Von: Nemzeti Hirhalo [mailto:hirhalo@fw.hu]
Gesendet: szerda, 2009. augusztus 12. 18:34
An: Kutasi József (094223)
Betreff: A Magyarok Szövetsége képviseleti rendszerének kialakítása -
*
www.nemzetihirhalo.hu *************
A Magyarok Szövetsége képviseleti rendszerének kialakítása
2009, augusztus 12 - 10:25 MSZ
avagy
Hogyan segítsük az alulról szerveződést és az összehangolt cselekvéseket?
A Magyarok Szövetsége képviseleti rendszerének célja hagyományokon alapuló, megújított társadalomszervezési, népképviseleti modell létrehozása, amely az ősi kettős egység gondolatára épül.
A vezetés minden szintjén megjelenik - egyik összetevőként - a közösségi érdekképviselet, amely alapvetően területi elv alapján áll össze a tízes, vagy másképp a tizedes rendszer szerint.
A vezetés másik része a szövetség céljai érdekében végzett munka, a korábbi tettek, érdemek alapján választott szervezők köre.
A mozgalom irányítását ilyen módon azok végzik, akik tettekkel bizonyították eltökéltségüket, és szakmai alkalmasságukat, másrészt olyan - a kisközösségek által választott - helyben már régről jól ismert emberek, akik az egy-egy településen élők, illetve kis tájegység érdekeit jelenítik meg a döntések során.
A területi képviselet szerkezete
A legkisebb egységet jelentő 7-14 fős "csoport" a Magyarok Szövetségéhez csatlakozó, illetve a mozgalommal rokonszenvező nagykorú magyar emberekből áll. Minden csatlakozó egy csoportnak lehet csak tagja. A csoport megnevezését, tagjainak felsorolását, a csoportkönyv tartalmazza. A csoportok önkéntes alapon szerveződnek, bármikor létre jöhet új csoport, ha a megfelelő számú tag összegyűlik. A tíz (minimum 7, maximum 14) ember kiválasztja maga közül azt, akiben megbízik, aki a legjobban tudja képviselni a csoport álláspontját. A csoport elöljárója az lehet, aki nyilatkozatban elfogadja a Magyarok Szövetsége 21 pontba foglalt céljait.
A Magyarok Szövetsége folyamatosan szerveződő mozgalom, amely felkészült arra, hogy a teljes nemzet csatlakozása esetén is gyors, átlátható képviseleti, döntési és irányítási szintekkel rendelkezzen:
| Szint | Elnevezés | Tagsága | Csatlakozók (képviseltek) száma (fő) | A szint javasolt létszáma (fő) |
| 1 | Csoport | Család, baráti kör | 7-14 | 7-14 |
| 2 | Körzet | Településrész | 70-140 | 10 |
| 3 | Település | Település | 700-1.400 | 10 |
| 4 | Járás | A járás települései | 7.000-14.000 | 10 |
| 5 | Megye | A megye járásai | 70.000-140.000 | 10 |
| 6 | Országrész | Az országrész megyéi | 700.000-1.400.000 | 10 |
| 7 | Nemzet | A nemzet országrészei | ? | 7 |
Tekintettel arra, hogy az elmúlt fél éves szervezés során a csatlakozók száma kb. 100.000 fő, az első Magyarok Országos Gyűlésén a tizedes rendszernek nem minden szintjét alakítjuk ki, a csoportelöljárók járási, megyei és országos vezetőséget választanak. A szervezettség előrehaladtával pedig - a következő években - kialakítható a rendszer többi szintje is.
Jelen szövegezésben a főváros és egy-egy szomszédos országban található magyar terület megyei besorolással, a kerületek járási besorolással rendelkeznek.
A megyei elöljárók megválasztása
A csoportok tagjai megbízólevelet állítanak ki az elöljárójuknak. A megbízólevél egy példánya az elöljárónál marad, egy példányával pedig az elöljáró bejegyezteti a csoportját a Magyarok Országos Gyűlésén a szövetség elöljáró-nyilvántartási irodájánál.
Elsőként az egy járásból érkezett csoportelöljárók választják meg maguk közül a járási elöljárót és két helyettesét. Minden csoportelöljáró csak a saját járásában választhat. A járási elöljáró (akadályoztatása esetén valamelyik kijelölt helyettese) tisztsége révén a megyei vezetőség tagjává válik, biztosítva a megyei szintű döntéseknél az adott járás (amely hozzávetőleg a mai kistérségeknek felel meg) területi képviseletét.
Az elöljárók szavazatának súlya a képviseltek számával egyenlő. Ennek a szabálynak kettős oka van: Egyrészt azt az igazságtalanságot kívánja kiküszöbölni, amely abban az esetben állna fenn, ha annak ellenére egyenlők lennének a szavazatok súlyai, hogy - szélsőséges esetben - az egyik járási elöljáró mindössze 7 embert, míg más pl. 14.000 embert képvisel attól függően, hogy az adott járásban milyen a szervezettségi szint, mennyi csoport alakult. A másik ok annak a célnak rendszerbe foglalása, hogy minden elöljárónak érdeke legyen, hogy minél több személy képviseletét lássa el, ezáltal folyamatosan bővítse a Magyarok Szövetségét.
A megyei elöljárók másik részét a Magyarok Szövetsége céljai érdekében végzett munka, az érdemek szerint történő jelölés alapján választják meg a jelenlévők. Jelölni jogosult az országos és a megyei szervezőbizottság, valamint bármely - a megyéhez tartozó - csoportelöljáró. Az országos szervezőbizottság - a megyei szervezőbizottság véleményének előzetes kikérése alapján - javaslatot tesz az alábbi megyei szervezési feladatok elvégzésének jelöltjeire:
1. Elnök
2. Elnökhelyettes
3. Szervezési vezető
4. Arculat- és kampányfelelős
5. Biztonsági vezető
6. Civil kapcsolatszervező
7. Értékesítés és piacszervező
8. Gazdálkodási vezető
9. Informatikai vezető
10. Jogi ügyintézés
11. Jogsegélyszolgálat vezető
12. Rendezvényszervezési vezető
13. Sajtó és tájékoztatási vezető
14. Szállítás- és tárolásszervező
15. Szervezetfejlesztési vezető
16. Titkárság, nyilvántartás
A jelenlévők más javaslatot is tehetnek, amely esetben nyílt szavazással döntik el, hogy melyik jelölt kerüljön a feladatcsoportok irányítása céljából a megyei vezetésbe.
Amennyiben kiválasztották a feladatok ellátásához szükséges számú jelölteket, abban az esetben a jelenlévők nyílt zárószavazással döntenek a megyei elöljárók megválasztásáról. A döntést lehetőség szerint egyhangúlag, de legalább a jelenlévők többségi döntésével hozzák meg.
Amennyiben - bármely okból - nem születik döntés a megyei elöljárókra vonatkozóan, abban az esetben az országos szervezőbizottság jelöltjei kapnak megbízatást a következő ciklusra. A fenti feladat-végrehajtást irányító elöljárók szavazatának súlya megegyezik a területi elöljárók átlagával.
A megyei vezetőség szükség szerint, de legalább havonta ülésezik, és dönt minden olyan kérdésben, amely az adott megyére kihathat. Az ülések között a háromtagú elnökség irányítja a megyei tevékenységet.
Az országos elöljárók megválasztása
A megyei elöljáró (elnök) tisztségénél fogva tagja az országos vezetőségnek, így az országos vezetőségben legfeljebb 29 fő területi elöljáró foglal helyet. (19 megyei, 1 fővárosi, 7 Kárpát-medencei, 1 európai, 1 Európán kívüli) További 29 fő az országos szervezőbizottság javaslata alapján kaphat mandátumot. A javaslatot az országos szervezőbizottság a választás elején teszi közzé.
A feladatok elvégzésére a jelenlévők más jelölteket is javasolhatnak, amely esetben nyílt szavazással döntik el, hogy melyik jelölt kerüljön az adott feladatcsoport irányítása céljából az országos vezetésbe. Amennyiben kiválasztották a feladatok ellátásához szükséges számú jelölteket, abban az esetben egy nyílt zárószavazással döntenek az országos elöljárók (vezetőség + elnökség) megválasztásáról.
A döntést lehetőség szerint egyhangúlag (közfelkiáltással), de legalább a jelenlévők többségi döntésével hozzák meg. Amennyiben - bármely okból - nem születik döntés az országos elöljárókra vonatkozóan, abban az esetben az országos szervezőbizottság jelöltjei kapnak megbízatást a következő ciklusra vonatkozóan.
Az országos vezetőség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, és dönt minden olyan kérdésben, amely az egész nemzetre kihathat. Az ülések között a háromtagú elnökség irányítja a Magyarok Szövetségét.
Visszahívhatóság
Mindegyik szervezeti egység tagjainak 50% + 1 fő dönthet úgy, hogy a megválasztott elöljáróját visszahívja. Ha egy szintről visszahívják a megválasztott elöljárót, akkor az elöljáró visszatér abba a közösségbe, amely megválasztotta. Minden elöljárót csak az őt megválasztó közösség hívhat vissza.
Átlépés, kilépés
Bárki bármikor bejelentheti azt a szándékát, hogy az egyik csoportból átlép egy másik csoportba, vagy kilép eredeti csoportjából. A kilépésről tájékoztatni kell az elöljáró-nyilvántartási irodát. Ha a csoport tagjainak száma 7 fő alá csökken, a csoport megszűnik, vagy beolvad egy másik csoportba.
Két választás közötti időszakban létrejövő csoportok a területük szerinti körzethez, településhez, illetve járáshoz csatlakoznak, a munkában részt vehetnek, azonban felsőbb elöljáró-választásban csak a következő választáson vehetnek részt.
Képviselet
Az elöljárót az őt megválasztó szint tagjai meghatalmazzák azzal, hogy a képviseletüket ellássa a következő szinten. Az elöljáró köteles az őt megválasztó szint álláspontját képviselni azon a szinten, ahová megbízólevele szól. Az elöljáró köteles a magasabb szintekről érkező információkat az őt megválasztó szint tagjaival közölni.
Az elöljáró megbízatásának tartama
Minden elöljáró megbízatása a megválasztásától számított 1 év elteltével megszűnik, ekkor minden képviseleti szinten új elöljáró választást kell tartani. A Magyarok II. Országos Gyűlésére jelen képviseleti rendszert felül kell vizsgálni, és a tapasztalatok alapján úgy kell módosítani, hogy az egyre jobban szolgálja a szövetség céljait, a nemzet egységének, önvédelmének megszervezését.
----------------------------------------------------------------------------
