Von: Erdélyi Magyarok Egyesülete
Gesendet: hétfő, 2009. augusztus 10. 14:27
An: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: A Gyilkos-tó legendája Magyarországon
A Gyilkos-tó legendája, Fazekas Eszter története M A G Y A R O R S Z Á G O N 2009. augusztus 19-én 19 órától
Ősbemutató Keszthelyen a Balaton Színházban és 2009. augusztus 20-án 19 órától
Ópusztaszeren a Nemzeti Történeti Parkban
A Gyilkos-tó legendája az erdélyi mondavilág egyik legszebb, legérdekesebb története. Fazekas Eszter és Molnár Miklós szerelmét a fiú katonasora és a Zsivány vezér ármánykodása árnyékolja be.
Végül az elrabolt leány a hegyekhez fordul segítségért, amelyek szinte emberi alakot öltve megmentik Esztert. Vihar közepette leomlanak maguk alá temetve a lányt, a zsiványt, és elzárják a
környék folyóvizeit, amelyekből tó keletkezik. A tó pedig megfojtja a füveket, a fákat és megmarad a történelem viharaiban 172 éves örökségnek, mint európai ritkaságnak is számító
földcsúszamlással keletkezett gát-tó.
A történet a székelyek kapcsolatát, sorsát mutatja be a magyar hazával. A magyarok 895-ös honfoglalásukkor – a koraközépkori krónikások és a régészeti felfedezések szerint –
a Kárpát-medencében már találtak egy magyar nyelvet beszélő népet. Ők voltak a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. A honfoglaláskor ismét egymásra találó magyarokat
Eszter és Miklós szerelme jelképezi, majd táncával egy nemzetté kovácsolja. A nemzetet érő megpróbáltatások viharát, az elszakadást, a vágyakozást, az egymásban való megélést a két főhős is átéli.
Vajon mi lesz a megpróbáltatások után? A vihar tovább szakítja Eszter és Miklós szerelmét? Nem. Mert ez a szerelem örök, és lelkeik odaát a Mennyországban örökre egyesülve boldogan élnek tovább.
Mert mindannyian ismerjük a Székely himnusz sorait:
„Hiába zúgsz már gyűlöletnek árja,
Megáll a szikla, nem porlik tovább,
Imánk az Istent újra megtalálja,
Köszöntsd ma népem, üdvöd hajnalát!”
Fazekas Eszter történetének zenéje a magyar népzene és a klasszikus zene ötvözéséből készült. Célja: megismertetni a hallgatósággal a Gyergyói népzenét,
a Székelyföld táncait. Az ismert népdalok úgy vannak beleépítve a zenei közegbe, hogy a közönség is bele tudjon kapcsolódni az éneklésbe.
A kevésbé ismert dallamokat a zenekar és a szereplők mutatják be a dráma részeként
A koprodukciós ősbemutató résztvevői
az Erdélyi részről a Hóvirág, Topánka Néptáncegyüttesek Gyergyószentmiklósról. Magyarországról a Salve Regina Kórus a Festetics György
Zeneiskola zenekara Keszthelyről, a Magnificat kórus Balatonedericsről , Gyöngyös Népdalkör Cserszegtomajról, Zenebarátok Kórusa és
Nagyboldogasszony templom kórusa Csongrádról valamint a Csongrádi Fúvószenekar tagjai. !
A közel 120 szereplős ősbemutatóra szeretettel várunk minden jó érzésű magyar embert.
Ünnepeljünk együtt !
A belépés az előadásokra díjtalan, de adományaikat a rendezvény javára köszönettel fogadjuk !
