, ha a saját, világhoz hozzáadott értékünk a tehetségünk mellett a népünk évezredek alatt felhalmozott tudáskincse is.
Milyen a mûvészethez való viszony?
Nemzeti szellemû, léleképítõ hatású mûvészeti alkotások támogatása, értéktelen vagy értékromboló álmûvészet visszaszorítása.
Ami becsmérel, gyaláz, megcsúfol, lekicsinyel, arra nincs szükségünk. Ami Isten felé emel, ami a természettel való harmóniát segíti elõ, a jót erõsíti bennünk, ami a szépséget mutatja meg, az segíti a közösség túlélését. Ez nem cenzúrát, de határozott, érték-alapú állásfoglalást és támogatási rendszert kíván meg.
Milyen a családokhoz való viszony?
Család, közösségek védelme, újrateremtése a cél, a helyi források, munkahelyek megteremtésével.
A család a társadalom legfontosabb alapegysége, minden eszközzel segíteni kell az egészséges, több gyermekes családmodell elterjedését, az anyák áldozatát, az apák jövõformáló munkáját meg kell becsülnünk, és lehetõvé kell tennünk, neveléssel, munkahelyekkel, adórendszerrel, minden egyéb eszközzel, a nagycsaládosok kiemelt támogatása mellett.
Mi lesz az egészségügyi és nyugdíjrendszerrel, a segélyezési gyakorlattal?
Egészségügyi rendszerünk a szegénység és a pazarlás keveréke. Az egészségügyi rendszer részévé kell tenni a természetgyógyászati, életmód-tanácsadási elemeket is, az alternatív orvoslás módszereit, hogy ne a gyógyszeripar kiszolgáltatottságában, a mellékhatások által termelt igény szorításában éljünk vagy haljunk. A nyugdíjrendszert józan és fenntartható módon kell átalakítani, a szolidaritás és a családi teljesítmény megbecsülése elveinek felhasználásával. A segélyezési gyakorlatot a valós igényekhez kell igazítani, és meg kell akadályozni a visszaéléseket.
Mi legyen a munkához, állami beruházásokhoz való viszony?
Minõségi termelés bevezetése, képzése, felkészítése, újra meg kell tanulni, hogy teljesítmény nélkül, képzettség nélkül nincs eredmény. Erõsíteni kell a szakképzést, a gyakorlatban termõre fordítható elméleti képzést a diplomák túltermelésével szemben.
A nagyberuházásokat, kedvenc játékokat meg kell vizsgálni, a felesleges beruházásokat le kell állítani. Nem kellenek autópálya-alagutak és völgyhidak az Alföldre, véget kell vetni az esztelen pazarlásnak, a korrupciót elõsegítõ presztízs-beruházásoknak, az ésszerûség és a célszerûség kell, hogy vezérelv legyen.
Mi legyen a bûncselekménnyel szerzett vagyonok sorsa?
Megindul a korábban megszerzett vagyonok felülvizsgálata, és a kárpótlásokból, privatizációból kimaradtak anyagi-erkölcsi jóvátétele.
A közös társadalmi teljesítménybõl származó, eddig " nem szép, de jogszerû" felkiáltással elintézett bûncselekmények esetében meg kell találni a módot a társadalom kártalanítására, az elkövetõk büntetõjogi felelõsségre vonására, a titkosítások feloldására, a rablott, off-shore cégekbe és külföldi bankokba mentett jövedelmek visszaszerzésére. Ebbõl a forrásból meg kell kezdeni a társadalom legelesettebb rétegeinek felemelését, nem osztogatással, hanem a létfeltételek javításával.
Mi legyen a mûködés fõ elve?
A ránk bízott rendszert a teremtés általunk felismert szabályai szerint kívánjuk mûködtetni.
Minden mindennel összefügg, így a természettel összhangban, a tájat építve, az erõforrásokat használva de nem kihasználva, az emberi kapcsolatokban az egyenlõség és a szeretet morális parancsainak érvényesítésével kell újjáépítenünk gazdasági, természeti és társadalmi életterünket.
Mi legyen a cselekvés elsõdleges szempontja?
A kérdés mindig az legyen: mi jó nekünk? Mi jó az országnak?
Nem a másoknak megfelelés, hanem a nemzet érdekei kell, hogy meghatározzák a cselekvésünket, amelynek meg kell felelnie legmagasabb erkölcsi mércénknek is.
Milyen országban szeretnél élni?
Akarod-e a változást?
Hajlandó vagy-e tenni érte?
Magyarok Szövetsége
Brozman Gyula
