Von: cyberpress-bp
Gesendet: szerda, 2009. augusztus 12. 09:20
An: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: http://www.magyarorszag.ma/modules.php?name=News&file=article&sid=12329
Visszaemlékezés: EMIGRÁNSOK VAGY KALANDOROK?
2009. augusztus 12. szerda, 06:30 Szemenyei-Kiss Tamás: [Püski Sándor] Claire Kenneth: „Őszintén szólva, féltem tőle…”
Az emberfarkasok, akik a második világháború idején emberek százezreit deportálták, zárták koncentrációs táborokba és milliókat gyilkoltak meg (vagy szellemi tevékenységükkel elősegítették a pusztítást) – ha túlélték is a felelősségre vonást, és Európától, bűntetteik színhelyétől távoli kontinensekre menekülve új egzisztenciát teremtettek maguknak, sem voltak képesek a valódi lényükön változtatni. Ha egyéb zsákmány nem akadt, akkor egymásra vadásztak… Amerikában, Ausztráliában vagy a dél-amerikai kontinensen a bajtársiasság csak az első millióig, a vagyonok megszerzéséig tartott.
Aligha akad az irodalombarátok körében olyan olvasó, aki ne hallott volna jót vagy rosszat a Magyarországon híressé, a nyugati emigrációban inkább hirhedtté vált könyvkiadóról, Püski Sándorról – aki a második világháború éveiben nevét azzal tette ismertté, hogy többször is megjelentette a magyarországi zsidók deportálását, számtalan polgártársunk végzetét elősegítő „Solymosi Eszter vére” majd „A tiszaeszlári vérvád” című műveket, melyek szinte ideológiai hátteret biztosítottak a hungarista hatalomátvételhez 1944-ben. – Azok száma sem kevés, akik a háborús bűnös Wass Albert grófot védelmezve ne vegyes érzésekkel gondoltak volna a néhai erdélyi író műveinek kiadási jogával visszaélő kaliforniai üzletember Szász Lóránt könyvkiadóra (a Hungarista Mozgalom - Magyar Nemzeti Arcvonal, az MNA jelenlegi aktivistájára)… de mert cikksorozatunk főszereplője a „nemzeti könyvkiadás királya”, a 99 éves korában elhunyt Püski Sándor, így az ő munkásságának egy fejezetét tárjuk olvasóink elé.
PÜSKI ÉS A BÁRDOSSY- CSALÁD
Az 1923-ban Budapesten született Kölcsey-Kende Klára, a későbbi világhírű író Claire Kenneth, mint oly’ sok ezren, 1956 vérzivataros őszén érkezett az Egyesült Államokba. Férje, Bárdossy Pál testőr főhadnagy, közeli rokona volt a szélsőjobboldaliak által mártírnak tekintett (1946-ban háborús bűntettek miatt kivégzett) Bárdossy László miniszterelnöknek. New Yorkban, a budapesti amerikai nagykövetség segítségével sikerült elhozatni Magyarországról a későbbi bestseller, a Neonfény a Nílus felett kéziratát s ott, az emigrációban folytathatta írói tevékenységét. – Püskivel, annak 1970-es „emigrálása” után került kapcsolatba, mikor az addigi magyar kiadók (Taliga Miklós, dr. Vizvári György és Gerő) meghaltak és ő maradt az egyetlen magyar könyvkiadó New York-ban.
„Őszintén szólva, féltem tőle, mert konzuli útlevéllel került ki Amerikába és a fáma szerint Kádárék embere volt… titokban dolgozott, ügyeiről, kapcsolatairól senki nem tudott semmit, mindenesetre, nem a magyar újságok eladásából vásárolta a házát – nyilatkozott Claire Kenneth 1990 áprilisában. Püski hol ötezer, hol kétezer dollárt fizetett egy-egy kéziratért, és mert az írónő rá volt utalva, (hiszen akkoriban csak az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában élő magyarok olvasták könyveit) kénytelen-kelletlen vele kötött szerződést. A magyar kiadó ezt a kis összeget is ötszáz dolláros részletekben fizette. A szerződéseket ügyvéd és tanúk jelenléte nélkül kötötték, az esetleges későbbi, magyarországi kiadások gondolata fel sem vetődött a Bárdossy-családhoz tartozó Claire Kenneth-ben, hiszen művei, személye persona non grata volt a szocialista Magyarországon – ezt a lehetőséget az „üldözött” magyar kiadó az 1988-ban történt visszatelepülése után alaposan kihasználta. Elgondolkodtató az is, hogy az Egyesült Államokban, New York-ban kiadott Kenneth-könyvekben még nem szerepeltette, hogy ő a kiadó – ezekben a kiadásokban „May Publishing” szerepel, amit a későbbi, az 1989-es és ezt követő kiadásokban „Copyright by Püski Sándor” feliratra cserélt, mintha ő lett volna a copyright-tulajdonos.
„Püski Sándor… vitán felül ügyes ember, minden rendszerben jól feltalálta magát, hiszen 1944-ben kiadta Pesten a Tiszaeszlári vád című könyvet, és ez volt az oka annak, hogy mint kiadót, nem igazolták 1945-ben… Sokat szenvedtem antikommunista beállítottságomért. Férjem, aki a tragikus Bárdossy nevet viseli, éveket töltött börtönben. Most végre megjelenhetnek műveim imádott hazámban, és íme, különböző aljas trükkel megfosztanak munkám gyümölcsétől…” – írta a világhírű szerző dr. Boyta György igazgatónak a budapesti Szerzői Jogvédő Irodába New York-ból, 1990. április 22-én.
MEGEGYEZÉSRŐL SZÓ SEM VOLT
Püski, ha nehezen is, de 1991-ben – a Claire Kenneth kontra Püski per idején – nyilatkozott a szövevényes ügyről: „1976-ban 1987-ig tartó szerződést kötöttem Claire Kenneth-tel, tizenegy könyvének kiadására. A Szerelemről szó sem volt szerzői jogát ötezer dollárért vettem meg. Az új írások között szerepelt a Különös kaland, a Minden tavasz véget ér, a Halálos háromszög és a Felhők felett. Nos, mindjárt az elsőnél kitört a vita. Januárban találkoztam az írónővel New York-ban, ahol ügyvédje, dr. Dolmán Miklós jelenlétében nem éppen szívélyes beszélgetést folytattunk, stílusosan: megegyezésről szó sem volt… Eddig körülbelül száz könyvet adtam ki, szerzői jogvitám először 1943-ban volt Erdélyi József költővel, ez most a második. A Kenneth-könyveket alig lehetett eladni Amerikában, a sikeresnek mondott művet négyezer példányban nyomták, jó részét csak itt, Magyarországon tudtam étékesíteni. Ugyanez volt a helyzet a Faludy-versekkel is… De ez nem a szerzők iránti érdektelenség! Megváltozott a világ, a kint élő magyarok most más írásokra kíváncsiak. Szabadabb lett itthon is a légkör, több könyvet adnak ki, több hát a vita is…”
Dr. Szilvay Géza bíró egy évig tartó pereskedés után hirdetett ítéletet Budapesten, 1992-ben. Indoklásában kimondta, hogy a magyarországi törvények értelmében nem lehet az alkotó embert csak meghatározott időre lemondatni szerzői jogáról. Azóta – szólt a bírósági verdikt – hogy a Püski-Corvin Kiadó megszerezte a Kenneth-könyvek kiadásának jogát, a körülmények megváltoztak, méghozzá úgy, hogy felborították a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát. Püski Sándor illetve a tulajdonában lévő könyvkiadó jogsértését tehát a bíróság megállapította, s kötelezte az alperest nyilatkozat megtételére a magyar sajtóban, mintegy elégtételül az írónőt ért sérelemért, ugyanakkor az alperest – ti. a Püski Kiadó Kft.-t eltíltotta a könyvek további forgalmazásától.
Szemenyei-Kiss Tamás
magyarorszag.ma
---------------------------------------------------------------
