| Von: Bóna Mária Ilona A PAKTUM A ,,Magyarság” 1992. július 25-i száma közölte a sokak által máig emlegetett ún. ,,Rózsadombi Tizenhármak Paktumá”-t. Eszerint 1989. március 15-én titkos tárgyaláson elhatározták csapatok kivonulásának ára. Az aláírók között tudni vélik többek között Antall Józsefet, Boross Pétert, Göncz Árpádot, Horn Gyulát, Paskai Lászlót, Petô Ivánt és Zoltai Gusztávot. Szép névsor. Ha valakiben felmerül a kétely, nem kitalálás-e a tizenhármak húsz pontos paktuma, nézzen szét hazánkban, és elmúlnak kételyei. (Szentesy) [1] A szovjet csapatok békés és barátságos kivonulása Magyarországról. [2] A Szovjetunió kárpótlása a hátrahagyott értékekért és javakért. [3] Barátságos politikai és gazdasági viszony kiépítése a Szovjetunió és Magyarország között. [4] Szovjetellenes tevékenységek megakadályozása. [5] A határok kölcsönös megnyitása a Szovjetunió és Magyarország között. [6] A volt kommunista párttagok minden büntetés alól való mentesítése. [7] A volt kommunista titkosszolgálat, határôrség és rendôrség megvédése az esetleges megtorlásoktól. [8] A megbízható volt kommunisták más pártokban való indítása a választásokon. [9] Az államvagyon átmentése a volt kommunisták kezébe. [10] Az igazságszolgáltatás megtartása a volt kommunisták kezében. [11] Minden zsidóellenes megnyilatkozás, megmozdulás és szervezkedés megtorlása. [12] A jobboldali, szélsôjobboldali pártok indulásának és szervezkedésének megakadályozása. [13] Állandó hangoztatása annak, hogy a magyar határok véglegesek és azokon nem lehet változtatni. [14] Az új magyar kormány nem tarthat kapcsolatot jobboldali emigráns személyekkel, szervezetekkel, csoportokkal. [15] A románok, jugoszlávok és a szlovákok felé csak barátságos nyilatkozatok láthatnak napvilágot. [16] Az 1956-os eseményeket, mint a kommunizmus megjavítását célzó mozgalmat kell beállítani, és csak azokat szabad szóhoz juttatni, akik ezt így értelmezik. [17] A magyar hadsereget egyharmadára kell csökkenteni. [18] A Szovjetunió az átmentett kommunistákon keresztül megtartja politikai befolyását Magyarországon, az Egyesült Államok viszont megerősíti gazdasági befolyását a magyar életben. [19] Magyarország teljes garanciát ad a magyarországi nemzetiségek nyelvi, népi, kulturális, politikai és gazdasági jogainak gyakorlására. |
Ha marad a PAKTUM szerinti országlás…
Ha marad a PAKTUM szerinti országlás és maradnak a hatalomban azok a pártkatonák, akik kormányzás helyett mindenféle paktumokat kötnek hazánk belső és külső ellenségeivel és ellenfeleivel, akkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy már nincs is olyan ország Európa szívében, hogy Magyarország. Lesz helyette NATO támaszpont 11 körzetre osztva hazánk területét. E körzetek mindegyikének 10 km-es körzetében a NATO fog rendelkezni a mi drága jó anyaföldünkkel. Ezek a körzetek a következők:
Logisztikai központok és térségek:
I. Nyugat-dunántúli körzet Sopron (részközpont: Szombathely).
II. Észak-dunántúli körzet: Győr – Gönyű.
III. Közép-dunántúli körzet: Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros, Veszprém).
IV. Dél-dunántúli körzet: Baja (részközpont: Mohács).
V. Budapest körzet: Dél-Pest (Soroksár),
Dél-Buda (Nagytétény),
Csepel Nemzeti Szabadkikötő.
VI. Közép-alföldi körzet: Szolnok.
VII. Dél-alföldi körzet: Szeged (részközpont: Kisszállás).
VIII. Észak-keleti körzet: Miskolc vagy Tiszaújváros.
IX. Észak-tiszántúli körzet: Záhony (részközpont: Nyíregyháza).
X. Délnyugat-dunántúli körzet: Nagykanizsa.
XI. Közép-tiszántúli körzet: Debrecen.
Mit is jelentene az ezeken a területeken élők számára egy „logisztikai központ”? Vegyük példaként Budapest, Dél-pesti részét. A csodálatos Soroksári-Dunaágat és a folyót szegélyező kis hétvégi házakat, horgásztanyákat. Mint egy felfűzött gyöngysor, olyanok ezek a munkásemberek által épített kis házak. Nos, ezt akarják logisztikai központtá alakítani!
Hogyan tehetik ezt meg?
Az úgynevezett Országos Területrendezési törvény-tervezet (Ad T/5311) alapján, mely tervezetet az Országgyűlés a 2008. április 22-i keddi parlamenti ülésen „általános vitát folytatott róla és lezárására” került sor az Országos Területrendezési Terv 2003. évi XXVI. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5311.sz.) keretén belül.
A T/5311. sz. törvényjavaslatot a Magyar Köztársaság Kormánya megbízásából Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter terjesztette elő.
.Mit tartalmazott egészen pontosan ez a területfejlesztési törvénybe bújtatott törvényjavaslat – amit egyébként megszavazott 2008. április 22-én a magyar parlament
A T/5311-es számú törvényjavaslat előterjesztési anyagában az 1. § tartalmazza a fogalom meghatározások pontjait.
A 9. pont arról szól, hogy mi számít honvédelmi területnek.
A honvédelmi terület kiemelt térség és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatait rendeltetésszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységének végzésére szolgál.
A 11. pontban folytatódik a kiemelt fontosságú honvédelmi terület-meghatározás. Mely szerint, az számít kiemelt fontosságú honvédelmi terület amelyikről az „Országos Területrendezési Tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyen a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,…” Milyen egy ördögi terv ez, hogy az Országos Területrendezési Tervbe bújtatva akarják megszavaztatni a képviselőkkel Magyarország egész területének NATO támaszponttá változtatásának törvényes feltételeit??? Milyen előkészítéssel készülhettek fel a képviselők az április 22-i parlamenti ülésre?
A T/5311. sz. törvényjavaslat mellékletein 1:500000-es kicsinyítésű térképeken és CD-n, vagyis sehogy sem nézhették meg. Pedig, ezek a mellékletek tartalmazzák a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteiről készített térképeket, melyeken a települések feliratai oly kicsik, hogy még nagyítóval sem lehet elolvasni. Pedig, nem kevesebbről fognak a képviselők majd dönteni, mint pl ami a 37. § -ban olvasható: „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét.”
A 38. § szerint az OTrT. 1/1-10 sz. melléklete, a 2- sz rajzi melléklete és a 3/1-10. sz. rajzi melléklete helyébe a jelen törvény 1/1-13. sz. melléklete, 2. sz. melléklete és 3/1-11. sz. melléklete lép. (Ezeken a mellékleteken Magyarország térképe látható 1:500000-es kicsinyítésben.) Felhívnám a figyelmet az 1/13. sz. mellékletre, melynek témája a Térségi övezetek és azok kapcsolata. Ezen belül két nagy csoportra osztják az övezeteket.
Egyszer az Országos Területrendezési Terven belüli felsorolás tartalmazza a Kiemelt fontosságú honvédelmi terület-eket. Második része a táblázatnak a Kiemelt és megyei területrendezési terv, melyben szerepel a „Rendszeresen belvízjárta terület”, és itt is a „Honvédelmi terület”.
20. § (3/9. sz. melléklet) Az OTrT a következő 16/C §-al és az azt megelőző alcímmel egészül ki: „Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete
16/C. § (1) A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület felhasználási egységbe kell sorolni!
A/35 §-hoz: Az OTrT a következő 27/A §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: „Honvédelmi terület övezete
27/A § A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület terület-felhasználási egységbe kell sorolni.”
Meg kellene kérdezni a köztársasági elnököt, hogy mit tud erről? Szerintem, semmit, mert akkor nem lobbizna az egyetlen radar ellen - hegyre futkározós versenyekkel - hülyítve a népet!!!
(Folyt. köv.) Bp. 2009. március 26. Bóna Mária Ilona
----------------------------------------------
