Betreff: Magyarországnak évtizedek óta NINCS ALKOTMÁNYA
Datum: csütörtök, 2008. december 18.
Von: Kránitz Ferenc
An: Kutasi József - Budapest
Tájékoztatásul Mindenkinek! A jelenleg regnáló egypárti négypárt - az elõdjétõl átörökölten is, a RÓZSADOMBI PAKTUM- ban megerõsítve (sajnos) - úgy ahogy van, ILLEGITIM!!!! Tehát az általuk alkotott rendeletek, törvények SEMMISEK! Könnyen megtehették hol az egyik, hol a másik nagyhatalom árnyékában - elhallgatások, hazugságok, árulások közepette.....Magyarországnak évtizedek óta NINCS ALKOTMÁNYA, AZAZ VAN, MELYET SOHA SENKI NEM SZÜNTETETT MEG!!! Ez pedig a C, melyet helyre kell állítani!!! "A Történelmi Alkotmány minden magyar és a vele együtt élõ népek közös öröksége.
Jogaiba való visszahelyezése elodázhatatlan kötelesség!"
2003.-ban alakult meg az Országos Nemzeti Bizottmány, mely szervezõdés 2004. március idusán létrehozta az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító NEMZETGYÛLÉST! (továbbiakban Nemzetgyûlés) Az Országos Nemzeti Bizottmány és az AJH.Nemzetgyûlés szakemberei (jogászok, alkotmányjogászok, közgazdászok, stb) egyidejüleg KIÁLTVÁNYT fogalmaztak meg: Idézet a: SZEGED ÜZENETE A NEMZETHEZ dokumentumból "Megállj-t kell parancsolnunk a rontó Erõknek!
A Hatalom alkotmánymódosításra készül. A Felsõházat maguknak akarják kisajátítani.
Reményvesztett vállalkozás, mert sem választott, sem kinevezett hatalom nem határozhatja meg sem a hatalomnak, sem a népnek
a Szent Koronához való viszonyát!
Tudomásul kell vennie a Nemzetnek, hogy a Történelmi Alkotmány nem szüntethetõ meg, nem függeszthetõ fel.
És ha az alkotmányos rend megszakad, mindannyiunk kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával.
Bejelentjük a Nemzetnek, a magyarsággal együtt élõ népeknek, közösségeknek, hogy Március Idusán 1848 és 1956 szellemében Szegeden, a Fogadalmi Templomban összeült az ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁGOT HELYREÁLLÍTÓ NEMZETGYÛLÉS azzal a szent akarással, hogy helyreálljon az alkotmányos rend, a jogállamiság Magyarországon:
a Történelmi Alkotmány és a Szent Korona-tan alapján.
"K I Á L T V Á N Y (a dokumentum teljes anyaga)
A MAGYARSÁGHOZ ÉS A VELE EGYÜTT ÉLNI KÍVÁNÓ NÉPEKHEZ, KÖZÖSSÉGEKHEZ
MINDENEKELÕTT A MÁR FELELÕSSÉGGEL, ÖNÁLLÓ DÖNTÉSI JOGKÖRREL BÍRÓ FIATAL NEMZEDÉKEKHEZ AKIK, SZABAD AKARATUKTÓL VEZÉRELVE KÉPESEK ÖNÁLLÓ,
ALKOTÓ TEVÉKENYSÉG ELVÉGZÉSÉRE JÖVÕJÜK ÉRDEKÉBEN.
HELYZETELEMZÉS:
Milyen helyzetbe került Magyarország?
Magyarország alkotmányos rendje 1944. március 19-én megszakadt. A nemzeti szocialista uralommal egyet jelentõ német megszállást a II. világháborút követõen bolsevista uralom, szovjet megszállás váltotta fel.
A nyolcvanas évek elején az internacionalista bolsevizmus érdekházasságra lépett a kozmopolita monetarizmussal. Ennek haszonélvezõi elvtelen paktumokkal, korrupt meg-
állapodásokkal körülbástyázott választással megszervezték az egypártrendszerrõl a színlelt többpártrendszerre való áttérést.
Így az 1989-90-es fordulattal létrejött a pénzügyi rendszer és a termelõ vagyon zömének
kisajátításán alapuló szervezett magánhatalom, és ténylegesen ez gyakorolja a fõhatalmat az állam fölött. Valójában az állampolgárokat továbbra is kizárták a közügyekrõl való döntések- bõl. Az államhatalom hiába oszlik meg törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomra, mert a magán háttérhatalom a birtokában lévõ pénzrendszerre, termelõvagyonra és médiára támaszkodva biztosítja, hogy az államhatalom képviselõi rendre e háttér-magánhatalom érdekeit szolgáló döntéseket hozzanak a társadalom zömének rovására. A felszínen megjelenõ „jobb és baloldal” színjátéka csak e valóságos helyzet álcázását szolgálja.
A mai négypárti-egypártnak nincs társadalom elé tárható valós jövõképe!
Tényleges törekvésük ugyanis – a háttérhatalom szolgálatában – egy olyan Magyarország,
amelyben a multikat kiszolgáló mintegy tízezer hazai nagytõkés, akik élvezik „a tõke szabad
áramlásának”, a profit mindenek fölé helyezésének hasznát, uralkodik majdan kilencmillió kilenszázezer nyomorgó, magyarságát is elveszített proletáron. Ezt a jövõképet persze nem lehet a választópolgárok elé tárni!
ALKOTMÁNYOS FORDULATOT –
GYÖKERES RENDSZERVÁLTÁST!
HOGYAN LEHET MEGVALÓSÍTANI?
Mit jelent az alkotmányos rendszerváltás?
Az alkotmányos rendszerváltás gyökeres, valódi rendszerváltást jelent.
Azt jelenti, hogy az államhatalmat diktatórikusan gyakorló, korrupt, a társadalom zömét kizsákmányoló csoport kezébõl az államhatalom azok kezébe kerüljön, akik a szélsõséges vagyoni viszonyokon alapuló pénzuralmi rendszerrel szemben a társadalom döntõ többségét, a magyarságot és a vele együtt élni kívánó népeket, közösségeket szolgálják,a részvételi demokrácia elvei és szabályai szerint.
A történelmi alkotmányosság helyreállítása alapján olyan közhatalmi rendszert lehet
és kell létrehozni, amely biztosítja a döntések nyilvánosságát, áttekinthetõségét, az állampolgárok közösségei által való ellenõrizhetõségét, és a választópolgároknak azt a jogát, hogy a közérdeket rögzítõ választási szerzõdést megszegõ képviselõket visszahívják megbízatásukból, és ennek révén az államélet minden szereplõjét, aki közérdeket sértõ döntést hoz, megfosszák közhatalmától.
Vissza kell térnünk a kétkamarás országgyûléshez, amelynek felsõ házában helyet kapnak
a szakmai szervezetek, az érdekvédelmi szervezetek, a nemzeti erkölcs védelmét hivatásuk –
nak tekintõ történelmi egyházak küldöttei, amely felsõház gátja annak, hogy az alsóház a közérdeket sértõ, alkotmányellenes törvényeket hozzon.
Mit jelent a Szent Korona eszme, a magyar történelmi alkotmány?
A Szent Korona eszmének, a magyar történelmi alkotmánynak a több mint ezer éves fejlõdés során kialakultak olyan alapelvei, amelyeket különbözõ korokban, különbözõ okmányokban írásban is foglaltak, és amelyeknek szellemi tartalma, lényege megváltoztathatatlanul összefonódott a magyarság és a vele együtt élni kívánó népeknek, közösségeknek életével, történelmi hivatásával.
Ezeket – az eredeti szövegekhez hû mai megfogalmazásban – a következõkben ismertetjük és magyarázzuk.
( Lásd: A Magyar Történelmi Alkotmánynak az alkotmányosság helyreállításánál követendõ alapelvei)
AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZERVÁLTÁS
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA.
Hogyan valósítható meg az alkotmányos rendszerváltás?
Nagy példa elõttünk az 1848-49-es fordulat, amelynek során a közakaratot megteste- sítendõ rendi országgyûlés bevonta a Szent Korona tagjai közé az ország minden lakosát, és ezzel megszüntette a rendiséget.
A most elõttünk álló fordulat történelmi jelentõsége nem kisebb, nagy különbség azonban, hogy most nincs a közakaratot képviselõ, a közérdeket szolgáló, alkotmányosan létrehozott országgyûlés.
A jelenlegi, ténylegesen diktatórikus hatalmi rendben arra sincs lehetõség, hogy az alkotmányossági fordulatot a formális szabályoknak megfelelõ népszavazás hozza létre.
Ezért elõttünk az a feladat áll, hogy formális népszavazás helyett a társadalomért felelõs- séget érzõ értelmiség szervezésében, a nemzeti létünkért, a magyarságért és a vele együtt élni kívánó népekért, közösségekért felelõsséget és szolidaritást vállaló tömegek nyomá- sával békésen kényszerítsük ki az alkotmányos fordulatot.
A fordulat során felálló patrióta, kétkamarás országgyûlés által szervezett népszavazással kell majd szentesíteni az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyûlés által kidolgozott Alkotmánylevelet.
Ennek a folyamatnak kezdeményezõ szerveként, a mellékletben olvasható kiáltvánnyal alakult meg 2003. január 10-én a Nemzetgyûlést elõkészítõ Országos Nemzeti Bizottmány, s alakulnak folyamatosan a megyei, járási, községi nemzeti bizottmányok.
2004. március 15-én megalakult az
ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁGOT HELYREÁLLÍTÓ NEMZETGYÛLÉS.
A NEMZETGYÛLÉS feladata – szakmai mûhelyekre támaszkodva - az alkotmányos alapelveknek és a mai élet követelményeinek megfelelõ ALKOTMÁNYLEVÉL megalkotása, amit majd a patrióta országgyûlés bocsát népszavazásra.
Ugyancsak a Nemzetgyûlés feladata lesz az új, kétkamarás Országgyûlés megválasztásának jogi keretet adó új választási törvény megalkotása.
Ez a törvény azt is elõírja majd, hogy az országgyûlési képviselõ jelölteknek jelölõikkel választási szerzõdést kell kötniük, amelynek megszegése esetén visszahívhatók! A Nemzetgyûlésnek szakmai hátteret nyújtó szakmai mûhelyeknek az is feladatuk, hogy az alkotmányos fordulatot az államszervezetben és a gazdaságban megvalósuló sarkalatostörvények tervezetét kidolgozzák, és ezzel a majd szolgálatba lépõ patrióta Országgyûlés és kormány munkáját elõkészítsék, segítsék.
Mindehhez az elsõ lépés:
valamennyi megyében, járásban, városban és községben alakuljanak meg a NEMZETI BIZOTTMÁNYOK!
A MAGYAR TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYNAK AZ ALKOTMÁNYOSSÁG HELYREÁLLÍTÁSÁNÁL KÖVETENDÕ ALAPELVEI
(Mit jelent a Szent Korona eszme, a magyar Történelmi Alkotmány c. fejezethez)
1. „A TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek, közösségek több mint ezer éves államalkotó akaratát fejezi ki.”
A Szent Korona eszme, a magyar történelmi alkotmányosság a magyar államot több mint ezer év óta létrehozó és fenntartó nemzedékek jogtudatában végbement fejlõdés eredménye, amit a mai és az utánunk következõ nemzedékeknek alapvetõ létérdeke
átvenni és továbbfejleszteni.
2. „Ha az alkotmányos rend megszakad, átmeneti helyzet áll elõ. A jogfolytonosság akkor szakad meg, ha tartalmi és eljárási szempontból nem arra illetékes szervek hoznak törvényt, ha nem szabad (eljárásjogi szempontból nem kifogástalan) törvénykezés folyik.”
Magyarország alkotmányos rendje 1944. március 19-én, a német megszállással megszakadt. Ez az állapot a szovjet megszállással
folytatódott. A szovjet csapatok 1991. évi kivonulása után lehetõség nyílt az alkotmányosság helyreállítására, ezt azonban a
hatalmát megõrzõ, továbbra is önzõ és idegen érdekeket szolgáló politikai elit mindezideig nem teljesítette. Eljött az ideje, hogy a nép,
a társadalom iránt felelõsséget érzõ nemzeti értelmiség kezdeményezésére és segítségével teljesítse ezt a történelmi feladatot.
3. A TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY biztosítja a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek és közösségek örök szabadságát!
(Hungaria semper libera)
Sem a kormány, sem az országgyûlés, sem bármilyen népszavazás nem jogosult feladni, sem csorbítani a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek, közösségek – a mai és a jövendõ nemzedékek – önrendelkezési jogát. Ezért alkotmányellenes és így érvénytelen
a kormány által aláírt EU-csatlakozási szerzõdés, amely megszünteti a magyar állampolgárok önrendelkezését, alárendelve a magyar állampolgárokat az EU jogrendjének, és ezzel lényegében a nemzetközi pénzhatalom európai ügynöksége szerepét betöltõ brüsszeli
bürokraták diktatúrájának. Az aláírást megelõzõ népszavazás is – egy sor más alkotmánysértés mellett – elsõsorban ezen alkotmányos alapelv megsértése miatt volt érvénytelen!
4. „Minden tulajdon forrása a Szent Korona, amely a magyarság és a vele együtt élni kívánó népek, közösségek múlt, jelen és jövendõ nemzedékeit testesíti meg.” ( Sacra Corona radix omnium possessionium.)
Ennek értelmében nem vonhatók magántulajdonba a nép életének természet adta feltételei:
a föld, a víz, a levegõ, az energiaforrások. Hasonló a helyzet az emberi szellem alkotásaival, amelyek lényegében több ezeréves közös fejlõdés gyümölcsei. Következésképpen az elmúlt 13-14 évben hozott ezzel ellentétes törvények és megkötött privatizációs szerzõdések alkotmányellenesek és így érvénytelenek. Ezt a jog és a gazdaságszervezés területén az alkotmányos rendszerváltás révén összeülõ patrióta többségû országgyûlésnek és kormányának haladéktalanul érvényesítenie kell. Ez mindenekelõtt azt jelenti, hogy a magyar föld nem válhat a multik profitmaximáló nagybirtokaivá, hanem a földet családi gazdaságok keretében kell mûvelni és megõrizni az utódok számára. Ez az alkotmányos alapelv továbbá azt is jelenti, hogy a közüzemi szolgáltatásokat nem terheli majd a tõkés társaságok garantált profitja, és a közüzemi díjak összhangban lesznek a lakosság valamennyi rétege fizetõ-képességével.
A közüzemi hálózatok fejlesztését a társadalmi érdekek és nem a multik profitérdekei fogják meghatározni!
5. „A Szent Korona erkölcsi – jogi személy, amelynek minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg.” (Una et eadem libertas)
Ez a mai jogi nyelven a törvény elõtti egyenlõség elve, amelyet nem csak deklarálni, hanem a mindennapi életben érvényesíteni is kell.
Nem fordulhat elõ, hogy míg egy bolti tolvajt rövid úton elítélnek és megbüntetnek, azok a bankárok, akik százmilliárdokkal károsítják
meg a társadalmat, sérthetetlenek. Ez az elv továbbá azt is jelenti, hogy minden állampolgár akár gazdag, akár szegény igénybe vehesse
az igazságügyi apparátus szolgáltatásait.
6. „A TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY nem szûntethetõ meg, nem függeszthetõ fel.
A magyarságnak és a vele együtt élni kívánó népeknek, közösségeknek joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha megsérül a Szent Korona eszme, az alkotmányosság.” (Jus resistendi et contradicendi.) Elérkezett az ideje annak, hogy éljünk e joggal, és eleget tegyünk e kötelességünknek!
7. „Az alkotmányos alaptörvény, a sarkalatos törvények, minden jogszabály, a törvényhozó, végrehajtó, bírói és ellenõrzõ hatalom minden intézkedése meg kell hogy feleljen a Szent Korona eszmének, a történelmi alkotmány alapelveinek.”
(Sub specie Sacrae Coronae)
Ennek a hagyományos magyar államszervezetben legfontosabb õre a kétkamarás Országgyûlés felsõháza. Míg az alsóház a területileg választott képviselõk testülete, a felsõház magába foglalja a történelmi egyházak, vallási közösségek (katolikus, refor-
mátus, evangélikus, unitárius, zsidó) vezetõit, a kamarák, szakszervezetek, szövetségek, egyesületek, a magyarországi nemzetiségek képviselõit, a tudományos és mûvészeti élet nagyjait, az egyetemek vezetõit, a nemzeti emigráció legjobbjait, a határokon túli ma-
gyarság küldötteit, a Szent Korona -tanban a magyarsággal együtt élni kívánó testvérnépek és közösségek küldöttét valamint a megyék és a fõváros önkormányzatának vezetõit. A felsõház újratárgyalásra visszaküldheti az alsóháznak a társadalmi hatás kellõ
vizsgálata nélkül hozott, vagy a közérdeket sértõ törvény – kezdeményezéseket, megvétózhatja a történelmi alkotmány alapelveivel szemben álló törvénykezdeményezéseket!
(Egyben feleslegessé válik az ilyen funkciót sokkal tökéletlenebbül betöltõ jelenlegi alkotmánybíróság)
8. „Sem választott, sem kinevezett hatalom nem határozhatja meg sem a hatalomnak, sem a népnek a Szent Koronához való viszonyát”, azaz az alkotmányos alapelveket. Ez következik abból, hogy a Szent Korona nem a ma élõ nemzedék, hanem a mai és minden jövendõ nemzedék megtestesítõje, és így alkotmányos gátja annak, hogy egy nemzedék felélje, károsítsa, vagy éppen - mint korunkban – megszüntesse az utána jövõ nemzedékek tisztes, szabad életének feltételeit
9. „Alkotmánysértéssel jog nem létesíthetõ”! Ebbõl következõen az elmúlt mintegy hetven év valamennyi alkotmánysértõ törvénye és más jogszabálya semmis. Ezek közül a mai hatalom által kötött szerzõdéseket az alkotmányossági fordulat után összeülõ patrióta
Országgyûlésnek felül kell vizsgálnia és az alkotmányos alapelvekkel össze kell hangolnia, vagy ki kell mondania érvénytelenségüket,
a kormánynak pedig meg kell tennie az ebbõl fakadó intézkedéseket!
ORSZÁGOS NEMZETI BIZOTTMÁNY és az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító N E M Z E T G Y Û L É S
-----------------------------------------------------------------------
