Von: Bene Gabor
Gesendet: csütörtök, 2009. augusztus 13. 15:24
An: Kutasi József
Betreff: Hogyan szervezzük az MSZ közösségeit?
Az MSZ. Társadalmi önszerveződési képviselete, amelyek a megyei szintű szervekig, az ősi: kettős egységű vezetés gondolatára épülnek.
Alapgondolatok:
A hagyományokon alapuló, de a mai politikai térképet is figyelembe vevő, hatékony képviseleti rendszert akarunk, minden magyar embernek! A jelentkező önkéntes, csak egy „közösség” nevű csoportnak lehet a tagja. Minden elöljárót, csak az őt megválasztó közösség hívhatja vissza, s adhat új megbízólevelet az újonnan választott csoport, járási, megyei elöljárónak.
1. A Magyarok Szövetsége – szentkorona értékrendre épülő – legkisebb egysége : olyan önszerveződő Magyar Közösség, amelynek tagja 7-14 fő önkéntes, akik nagykorúak és javasoltan egy járásban laknak, vagy adott szakmai csoportot alkotnak.
2. Titkos szavazással (50%+ 1fő) választanak maguk közül olyan csoport-elöljárót (régen Gyula), akiben megbíznak, aki összhangot teremt és felsőbb szinteken képviseli őket. Az elöljáró tisztújításon való megmérettetése háromhavonta ajánlott, de évente kötelező!
3. A képviselethez olyan megbízólevél szükséges, amelyet a magyarokszovetsege.hu honlapról kell letölteni, s megválasztáskor a teljes csoportlétszámmal aláíratni, három példányban. A csoportkönyv őrzi a megbízólevél házi példányát és a tagok önéletrajzát. Ez utóbbi tartalmazza a 21 pont elfogadására tett esküt, vagy nyilatkozatot és az eddigi közéleti szereplés adatait.
4. Egy megbízólevél marad a közösség csoportkönyvében lefűzve, egy a megyei szervezőkhöz kerül, s egy marad az elöljárónál, aki az országos gyűlésen adja le felhatalmazásának igazolásaként. (igen közel van augusztus 21, s erre csak akkor lesz elég idő, ha azonnal közzétesszük a megbízólevelet, s a képviseleti felépítést!)
5. A csoportot létrehozó alapító-szervező (régen Kündü) egyúttal tisztséget is jelent, amely nem választással jön ugyan létre, így nem „parancsnok” hanem a csoporton belüli demokratizmus őre!
6. Ő indítványozza a tisztújítás időpontját, s ő vezeti le a döntés előkészítő vitákat. Ha az alapítót megválasztják elöljárónak, akkor a csoport valamennyi alapító tagja alapítói jogosítványt kap, és komol indíttatást arra, hogy új, saját csoportot alakítson.
7. A csoport-elöljáró a megyei alapító-szervezőknek leadott megbízólevél jegyezteti be a csoportját magába a Szövetségbe.
Ezután részt vehet a megyei szervezők által megszervezett megyei összehangoló testület munkájában, amelynek minden alapító - a szervezői munkája révén – tagja lehet. A csoport-elöljáró viszont kötelezően tagja a megalakuló megyei választmánynak, részt vesz ülésein, ahol választhat és választható. Ha a megyei választmány nagy létszáma indokolja, csak akkor kell a járási választmányokat kiépíteni, amelyek a választókerületi összehangoló testület mellett fognak működni, a csoportoknál már bemutatott Kündü-Gyula elv alapján. Az alapítókat a munkájuk juttatja tisztséghez, az elöljárókat pedig: mindig csak a tisztújító választás.
A végső szervezettséget az fogja jelenteni, ha a járási választmányok 1-1 küldötteiből összeáll a 176 fős alsóház, s az összehangoló testületek – mint a szervezés napszámosai – megválasztják az erkölcsileg hiteles felsőházat.
8. Ha egy csoport létszáma meghaladta a maximumot, akkor ketté kell osztódnia úgy, hogy az utolsó együttes ülésen megválasztják a másik csoport-elöljárót és megnevezik a másik csoport-alapítót is. A szétvált csoportok, tovább szerveződve is megőrzik a kapcsolatot egymással, s komoly feladatok szervezéséhez együttesen fognak.
9. A Szövetségnek az érdeke a minél több KÖZÖSSÉG létrejötte, hisz társadalmi erőfelmutatás és a beleszólás lehetősége nélkül, egy KÖZÖSSÉG legfeljebb csak baráti társaság magasságáig viszi, de társadalmilag tehetetlen marad. Ezért, ahogyan megtanultuk a KÖZÖSSÉGI életet, úgy új önkéntesek behozatala és az osztódás lesz a következő – folyamatos – lépéssorozat.
10. A KÖZÖSSÉGEK bizonyos tagozati témakörökben is össze- kapcsolódhatnak, szakosodhatnak. Nagyon lényeges a terület elv mellett – a tudományos, szakmai, termelő, stb. csoportokkal, valamint a fővárosi, a vidéki, de akár a határontúli szervezetekkel is –létre jövő kapcsolatok, az egységesülés és specializálódás okán.
Az anyagot megtárgyalta és elfogadta a szegedi belvárosi csoport ülésén: László Károly , Szekeres Lászó, Szarka Kálmán, Pápainé Károly Klára és Dr. Bene Gábor 2009. 08. 05
---------------------------------------------------------------------------
Útjelző! Hogyan szervezzük az MSZ közösségeit?
1.Vedd számba rokonaidat, ismerőseidet. Ha nem találsz elég embert, akikkel lehet együtt gondolkodni, egymást segítő ún. kaláka feladatokat ellátni, akkor tarts toborzást, de lehetőleg szóban próbáld őket meggyőzni, vagy a magyarokszovetsege.hu internetes oldalról tölts le anyagokat. Mérd fel, hogy újsághirdetéssel, hirdetőtáblán elhelyezett cédulával vagy szórólappal lenne-e jó az önkéntesek toborzása.
2. Előzetesen minden önkéntessel beszélgess el, és csak ezt követően hívd meg a KÖZÖSSÉGBE. A beszélgetés közben megtudhatod, hogy vannak-e speciális képességei, amelyre a közösségnek szüksége lehet és az illető vállalja-e a rábízott feladatok ellátását. Vállalja-e, hogy részletes de rövid politikai önéletrajzot készít önmagáról, és azt a közösséggel megismerteti. Az első közös beszélgetésre fektess nagy hangsúlyt, ez legyen lazán induló, kerti parti, vagy szalonnasütés, vagy közösen végezhető ún. segítő kaláka munka. Vigyázni kell, hogy ha lakásban történnek a beszélgetések, csak annyi fő jelenjen meg ahányan kényelmesen elfértek és az asztalra kerülő rágcsálnivalót, mindig más-más személy süsse, vagy hozza. Lehetőleg kerülni kell a külföldi termékeket akár süti, akár innivaló lenne az. Különösen a gyári üdítőket, a Pepsi és Coca Cola még a csontritkulást is elősegíti. Az első alkalommal feltétlenül be kell kérni az önéletrajzokat, és ha mind együtt van, csak akkor egyenként felállva kell ismertetni a többiekkel.
3. A beszélgetések bizalmassága miatt - eleinte - kerülni kell az írásbeliséget. Az írásbeliség később segíti a hatékonyságot éppen úgy, mint a vázlatok és ábrák. Ezért ha megválasztottátok a csoport -elöljárót, mint a csoport vezetőjét, aki első az egyenlők között, akkor neki kell gondoskodnia arról, hogy az önéletrajzok és a stratégiai tervek, mindig biztonságos helyen legyenek elzárva.
4. Alakíts ki világos szervezeti rendet és életet, hiszen te vagy a szervező. Ha téged választanak meg elöljárónak, akkor választass magad mellé egy szervezőt, mert akkor rajtatok kívül minden tag alapítói jogosítványt kap! (2-nél több tisztségviselő nem kell!) A választási előírás 50%+1 fő, de törekedj arra, hogy megtaláljátok a legjobb elöljárót. Ez akkor sikerül, ha a választás szinte egyhangú. Csak akkor választass elöljárót, amikor már megérett rá az idő, tehát már jól ismeritek egymást. Az elöljáró megválasztását követően, 3 havonta szerencsés megerősítő szavazást tartani, de évenként kötelező! A tisztújítást az alapító-szervező, vagy az alapító tagok közül 2 fő kezdeményezheti. Az alapítót kizárni nem lehet. Ha összeférhetetlenné válik és mindez a munka rovására megy, akkor javaslom, hogy alakítsatok új KÖZÖSSÉGET! A legfontosabb elv, hogy mindenkit a munkája minősít. Megsértődni, kivonulni annyi, mint a nemzeti ügyet, s gyerekeink unokáink jövőjét elárulni! Ha nekünk az ügy a legfontosabb és nem a személyes ambíciónk, akkor ilyen soha nem történik.Tanuljunk meg uralkodni indulatainkon, és ha hibázunk, kérjünk bocsánatot, mert azzal is a nemzet ügye iránti alázatunkat bizonyítjuk!
5. A bemutatkozás nem csak ismerkedés de a közös elvek kialakításának, illetve megismerésének lépése is. Először mindig a szervező mutatkozzon be, majd sorban ismertessék az eddigi politikai tevékenykedésüket is tartalmazó önéletrajzukat a jelöltek.
Fontos: legyen lehetőség a bemutatkozóhoz intézett kérdésekre is
Alapértékeink:
Mivel önként vállalt feladatokról van szó, a tagok értékek alapján vállalták ezt, s ezen értékek tudatosítása, egymás előtti vállalása kifejezetten csoportépítő. Ezért kell a 21 pontot tanulmányozni és nagyon átbeszélni! Ez elősegíti a feladatunk és az egymás iránti elköteleződést. Az alapértékek, s hogy mire szerveződünk, már a legelején váljon világossá, ezért a szervező és az elöljáró kötelezettsége azokat az ismeretanyagokat beszerezni, letölteni a magyarokszovetsege.hu honlapról vagy máshonnan, amelyek a tájékoztatáshoz alapvetők. Az egymás továbbképzése, a helyi problémák felvetése és a megoldási javaslatok minden tagnak feladata, ahogyan az egymásra figyelés és egymás segítése is.
Együttműködési szabályok:
Előre állapodjatok meg a következő találkozó helyszínében, napirendjében és pontos kezdő időpontjában. Heti egyszeri 1-3 órás találkozás feltétlen kell a felkészülésre, tapasztalatcserére, ötlet összegyűjtésre és tanulásra. Ez alkalmat ad arra is, hogy összekovácsolódjon a csapat, és ha eljön az idő, akkor az egymásban bízó közösség képes legyen a feladatát közösen és jól teljesíteni
Az alkalmankénti levezető megválasztása legyen az első lépés, de az elöljáró megválasztása után már ne az elöljáró legyen a levezető!
Állapodjatok meg a hatékony együttműködéshez szükséges ülés levezetés szabályaiban is. Javaslatom:
1/ egyszerre csak egy személy beszéljen és csak az, akinek a levezető elnök szót adott
2/ hozzászólás időkerete ne legyen 5 percnél több, az előadásé 15 perc
3/ ne egymás minősítésével foglalkozzanak, hanem a feladattal
4/ készítsetek feladatlistát és legyen számon kérve a végrehajtás (Legyen konkrét feladat meghatározás, felelős, határidő is)
5/ a feladatlistán szerepeljen: a folyamatosan vagy alkalmilag elvégzendő megjegyzés, és a fontossági fokozat fontos, kevésbé, nagyon fontos)
6/ mindenkinek legyen lehetősége vállalni – számára megoldható feladatot -, de ne erőltessük
7/ a jó munkalégkör fenntartása a levezető elnök feladata, ezért is fontos a személye (viselkedési is mintát ad a többieknek, tehát legyen kulturált)
8/ senki sem sajátíthatja ki az időt, s ne engedjék "szétbeszélni" vagy szétfolyni ülést(de minden hozzászólást meg kell köszönni)
9/ mindenki javasoljon napirendet, de elfogadás esetén ahhoz tartania kell magát a csapatnak
10/ vitás esetben hivatkozz az alapértékekre és az ügyünk fontosságára, ne hagyd a vitát elmérgesedni
11/ inkább pozitív és bátorító megjegyzéseket tegyetek, s ne bírálatokat (a döntések mindig közmegegyezéssel szülessenek!)
12/ kezelni kell az eltérő vélemény is, mert a vita előrevisz, ám ne legyen feszültség miatta, főleg ne legyen harag belőle.
13/ a közösség ereje és a szolidaritás érzésének kifejlődése hitet ad, a panaszkodás viszont erőtlenné tesz, ezért nem szabad teret adni afolyamatos panaszkodásnak
14/ a demokráciaélmény fontossága abban rejlik, hogy minden tag érezze meg: ő is megválasztható egy időre elöljárónak, ha olyan teljesítménye van, de úgy kell alakítani, hogy ne legyen csalódott, ha a következő tisztújításon mást választanak meg.
Az ország, ezeken az önszerveződő kisközösségeken keresztül, már egyenként is kis önfenntartó egységekre oszlana, ahol egy-egy területnek (járásnak) teljesen saját, csupán a felelősségen, s nem a jogon alapuló vezetése alakulna ki. (megfelelő ellensúllyal!) Minden önfenntartó közösség egy idő után akár teljesen független is lehetne, tehát a függés és a globális kontroll kezdene megszűnni. A legkisebb egységek (tizedek) persze kapcsolatban állnának a központtal és egymással is, hogy biztosítva legyen minden esetben a napi élethez szükséges alapvető feltételek megléte. Nem tudni, hogy mikor és milyen szükséghelyzet áll elő, s – esetleg a túlélési kapcsolatrendszerhez - szükséges fórumot szeretnénk folyamatosan a honlapon keresztül biztosítani. Ezen a fórumon minden szakterület képviseltetheti magát, s tevékenységek összehangolása a lehető legegyszerűbb módon és profi szervezéssel történhetne.
Nem kívánunk senkit sem riogatni. Ám a lehetősége igen nagy annak, hogy egymás munkájára, terményeire, vagy termékeire nagyon hamar szükségünk lesz. Mindenki ért valamihez. A kisközösségek felkészülhetnek a váratlan eseményekre és kialakíthatják az önellátás mellett az önvédelmi rendszerüket is. Ha komoly veszélyhelyzet áll elő, akkor a jelenlegi hatalmat bitorlók által működtetett államra nem igen számíthatunk. A különböző szakmákhoz, de az önvédelemhez is értőket össze lehet hozni a fórumon. Ha nem következik be váratlan esemény, de a szervezettségünk foka megengedi, akkor meg lehet szakítani az elnyomó rendszerrel az együttműködést. Ez valóban passzív ellenállás lenne! Ha összejönne valamikor egy komoly népgyűlés a kellő létszámban, s ott a jogfolytonosság kimondása megtörténne, akkor a hatalomtól függetlenül megválasztott népképviselők, és a felsőház együttesen kialakíthat egy kettős hatalmi helyzetet!
A magyar történelem valójában a közjogi küzdelmek története. A magyar közjogi gondolkodás nem ismeri el a jogfelforgató célú forradalmakat, de a jogtalan erőszak elleni szabadságharcot igen. Tudnunk kell, hogy a mai állammal szemben azért kell fellépnünk, mert jogtalan erőszakban született a jogelőd Rákosi -Kádár diktatúra, és a jogutód mai állam pedig: a felhatalmazás
nélküli Kerekasztal tárgyalásokon. Mi vagyunk tehát az alkotmányjogi jogos védelem pozíciójában. 1956 szabadságharca az egyetlen, amikor a megtorlások után nem állították helyre a magyar alkotmányosságot. Minden más szabadságharcunk (1711, 1848, 1920.) után a bukásuk ellenére helyreállt a jogfolytonosság, de 56 októbere óta nem! Tehát de jure, azaz jogilag a jelenlegi állam illegitim, mert a legitimitás, tehát az államhatalom nép általi elfogadottsága és közjogi folyamatossága hiányzik. Ilyenkor a nemzet joga, hogy felállítson egy legitim, tehát közjogi folyamatosságra épülő és a nép által is elfogadott Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amely kimondja a jogfolytonosság helyreállítását! A jelenlegi állam de facto, azaz tényleges legitimitását azonban az elfogadottság és a közjogi folytonosság hiánya ellenére a rendőrség, titkosszolgálat és egyéb hatalmi intézmények biztosítják addig, amíg ezek tagjai és vezetői rá nem jönnek a hatalombitorlók csaló alkotmányellenességére, vagy - mint 56-ban - a rendszer egy kis nyomásra, szinte magától össze nem dől. Ehhez azonban erős nemzeti összefogás, a közösségeknek összehangolt fellépése kell! A legfontosabb felismerni, hogy a rendszer maga is tudja, hogy törvénytelen, de bolond volna ezt bevallani!
A passzív ellenállásnak a legfontosabb eleme egy „fogyasztói társadalomban” hogy nem fogyasztjuk az elnyomók által behozott szemét élelmiszert, nem vásárolunk tőlük semmilyen iparcikket, és ha meg tudjuk oldani, akkor energiát sem! Ennek a „rugalmas elszakadásnak” nem biztos, hogy egyik pillanatról a másikra kell bekövetkeznie. Ha az önellátáshoz szükséges mennyiségű magyar ember felismerte az elszakadás és a hatalom bojkottjának szükségességét, akkor azt meg kell lépni! A megyei szervezők már láthatják a lakóhelyük közelében az emberi lehetőségeket, és elindulhatnak a komolyabb akciók, szerveződések, csak ezzel egyetértő és valóban változtatni akaró emberek kisközösségei kellenek hozzá, de minél többen!
Ezért fontos leginkább, hogy viszonylag egyszerűen átlátható felépítése legyen a MSZ-nek!
Honfiúi szeretettel: Bene Gábor S.
----------------------------------------------
