Von: Nemzeti Hirhalo [mailto:hirhalo@fw.hu]
Gesendet: csütörtök, 2009. szeptember 3. 13:38
An: Kutasi József
Betreff: Levelem nyílt, azt nem csak az érintetteknek küldöm meg.
Tisztelt Házelnök és parlamenti pártok frakcióvezetői!
Az utóbbi évek, hónapok és napok történései abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország megszűnt jogállamként működni. Az "igazságszolgáltatás" látszata is csődöt mondott, a közbiztonság minden kritikán aluli. Gazdaságilag padlón van a nemzet (nem a gazemberek, csak a nemzet) és olyan morális válságot élünk meg, amikor minden bizonytalan, s nap mint nap derül fény újabb milliárdos csalásokra, sikkasztásokra, amelyeknek hátterében és előterében is "köztiszteletben álló" politikus, közéleti személyiség található. Miközben a háttérből, Mossad-os irányítással szított, magukat politikusoknak nevező maffiózók öletnek le embereket és szítják az etnikai feszültséget, azt lehet érzékelni, tapasztalni, hogy izraeli és zsidó érdekeltségű cégek, személyek épülnek be minden stratégiai rendszerünkbe és uralják azt. A "magyar" kormány és parlament sem kivétel ezen megállapítások alól, sőt az is feltételezhető, hogy az ország kirablása és a magyar népesség kiirtása (most éppen egy manipulált "védőoltáson" keresztül is) az ott lévő beavatott személyek jóváhagyásával, aktív együttműködésével zajlik. Nincs hadseregünk és nincs már rendőrségünk sem, mert zsebben vannak és leszervezés alatt állnak.
A 2007-es Simon Peres-i kijelentés megvalósulását lehet érzékelni. Zsidók vásárolják fel földjeinket, vizünket, készleteinket és döntéseikkel pecsételik meg a magyar nemzet sorsát. Nyílt magyargyűlölet zajlik az országban a, a zsidó kézben lévő média asszisztálása közepette. A cigánygyilkosságokat kitervelőket és végrehajtókat most sikerült de konspirálnunk, de helyette zajlik a nemzetközi feszültség-keltés, hogy szétzilálják a még megmaradt emberi rendet az országban. Információim szerint, a teljes gazdasági csőd, a magyarság tönkretétele és kiirtása a cél, miközben zsidó betelepítés zajlik az országba, és az izraeli haderő már most is jelentős eszköz és élő erő bevetésére lenne képes, ha magyar nemzet öntudatos rétege az ország védelmére kelne. Hazaárulókkal van tele a Parlament és a sok stratégiai cég vállalat, hivatal. Neveket akarok hallani! Nem a kollektív bűnösség megállapítása miatt, hanem, hogy tudjuk, kitől és mire is lehet számítani!
Felszólítom Önöket, hogy azonnali hatállyal tegyék nyilvánossá és a sajtóban, "közszolgálati" médiában közöljék le a magyar nemzetet képviselni hívatott közszolgák neveit, akiknek kettős, esetleg többszörös állampolgárságuk is van, feltüntetve állampolgárságuk jellegét és keltezését.
Nevezzék meg, ki, mikortól lett és milyen állampolgár a magyaron kívül! Ez megkerülhetetlen kötelességük a magyar nemzet megmaradása, a morális, politikai, gazdasági és társadalmi helyzet normalizálása tisztázása céljából!
Alább mellékeltem egy hivatalos állásfoglalást, amely azt mondja ki, hogy ezek az adatok közérdekűnek minősülnek, tehát kiadhatóak, sőt, azok nyilvánosságra hozatala nem megkerülhető.
Kérem a fent nevezetteket, felszólításomnak mihamarabb tegyenek eleget! Egy előrehozott választások esetén már minden magyar állampolgárnak tudnia kel, hogy akire szavazatát leadni kívánja, annak még hová húz a szíve, s mennyire várható el tőle a nemzet érdekének képviselete, felemelkedésünkért való hatékony küzdelem.
Levelem nyílt, azt nem csak az érintetteknek küldöm meg.
2009-09-03
Posta Imre
Ügyszám: 975/K/2008-3.
Tisztelt xy!
Beadványában Ön arról kér állásfoglalást, hogy közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e az az adat, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésében mandátummal rendelkező képviselők a magyar állampolgárság mellett rendelkeznek-e más állampolgársággal.
Az üggyel kapcsolatos álláspontom a következő:
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
E fogalomból egyértelműen következik, hogy bármely személy állampolgárságára vonatkozó adat személyes és nem közérdekű adat.
Az Avtv. 2. § 5. szerint közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A közérdekből nyilvános adat fogalomkörébe egyaránt tartozhat személyes adat és jogi személyeknek nem a közszféra kezelésében lévő adata. Ez utóbbira példa a cégek olyan, a saját birtokukban lévő adata, amely közpénzek felhasználásával függ össze.
Jelenleg számos olyan törvény létezik, amely meghatározott személyes adatokat közérdekből nyilvánossá tesz. 2005-ben az adatvédelmi törvény maga határozott meg egy ilyen adatkört. A 19. § (4) bekezdés ugyanis kimondja, hogy ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az országgyűlési képviselők a választópolgárok felhatalmazása alapján közfeladatot ellátó személyek, akiknek a feladatkörével összefüggő adatai - néhány, törvényben szabályozott esetet kivéve - nyilvánosak.
A közfeladatot ellátó személyek közül az országgyűlési képviselők munkáját jellemzi a legnagyobb nyilvánosság. Az Avtv. idézett rendelkezésén túl ezt garantálják az Országgyűlés működését és a képviselők tevékenységét szabályozó egyéb normák (mindenek előtt a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Házszabály, a képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény).
E nyilvánosságnak azonban határai vannak, hiszen a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó személyek, így az országgyűlési képviselők számára is biztosítani kell a magánéletük és a magánszférájukba tartozó személyes adataik védelmét.
Ön levelében azt írja, hogy "fontos annak ismerete, hogy a népszuverenitás legfőbb letéteményeseként eljáró országgyűlési képviselőt az állampolgári hűség kizárólag a Magyar Köztársaság, vagy egyidejűleg más szuverén állam felé is köti. Az adott képviselő-jelölt kizárólag magyar, vagy többes állampolgárságának ténye a választópolgárok számára fontos információt jelent, hiszen az egyéni képviselő választásakor a választópolgár a jelölt programja mellett eddigi tevékenységéről is dönt a politikai felelősség elvének megfelelően. A politikai felelősség tágan vett fogalmi körébe pedig az is beletartozik, hogy az adott jelölt a Magyar Köztársaság 'köz'-e mellett viseltet-e elkötelezettséget más szuverén állam és annak 'köz'-e felé."
Az állampolgárság mint jogintézmény a természetes személyeknek egy bizonyos államhoz fűződő, elsősorban jogi kapcsolatát testesíti meg: a jogszabályok által garantált jogok és előírt kötelezettségek teljességét jelenti az érintett számára. Az állampolgárság többnyire az adott nemzetiséghez való tartozást is jelenti egyben.
Az országgyűlési képviselők közjogi pozíciójából és az állampolgárok általi közvetlen választásából következően indokolt, hogy a tevékenységükkel összefüggő személyes adataik széles köre megismerhető legyen a választópolgárok megalapozott döntésének előfeltétele, hogy a képviselőjelöltek korábbi politikai, közéleti tevékenységét, annak motivációit a lehető legszélesebb értelemben megítélhessék.
Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) AB határozata szerint "...az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselők és más közszereplő politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szűkebb; különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának." A kettős állampolgárság az adott személy számára nemcsak több jogosultságot, de esetleg több kötelezettséget is jelent, mely utóbbiak teljesítése befolyással lehet képviselői feladatai ellátására is. Ennyiben olyan személyes adatról van szó, amely a köztevékenységgel összefügg.
A képviselők esetében a kettős állampolgárságra vonatkozó adat nem tekinthető kizárólag a magánélet részének, az ilyen adat nyilvánossága nem sérti az érintett magánszféráját, személyes integritását, ezért nem indokolt a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Alkotmányban és az Avtv.-ben lefektetett szabályok alkalmazása.[1]
Az Ön által felvetett kérdésre a válaszom tehát az, hogy az országgyűlési képviselők kettős állampolgárságára vonatkozó adat az Avtv. 19. § (4) bekezdése körébe tartozó, közérdekből nyilvános személyes adat. Ez azt jelenti, hogy a képviselők állampolgárságára vonatkozó tájékoztatást az ilyen adatot kezelő szervek és maguk a képviselők mint közfeladatot ellátó személyek is kötelesek bárki számára megadni.
Budapest, 2009. április
Üdvözlettel:
dr. Jóri András
[1] Hasonló érvelést találunk az Európai Unió Elsőfokú Bíróságának ítéletében, amelyet a Bavarian Lager nevű brit cég és az Európai Bizottság közötti perben hozott.) Judgement of 8 November 2007, Bavarian Lager v. Commission, T-194/04)
----------------------------------------------------------
