Betreff: Karácsonyi biztatás magyaroknak
Datum: szerda, 2008. december 17.
Von: Siklósi András
An: Kutasi József - Budapest
-
Kedves Barátaim!
-
A magam és a Turul Szövetség nevében ezúton kívánok mindnyájatoknak Istentõl áldott, békés karácsonyt és eredményekben gazdag, boldog(abb) új esztendõt!
-
A mellékelt prózák és versek tetszés szerint felhasználhatók, tovább küldhetõk és honlapokon is közölhetõk. Aki teheti, kérem, hogy fizessen elõ a Tárogatóra, hogy további fennmaradásunk is biztosítva legyen. Felhívom még szíves figyelmeteket egy nemrég indult kiváló nemzeti hírportálra, a Kárpáti Harsonára (www.karpatiharsona.info), mellyel érdemes megismerkedni, és folyamatosan figyelemmel kísérni.
-
A magyar föltámadás (katonásabban: föl! támadás!) reményében
-
Siklósi András
-
Karácsonyi biztatás magyaroknak!
Magyar Testvéreim a csonka hazában és mindenütt!
-
Bármerre nézünk a nagyvilágban, azt látjuk, hogy a kevesek elképesztő anyagi bőségben dőzsölnek, s végtelennek tűnő hatalmuk, fegyveres erejük korlátlanul nyúlik át az országhatárokon; viszont az emberiség százmilliói mindenből kirekesztve éheznek, fáznak, nyomorognak, s reményük sincs egy emberibb életre. A gazdagok kényük-kedvük szerint zabálnak, fosztogatnak, gyilkolnak, „globalizálnak”, míg az öntudatát vesztett, eltiport, állati sorban tengődő többség némán lemondva vagy eszköztelenül lázadva kínlódik a világbíró elit halálos szorításában.
-
Nekünk, magyaroknak különösen kegyetlen sors jutott. Évről évre, napról napra el kell szenvednünk folytonos romlásunkat, s a szétszórásunkra, kiirtásunkra törő ellenséges népcsordák pusztító gyűlöletét. Fájdalmunkat fokozza az is, hogy a Kárpát-medencét barbár módon szétdarabolták és fölosztották, valamint az, hogy tudatában vagyunk hajdani nagyságunknak, politikai-gazdasági-katonai vezető szerepünknek s páratlanul fényes kulturális örökségünknek is.
-
Sem Földünk, sem Magyarország állapota nem ad okot a túlzott bizakodásra egy kedvező fordulatot, egy elfogadható megoldást illetően. A világ igazságtalan, gonosz és bűnös; úgy tűnik, megállíthatatlanul sodródik pokoli végzete felé. Nem jól van ez így, sürgősen tennünk kell ellene valamit. Nem engedhetjük, hogy az önmagukat és ördögi művüket félisteni gőggel imádó „kiválasztottak” végleges rabszolgaságba, véres háborúkba, atom- és biológiai katasztrófákba taszítsanak védtelen milliókat, sőt ártatlan milliárdokat.
-
Nincs olyan kiváló, bölcs vezér sehol, aki a káoszból rendet, az ínségből jólétet, a bánatból örömöt, a rothadásból paradicsomi virágzást tudna teremteni. Erre csak a Világegyetem alkotója, birtokosa és irányítója képes, a mindenek fölött álló, egyetlen, igaz és örökkévaló Isten. Hozzá kell tehát folyamodnunk, hogy gyújtson világosságot éjsötét lelkünkben, elégítse meg éhező és szomjazó testünket, s mentsen meg bennünket a kárhozatba süllyedéstől.
-
Ilyenkor év végén, mi keresztények, Jézus Urunk születését ünnepeljük. Az Emberfia, az Istenember azért jött a világra, hogy személyes példájával mutassa meg az üdvösséghez vezető ösvényt tévelygő nyájának. A Jó Pásztor testi-lelki valójában leszállt a Földre, az összes embernek és népnek tanítójaként, hogy elhozza a Szeretetet, a Békét és az Igazságot mindazoknak, akik megbánva vétkeiket követni akarják. Nem volt benne semmi kicsinyesség, bűn s hamisság, csupán irgalom, nagylelkűség és sugárzó tisztaság. Noha Isten volt, egyszerű emberként élt és dolgozott, prófétált és gyógyított. Minden gondolatában és cselekedetében Atyjának parancsait teljesítette. Rövid pályafutásán meg nem értés, irigység, rágalmak, kísértések, ártó cselvetések akadályozták. Magányos volt, szegény, megalázott és üldözött, egészen az önként vállalt keresztfáig. Ekkora terheket senki se bír összeroppanás nélkül, egyedül hordozni. Ámde megtartotta Őt gyermeki hite, föltétlen bizalma Atyjában, aki engedelmességéért rendíthetetlen erőt, bátorságot, nyugalmat és csodálatos képességeket kölcsönzött neki. Nem győzhetett rajta sem a Sátán, sem pedig a halál, hiszen dicsőségesen föltámadt, fölment a mennybe a Teremtőhöz, hogy vele s a Szentlélekkel egységben örökké éljen. Elhagyott bennünket, mégis velünk marad az idők végezetéig.
-
Jézust és makulátlan Művét sokan és sokszor megpróbálták kisajátítani, elhomályosítani, elferdíteni vagy megtagadni, több-kevesebb sikerrel. Nem is létezett, nem volt Isten, nem váltott meg senkit, hamis igéket hirdetett stb. – azóta mondják és írják róla a farizeusok. Ugyanakkor „megfellebbezhetetlen” zsidó eredetét bizonygatják Jehova körülmetélt talmudista vitézei, akik sohasem hittek benne, akik megátkozták, kigúnyolták és kínhalálra adták.
-
A szemfényvesztéssel szemben azonban le kell szögeznünk a történelmi tényeket. Jézus, bár mindenkihez jött, mégsem akárhová, mégsem akármilyen családba született. Édesanyja Szűz Mária, Boldogasszony Anyánk, Babba Mária, a Napbaöltözött Asszony, a Szeplőtelen Fogantatás, Égi Édesanyánk, a Magyarok Nagyasszonya (mindegy hogy nevezzük) szkíta-pártus-magyar vérből származik, tehát Fia is hozzánk áll legközelebb. Azaz Ő a Magyarok Istene! Habár soha nem állítottuk, hogy mi vagyunk a „választott nép”, azért nyilván kivételes kegyelem, fenséges égi ajándék, hogy Jézus Urunk a mi fajtánkból indult világhódító útjára. Csöppet sem kételkedhetünk benne, hogy megkülönböztetett figyelemmel és pártfogó szeretettel kíséri nemzetünk sorsát, amiként az isteni hatalommal felövezett s a magyar Szentkoronával ékesített Mária is hatékony közvetítőnk és védelmezőnk. Nem véletlen az sem, hogy a magyarságnak ennyi vergődés, ilyen sok szenvedés és vérhullás az osztályrésze; mert valószínű, hogy minél becsületesebben álljuk ki a számtalan próbát, annál pompásabb és vigasztalóbb lesz a jutalmunk is.
-
Talán az ENSZ, a NATO, az Európai Unió, USrael, a Világbank, az IMF, vagy másképp szólva: vajon a multinacionális globálcégek, a kibogozhatatlan maffiahálózatok, a korrupt politikusok, a féktelen tőzsdecápák és sajtóhiénák, a pénz, a fegyverek, a nemzetközi kultúrmocsok s a gyorsan avuló eszmék (pl. kommunizmus, szociális piacgazdaság, internacionalizmus, kozmopolitizmus, liberalizmus, materializmus stb.) mentik meg a világot? Teljes felelősséggel kijelenthetem, nem! Egészen másfelé kell a megoldást keresnünk. A folyamatos, végsőkig kitartó ellenállási küzdelem mellett az őszinte hitben és a szívből fakadó imádságban!
-
Mi magyarok sajnos már kicsik és gyengék vagyunk, hogy egykori nagyságunk romjain ábrándozva megalapozzuk az emberiség boldogabb jövőjét. Ne törődjünk hát senkivel, ne legyünk többé Európa „védőbástyája”, vagy mások kapcarongya, és semmiképpen se áldozzuk föl egyedül nekünk fontos nemzeti létünket arra méltatlanokért, pláne gyalázatos ellenségeinkért. Szálljunk magunkba, fogjunk össze egymással, és Isten segítségével mentsük meg fajtánkat a pusztulástól! Ne higgyünk a külső és belső csábításoknak, az olcsó ígéreteknek, hazug ámításoknak. Minden nép elsőrendű kötelessége önmaga fenntartása és gyarapítása, saját(os) küldetésének beteljesítése. Aki másról prédikál, az hazátlan bitang, megrögzött bandita, bármilyen tekintélyes pozíciót bitorol, akármely álruhába s álarc mögé bújik. Amennyiben lesz, becsüljük meg a ritka jó szándékot, fogadjuk el a barátságot, viszonozzuk is, ha módunkban áll; de soha ne hagyatkozzunk vakon és süketen másokra, vagy bármiféle idegen szuperhatalomra. Ahogy néhai édesapám írta egyik szép versében:
Nem bízhatunk senkiben sem.
Csak Istenben. Csak Istenben!
-
Honfitársaim, szeretett Testvéreim! Karácsony van. Reményteljes, tündöklő karácsony. Ideje fölébrednünk a bénító kábulatból! Ideje, hogy bennünk is megszülessen Jézus, a Mindenség Ura. Kizárólag vele együtt harcolva vívhatjuk ki megérdemelt függetlenségünket, ősi jusson járó MAGYAR igazságunkat és szabadságunkat!
-
Siklósi András versei
-
Imádság ünnepért
(A 70 éves Zas Lórántnak a régi barátsággal)
-
Asztalunkra kenyeret
kiváltképp ha nincsen
s kupánkba bort eleget
adjál Uramisten
-
Ne szipolyozzon senki
s ne dolgozzunk ingyen
A hazánkból ne űzz ki
minket Uramisten
-
Országodba fogadj be
mert bár bűnben élünk
megbocsátunk s bocsáss meg
Uramisten nékünk
-
A ránk váró halállal
birkózzunk meg könnyen
kórral bajjal viszállyal
ne sújts Uramisten
-
Szereteted áraszd ki
sugározd ránk fényed
hogy zenghesse mindenki
örök dicsőséged
-
Ne fordulj el légy velünk
erősíts a hitben
Aki bántja nemzetünk
üssed Uramisten
-
Szülessen sok gyermekünk
Kárpáton túl s innen
Öntudatlan elvesznünk
ne hagyj Uramisten
-
S mit remélünk oly nagyon
melynél szebb kincs nincsen
végre éljünk szabadon
add meg Uramisten
-
Karold föl népünk ügyét
virágozzon minden
A magyarok ünnepét
hozd el s áldd meg Isten
-------------------------------------------------------
Vidéki pályaudvar karácsony éjjel
-
Éles fütty hasít az éjszakába tehervonat kattog
Itt ragadtam Személy csak reggel hétkor
Végtelen sínek közt botorkál egy talpfa
A bakter felhúzza a vekkert és rádől asztalára
a kinti lámpát elfújja a szél
Néhány hószemcse arcomba vág
az első téli kések
A váróban bűz és füst van
de az öreg kályha melegen duruzsol
Éberen őrzöm az utasok álmát
szívükben karácsony zsebükben pálinkásüveg
Kőként nyom a csönd
fejem hátradől s hazaröpít a képzelet
Halk kopogásra ébredek:
az ablakon bedugja fehér fejét
a szikrázó hajnal
----------------------------------
Kiáltás szilveszter éjszakáján
-
Csodát remélve ebsorsunk ketrecében
igyunk egy kortyot a bátorság borából
Őrködj ne aludj elárult beteg népem
és ne rettegj soha a halál csókjától
-
Otthonunk hazánk maholnap összeroskad
s bitangmód éhbérért robotolunk magunk
Vérünk és jövőnk áldozzuk gyilkosoknak
s míg ők tobzódnak mi bénultan hallgatunk
-
Millió szív dobol riadót testvérek
Lobogjon a zászlónk Áldás a magyarra
Daliás lelkünkben szülessen új ének:
váltson meg a világ legszebb forradalma
-
Elég a rabságból Vár egy méltóbb élet
Nagy Isten segíts hogy rátaláljunk végre
Győzzünk le űzzünk el minden ellenséget
s keressünk gyógyulást a sok szenvedésre
-
Jöjj el szabadság lázadók üdvössége
------------------------------------------------------
