Subject: PATÓ PÁL ÚR
Kedves Papa!
Szász Ágnes Violetta asszony Petőfi Sándor Pató Pál c. versére mutat:
Nem a zsidókat kell szidni, hanem el kell kezdeni CSELEKEDNI, de a pató páli szellem az tovább él a magyarban , mig ül a fülein és az ember próbálja felrázni öket ebböl.
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/patopal.htm
PATÓ PÁL ÚR
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet,
Ha egy ifjú feleség...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!"
Roskadófélben van a ház,
Hámlik le a vakolat,
S a szél egy darab födéllel
Már tudj' isten hol szalad;
Javítsuk ki, mert maholnap
Pallásról néz be az ég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!"
Puszta a kert, e helyett a
Szántóföld szépen virít,
Termi bõven a pipacsnak
Mindenféle nemeit.
Mit henyél az a sok béres?
Mit henyélnek az ekék?...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!"
Hát a mente, hát a nadrág,
Ugy megritkult, olyan ó,
Hogy szunyoghálónak is már
Csak szükségbõl volna jó;
Híni kell csak a szabót, a
Posztó meg van véve rég...
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!"
Életét így tengi által;
Bár apái nékie
Mindent oly bõven hagyának,
Soha sincsen semmije.
De ez nem az õ hibája;
Õ magyarnak születék,
S hazájában õsi jelszó:
„Ej, ráérünk arra még!"
(Pest, 1847. november.)