To: Kutasi József <antal@jozsef-kutasi.de>
Dr. Aradi Éva indológus
Nagyon tetszett Kőrösi Csoma Sándor igazi székely tartása, a földön háló, a csupán jakvajon és teán élő, mindent kibíró ember. Tiszteltem a hazaszeretetét is, magáról büszkén írta minden adandó alkalommal, hogy a magyar fajnak a székely ágához tartozik, akik Krisztus után a IV. században elfoglalták a Kárpát-medencét - nyilatkozta lapunknak Dr. Aradi Éva indológus.
Ön néhány napja érkezett vissza New Yorkból, ahol komoly kitűntetést vehetett át az indiai külügyi államminisztertől. Milyen alkalomból került erre sor?
Egy indiaiak által szervezett tanácskozáson, ahol a jelenlévők kérvényezték, hogy az ENSZ vegye fel hivatalos nyelvei közé a hindit is, hiszen egymilliárd ember beszéli. A tanácskozáson mintegy hétszáz indiai küldött előtt felszólalt az ENSZ főtitkára és India államminisztere is. Rajtuk kívül talán húszan lehettek más nemzetiségűek, Európából pedig csupán kettőnket hívtak meg egy olasz hölggyel és küldték el számunkra a repülőjegyet, biztosították a szállást és ellátást.
Milyen érdemei alapján választották Önt a díszvendégek és kitüntetettek közé?
1975-ben a budapesti ELTE után a bombayi India Tudományok Főiskoláján tanultam tovább. Az akkori tanácskozás főszervezője engem is meghívott, sőt számomra teljesen váratlanul oklevéllel tűntettek ki, amit Indira Gandhi személyesen adott át. A kitüntetetteknek, így nekem is, néhány perces előadást illett tartaniuk hindiül, jóllehet az én nyelvismeretem akkor még gyermekcipőben járt. A miniszterelnök asszony egy szvasztikával díszített kókuszdiót is átadott, amiért azóta sok támadást kaptam azzal együtt, hogy náluk a kókuszdió szerencsét hoz, a szvasztika pedig az égtájakat és a napjárást jelenti, ráadásul a horogkereszthez képest fordított állású. A mostani meghívásomat annak köszönhettem, hogy az akkori résztvevők közül mára én maradtam az egyetlen európai hindi tanár.
Ennyire nehéz elsajátítani a hindi nyelvet?
Könnyebben mint a magyart, jóllehet a tanácskozás nyelvészeti csoportjában éppen a nehézségekről tartottam előadást. A hindi ábécének száz betűje és még ötven ligatúrája, azaz betűösszevonása van. A magyar E-hez hasonlóan náluk az A betűből van sok, szó közben nem is jelölik, hanem egy betűk feletti vonallal helyettesítik. Ragozó nyelv hím- és nőnemű szavakkal, szókincsének 70 %-a az előbbi, 30 %-a az utóbbihoz tartozik. A jelentősebb tárgyak, fogalmak, pl. óceán, város hímnemű, a kisebbek pl. folyó, falu nőnemű.
Valahol azt olvastam, hogy Körösi Csoma Sándor a példaképe. Mi vonzotta: az utazó, aki a magyarok ősét Keleten kereste, vagy emberi kitartása?
Mindkettő, főleg a makacssága, amellyel mindenképp meg akarta találni a magyarok őseit és ha nem hal meg, talán el is jut az ujgurokhoz, akikben a magyarokhoz genetikailag legközelebb álló népcsoportot sejtette. Nagyon tetszett az igazi székely tartása, a földön háló, pusztán jakvajon és teán élő, mindent kibíró ember. Tiszteltem a hazaszeretetét is, magáról büszkén írta minden adandó alkalommal, hogy a magyar fajnak a székely ágához tartozik, akik Krisztus után a IV. században elfoglalták a Kárpát-medencét.
Tapasztalatai ellenére a MTA nem az ő nézeteit vallja. Indokolta ezt a részükről valaki?
Nem, sőt biztos forrásból tudom, hogy Kőrösi Csoma bizonyos anyagait visszatartják, azok nem kutathatók.
Nagysikerű, A hunok Indiában - a heftaliták története című szakkönyve után most min dolgozik?
A kusánok történetén. Az eredetileg kínaihoz hasonló nyelvü yüecsi népcsoportot a kínai évkönyvekben Kuei-Suang-nak nevezték, ami Győztes törzset jelent. A xiungnukkal egy időben az Ordosz völgyében éltek az Orkhon folyónál és noha mindkettő szkíta nép volt, ősi ellenségnek számítottak. Krisztus előtt 170-ben az erejük teljében lévő xiungnuk szinte megsemmisítő vereséget mértek a yüecsikre, akik ekkor elindultak Nyugat felé, és az első szkíta törzsként lettek a népvándorlás elindítói. Ötven évvel később elfoglalták Baktriát, nagyjából a mai Afganisztán területét. Ezt követően a már száz éve uralkodó öt törzs közül Kr. előtt 50-ben a legerősebb legyőzte a másik négyet és egyesítette a törzseket, ettől kezdve nevezték őket a perzsák és indusok hasonlóan kusánnak.
A puszta feltételezéseken kívül mivel bizonyítható a szkítákkal, és főleg a magyarokkal való rokonságuk?
A Delhitől 160 kilométerre lévő maturai múzeumban rengeteg kusán érme látható, Kashmirban, Észak-Indiában, Afganisztánban nem különben. Ezek felirataiból tudjuk, hogy első uralkodójuk neve Kadzsula Kadfiszesz volt. A Kadzsulában hozzám hasonlóan Obrusánszky Borbála is a Gyula nevet ismeri fel, annál is inkább, mert a kusánok ugyanolyan osztott királyságban éltek, mint a magyarok, ahol Kadzsula nem király volt, hanem Árpádhoz hasonlóan hadvezér. Még a szobrát is megtalálták, igaz fej nélkül, mert azt a muzulmán hódítás idején letörték, de a rajta lévő, akkoriban még bráminak nevezett írás szanszkrit felirata szerint őt ábrázolja. Az érem feliratokat is éppen az egyik oldalukon lévő szanszkrit írás segítségével sikerült megfejteni, ahogyan annak idején a hieroglifákat is a rosett-i kő alapján.
Hogyan fogadták India őslakói a kusán, ha szabad így mondani, hódítókat?
Meglehetősen barátságosan. 220 éven át tartó indiai fennhatóságuk során az egyik legnagyobb uralkodójuk a 18 évesen trónra került Kaniska negyven évig megtartotta hatalmát. Ezalatt államvallássá tette a buddhizmust, zsinatot szervezett, monostorokat, sztupákat építtetett, noha ő maga Siva követő, valamint Napisten és Földanya hívő is volt, ami jellegzetesen belső-ázsiai vallás. A kusánok ellenőrizték a Selyem út déli, Kashmiron, Indián, Kabulon át vezető szakaszát a mai Kasgartól Heratig. Mivel mindenkit megadóztattak, India hálás volt nekik, mert bekapcsolódva a kereskedelembe fellendült a kézműipar, kereskedelem és Gudzserátban épült a fő kikötővárosuk. Itt és Radzsasztánban napjainkra sok csatornázott város romjait tárták fel, amelynek kútjaiból a mai napig isznak a falusiak.
Kik és mikor vetettek véget ennek a civilizációnak?
A szászanidák. Ez a nép időről időre eltűnt, visszavonult a mai Nyugat Iránba, majd megerősödve legyőzte a pártusokat és a kusánokat, akik ezt követően Kabulba és az attól 100 kilométerre lévő vallási székhelyre, Bégrámba vonultak vissza. A szászanidák alattvalóiként adót fizettek, de saját fejedelmük és pénzük lehetett. Végső vereségüket Kr. után 250-ben szenvedték el.
A kusánok ennek ellenére nem tűntek el a történelem porondjáról, a turbános szikhek és a panzdsábiak is utódaiknak vallják magukat.
Ezt a heftalitáknak köszönhetik, akik Kr. után 350 táján jelentek meg az Oxus, mai nevén Amu Darja mentén. Ők a nyugati xiungnuk, azaz hunok, mert a Puránák, az ókori indiai történelemkönyvek ekkor már csak így említik őket. Lényegében ellenállás nélkül győzték le a kusánokat, ami arra vall, hogy rokonokról van szó. A kusánok még örültek is, hogy egy ilyen erős, harcias nép jött, amelynek segítségével visszavehetik az elveszített területeket, Gandarát, ami most Észak Pakisztán, Kashmirt, a Gangesz völgyét Pandzsábot, a mai Radzsasztánt és Gudzserátot, amelyek egykoron hozzájuk tartoztak. Lassanként beolvadtak a heftaliták közé, akik magukat szanszkritül svéta-huna, fehér hunnak nevezték. Napjainkban a rádzsputok egy része tekinti magát leszármazottaiknak. A heftaliták uralmát végül szintén a szászanidák törték meg az 567-ben felettük aratott győzelmükkel.
A Tamana elmélet szerint a Kárpát-medencében található és a világban másutt is előforduló azonos nevek tőlünk származnak.
Ön szerint az indiai Biharnak van-e kapcsolata a mi Biharunkkal?
Noha a bihar hindiül ligetes területet jelent és ott valóban ilyen a táj, ne feledjük, hogy a buddhista kolostorokat vihar, viharának hívták. Mivel a B és a V könnyen felcserélhető, a bihar jelentése inkább kolostor. Annál is inkább, mert Buddha a Bihar tartományban lévő Bodgajában világosodott meg, ott létesültek az első kolostorok, tehát sajnos semmi köze a mi Bihar megyénkhez. Vannak persze közös szavaink, mint pl. a kutya=kutta, amit ők a türkből vettek át. Szerintem nem a szanszkrit hasonlít a magyarra, hanem a szanszkritba már a kusánok előtt, az indoszkíták idejében beszivárogtak a türk nyelvek. A Kína közeléből jött népek inkább mongolul, az Afganisztánhoz, vagy Iránhoz közeliek törökül beszéltek. Más kérdés, hogy Szentkatolnai Bálint Gáborhoz, Ucsiraltu professzorhoz és Obrusánszky Borbálához csatlakozva magam is azt vallom, hogy a magyar és mongol nyelvnek a hun volt a közös őse. Kőrösi Csoma Sándor is azért szerkesztette meg a szanszkrit - hindi - magyar szójegyzéket, hogy világossá tegye a szanszkrit átvételeket.
