Von: rozsasziv
Gesendet: szombat, 2009. augusztus 8. 19:27
An: Kutasi József
Betreff: Amire gondoltál, hogy bejegyezzem, légy szíves küld meg!
A Magyarok Szövetsége és a Kalocsai érsek egyeztetéséről SzLenke, 2009, augusztus 5 - 12:33
A Magyarok Szövetsége kezdeményezésére 2009. augusztus 4-én egyeztető tárgyalást folytatott Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek úr, Bátor Botond Pálos rendi tartományfőnök, Dr. Mészáros István érseki irodaigazgató, valamint Bődi Szabolcs és Herpai Sándor a Magyarok Szövetségének elnökségi tagjai, a Kunszentmiklós-Bösztörpusztán létesítendő Hétboldogasszony Kápolnával és a Magyarok Országos Gyűlésével kapcsolatosan.
Az egyeztetés során a Magyarok Szövetségének képviselői tájékoztatták a Katolikus Egyház főegyházmegyei elöljáróit a Magyarok Szövetségének nemzetegyesítő céljairól, továbbá elismerték, hogy a létesítendő sátor-kápolna Boldogasszonyra utaló elnevezése lehetőséget adhat arra, hogy azt katolikus kápolnaként értelmezzék a hívők, ezért szerencsésebb lett volna korábban egyeztetni. A félreértések elkerülése érdekében a Magyarok Szövetsége a továbbiakban mellőzi a kápolna elnevezést.
A Magyarok Szövetsége tisztelettel tudomásul veszi, hogy a katolikus hit tisztaságát védendő az érsek úr csak a rendezvény szomszédságában lévő Szent Jobb Lator templomban engedélyezi katolikus misék megtartását. Egyúttal köszönetét fejezi ki az érsek úrnak azért, hogy a várhatóan nagy létszámra tekintettel akár több misét is tartanak a templomban, biztosítva ezzel a híveknek a szent misén való részvételt, és pálos atyák közreműködésével a szent gyónás lehetőségét.
A Magyarok Szövetsége jelezte, hogy az Érseki Iroda által korábban küldött felhívásban közölt elhatárolódást többen félreértették, és a rendezvény céljaitól való elhatárolódásként értelmezték, ezért kérték az érsek urat, hogy ebben a vonatkozásban szíveskedjen állást foglalni.
Herpai Sándor
Magyarok Szövetsége
KÖZÖS NYILATKOZAT A "HÉTBOLDOGASSZONY KÁPOLNÁRÓL"
Miután a Kunszentmiklós-Bösztörpusztán folyó év augusztus 21-23. között megrendezésre kerülő Magyarok Országos Gyűlése, illetve a szintén Kunszentmiklós-Bösztörpusztán az „Életfa szomszédságában” épülő „Hétboldogasszony Kápolnával” kapcsolatban a mai napon Kalocsán Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek úr és a Magyarok Szövetsége képviselői között kétoldalú egyeztetés történt a Szövetség kezdeményezésére, a Kalocsa-Kecskeméti Érseki Hivatal az alábbi közleményt adja ki.
Amellett, hogy a magyarság összefogására irányuló törekvéseket az Érseki Hivatal továbbra is támogatja és a fenti rendezvény szervezőinek jószándékában nem kételkedik, Érsek úr elfogadja az illetékesek bocsánatkérését az előzetes egyeztetés elmulasztásáért, valamint az ígéretet arra vonatkozólag, hogy a „kápolna” elnevezést a szervezők megváltoztatják. A katolikus hit tisztaságát védendő azonban továbbra sincs lehetőség a Főegyházmegye egyetlen klerikusának sem liturgikus funkciót végezni Kunszentmiklós-Bösztörpusztán. A vasárnapi szentmisehallgatási kötelezettségének eleget tenni kívánók számára, a Magyarok Országos Gyűlése programjaival párhuzamosan, a Tass-Alsószenttamási Szent Jobb Lator templomban a területileg illetékes Szabadszállási Plébánia közbejöttével lehetőség nyílik szentmisén való részvételre, gyónási lehetőséggel együtt.
Dr. Mészáros István
érseki irodaigazgató
Kesztölc, Bencekúti pincészet SzLenke, 2009, július 15 - 13:10
A Pilis-hegység lábánál elterülő Kesztölc gyönyörű, hegyvidékes környezete nyújt otthont Magyarország egyik legértékesebb szőlőtermőhelyének. Az Öreg-hegy dél-nyugati lejtői, mészkő alapú talaja és a sziklás Fekete-hegyoldal kiváló és egyedi mikroklímát teremt különleges minőségű szőlő termesztéséhez.
Kesztölcön a szőlővel való foglakozás, a szőlőskertek tudatos művelése messzi időkbe nyúlik vissza. Az 1075-ben kiállított garamszentbenedeki apátság alapítólevelének magyar fordítása szerint, I. Géza király Kesztölcön „hét szőlőskertet, öt vincellért és két ekényi földet” adott. A mai tudásunk szerint ez az első hivatalos okirat melyben említést tesznek Kesztölc szőlőskertjeiről, így közel ezer éves múltra tekinthetünk vissza. Nagyapáink elbeszélése alapján az esztergomi érsekség messzi földeken dicsérte a kesztölci borok zamatát. A háború utáni államosítás előtti időkig Magyarország prímása, az esztergomi érsek volt e csodálatos szőlő és belőle készült borok egyetlen élvezője, és – tudatában a kezében lévő kincsnek – mindig ragaszkodott is hozzá.
Ma Kesztölc lankái két családi gazda és egy nagyvállalat művelésében állnak. Mi Katiéknál vendégeskedtünk többször is, kik ökológiai (azaz bio) gazdálkodást folytatnak, és voltunk részesei bioboruk páratlan tiszta, kerek ízének, mely íz oly hosszan változatlanul megmarad, amihez hasonló élményt még a nagy hírű Tokaj borain sem tapasztaltunk. E nedű minden cseppjén át a gondos, mindennapi kézi munka, szeretet adta érzés jut el a kóstolóhoz. Száraz fehérboraik után következett nagy titkuk: a késői szüretelésű Chardonnay, amihez hasonlót csak Tokaj képes megteremni. Aszúbor ez is, íze pedig feledhetetlen. Tokaj vulkanikus kőzetének sajátos bukéja helyett Árpádjaink és prímásaink borait adó Kesztölci talaj adta mézes zamat uralkodik benne. Nagy kár, hogy ennyire pici e termőhely! Vagy nem is kár, hiszen ilyen értékben keveseknek lehet része!
Kati elmesélte, hogy férjével, Józsival minden napjuk a gazdaság életben tartására megy. Hamarosan talán három gyermekük is be tud segíteni, de addig se éjjelük se nappaluk. Azért egy pici imára mindig jut idő.
Cserszegi fűszeressel kezdték, de évtizedek alatt Rizling szilvánit, Zenitet, Chardonnayt, Szürkebarátot, Zöld Veltelínit, Kékfrankost Merlot-t, Pinot Noirt, Hárslevelűt, Sauvignon Blanc-t és Királyleányát honosítottak vissza vagy telepítettek meg.
Mikor érmeikről kérdeztem, csak nevettek. Ők maguk sem tartják nyilván kis oklevélkéiket. Nagyobb gondjuk is van ennél:
Sajnos a hatósági bio minősítés igen drága, ezért a jövőben nem tudják megváltani. Katiék ugyanis képtelenek árban versenyezni intenzív művelésű, méreggel tisztán tartott áruval. Márpedig a felvásárlói ár nem különbözik: megalázóan kevés. A bor előállítása sem olcsóbb, mint a nagy automata gépekkel felszerelt borászatokban. A vége csak annyi, hogy a 800-4000 forintos bort drágállják. De kóstolta már valaki? A régi gazda: az érsek sem vásárol, csak nagy borászatoktól. Az okát senki sem tudja. Talán nem szereti a jó bort. Így a szőlő eladása marad, és csak tizedéből lesz saját nedű, ami csupán 100-150 hektó.
A pár még hisz abban és tesz érte, hogy értéke legyen még valaha becsületnek, dolgos kéznek, s talán nincs is olyan messze már az az idő.
Katiék elérhetősége: www.bencekut.hu 30/332-1442
Lejegyezte: Mező Tamás
Szomszédolás SzLenke, 2009, június 25 - 10:51
http://www.veszpremtv.hu/new/oldal/index.php?view=1245855536
A Magyarok Szövetsége Veszprém megyei közösségei 2009. június 27-én tartják megyei találkozójukat melynek a Szomszédolás nevet adták. Az eseményre Márfi Gyula Érsek és Kollár Kálmán karnagy is elfogadta a meghívást és megerősítette jelenlétét. A találkozó híre messze száll, olyannyira hogy még a veszprémi TV is készített beharangozó híradást...
Varga László
Magyarok Szövetsége Sajtó csoport
--------------------------------------------------------------
