Von: Frigyesy Ágnes
Gesendet: vasárnap, 2009. szeptember 6. 18:12
An: antal@jozsef-kutasi.de
Betreff: Turulszobrok a Kárpát-medencében + fotok
Kedves Kollégák,
Szíves figyelmetekbe/figyelmükbe ajánlom az alábbi/mellékelt írásomat Katona Bernadett Turulszobrok a Kárpát-medencében című kiállításáról, Katona Bernadett fotóival.
Szívvel-lélekkel: Frigyesy Ágnes
újságíró
(06-20/383-1417)
Képaláírások: Egyenként a kép alatt, Turulszobrok – Katona Bernadett felvételei
Turulszobrok a Kárpát-medencében
Rendkívüli kiállítás az ősi magyar totem-állatról
Turulszobrok a Kárpát-medencében címmel Katona Bernadett fényképöszeállításából nyílt kiállítás Budafok-Tétényen, a Törley Borpincészet Zsolnay-termében. Katona Bernadett összesen 290 turul-szobrot fényképezett le, vagy gyűjtött össze az utókor számára, melynek anyaga két CD-n megtekinthető.
Mivel komoly érzelmi- és politikai viharokat okoz mostanában Budapesten a XII. kerületben látható turulszobor, lássuk mit ír a turul madárról Anonymus A magyarok cselekedetei című művében: „Álmos, az első fejedelem / Az Úr megtestesülésének 819. évében Ügyek volt Szkítia legjelesebb vezére, aki, mint fentebb említettük, hosszú idő után Magóg királytól származott. Önedbelia fejedelmének Emese nevű leányát vette nőül Dentümogyerben, s tőle született meg Álmosnak nevezett fia. Az Álmos nevet azonban isteni közbelépés eredményeként nyerte, mivel várandós anyjának álmában égi látomás jelent meg turulmadár képében. Az reászállván mintegy teherbe ejtette és tudomására hozta, hogy méhéből forrás fakad s hogy ágyékából dicsőséges királyok származnak majd, akik azonban nem saját földjükön fognak sokasodni. Mert az álmot magyar nyelven így hívják, s születését álom jövendölte meg, őt magát is Álmosnak nevezték el. Vagy azért hívták Álmosnak, azaz szentnek, mivel utódaitól szent királyok s hercegek születnek majdan…”
László Gyula történész A honfoglaló magyar nép élete című munkájában pedig a következőket írja: „Az Árpádok családjában a pogány időkben tehát csodálatos jelek előzték meg a fiúk születését. Emese álmából megfejthetjük e jelenségek értelmét. Erről Kézai a következőket írja: „Ethele királyi címere, melyet pajzsán szokott hordani, egy madárhoz hasonlított, amelyet magyarul turulnak hívnak, fején koronával. Különben a hunok is egész Géza vajda koráig, míg maguk közösen kormányozták magukat, ezt a címert viselték a harcban.” Később pedig így szól a magyarok vezéreiről: „Ezen kapitányok közül tehát Árpád, Álmosnak, Előd fiának, Ögyek unokájának a fia, a Turul nemzetségből, volt vagyonilag a leggazdagabb s származására nézve a legelőkelőbb...
Álmos tehát a Turul nemzetségből való, családi címere is a turul, ez mutatja, hogy Attilától származik, s végül anyját, Emesét is a turul termékenyíti meg. Kezdjük a rövid elemzést a régészetileg is megfogható részen. Eszerint Attila pajzsán koronás turul volt a jelvény. A turul sólyomfajta madár, fejére a vadászatkor sapkát húznak…
Emese álmának első része jellegzetes totemisztikus fogantatási álom. A totemizmus szóval – rövidre fogva – azt a hitet jelöli a néprajztudomány, amikor egy vérségi kötelék, család vagy nemzetség azt tartja, hogy a ködös előidőkben ősanyja vagy ősapja (aszerint, hogy anyajogú-e ez a közösség vagy apajogú) nem ember volt, hanem valamiféle más teremtett lény, mondjuk állat. Keleten igen gyakoriak a hasonló származásmondák, amelyekben az ősanya vagy ősapa sas, sólyom, szarvastehén, medve, kutya, farkas vagy hattyú. Hogyha ezeket a népeket az idegenek megkérdezik származásuk felől, akkor válaszként mindig totemisztikus eredetmondájukat kapják meg. A magyarság is azt vallotta, hogy őse Hunor és Magor szarvasünőtől (Eneh) származott, s ősanyjuk vezette őket az új hazába. Az Árpád-család pedig, amint Emese álmából kitűnik, ugyancsak hasonló fogantatásmondával származtatta magát a turultól s így Attilától. (...)”
Katona Bernadett tehát az ősi magyar totem-állat felvételeit gyüjtötte össze. Nem mindennapi munkájáról érdeklődésünkre elmondta: – A turulmadár 2005-ig olyan szinten létezett a fejében, hogy „Emese álma”, „a turul mint az Árpád-ház szent állata”, illetve az M1-esen utazva gyakran látta az 1992-ben újraavatott tatabányai turult. Akkor kezdte a turulokat „gyűjteni” és alaposabban kutatni utánuk, amikor 2005-ben a XII. kerületi turul gyakran téma volt a médiában. Akkortájt Szarvason járt, ahol a szarvasi városháza előtt – mintegy véletlenül meglátta az első világháborús hősi emlékművet, egy szép turullal a tetején. Lefényképezte. Később más városokban, községekben átutazva is észrevette a turulszobros emlékműveket. A sokadik után már kezdte kifejezetten figyelni őket – amelyik útba esett vidéki útjai során, mindig megörökítette. Idővel elterjedt a hír a Minerva Polgári Körükben, a barátai között, hogy turulokat gyűjt. Aki járt valamerre és turult látott, lefotózta, elküldte, vagy felhívta, küldött egy e-mailt vagy sms-t, hogy itt-ott látható turul. Ezekből az információkból összeállt egy lista, hova kellene eljutnia fotózni.
2008. júniusában megismerkedett dr. Nagy Barnabásné Magdi anyóval, aki hatszoros nagymamaként és egyszeres dédnagymamaként kitartóan küzdve a nyári meleggel, a vidéki vonat- és buszmenetrendekkel lelkesen segíti a turulok összegyűjtésében. Hála neki – mondja Bernadett, valamint a gyergyócsomafalvi és csíkszeredai Szilágyi családnak, akik a székelyföldi turulokat gyűjtik. Továbbá nagy segítséget tudnak adni egymásnak egy másik szenvedélyes turul-gyűjtővel, a törökkanizsai honlap szerkesztőjével, Horváth Zsolttal. Ő a gyűjteményét feltette a délvidéki város általa szerkesztett magyar nyelvű honlapjára is: www.torokkanizsa.extra.hu.
A két CD-anyagáról Katona Bernadett hangsúlyozta: – Az album (CD) első részének anyaga – mely az országjáró kiállítás anyaga is egyben – nagyjából három év alatt gyűlt össze, 2008. áprilisában a Trianon Múzeum igazgatója kérésére a polgári kör tagjainak közös költségvállalásával berendeztek egy kiállítást Várpalotán a Trianon Múzeumban. Itt és másutt is a látogatók körében felmerült az igény, hogy a képanyagot tegyék hozzáférhetővé szélesebb közönség számára is. Ennek az igénynek megfelelve adta ki 2008. júliusában digitális fényképalbum (CD) formájában az első részt, amely 140 kárpát-medencei turulmadaras emlékmű fotóját tartalmazza.
A turulszobrok születési idejéről Bernadett kijelentette: – Az 1917-es törvény azért fontos, mert sokan trianoni emlékműként tartják számon a turult, holott egyáltalán nem az! Van egy-két trianoni turul is, de ez elenyésző, egyáltalán nem ez a jellemző, hanem a túlnyomó többségük az első világháborús hősöknek állít emléket az 1917-es törvény értelmében.
Jászfelsőszentgyörgyön 2008. novemberének elején újjáavatták az első világháborús turulszobros emlékművet. Itt hallott először az 1917. évi VIII. törvénycikkről, amely a városok, községek részére elrendelte, hogy erejükhöz mérten emlékezzenek meg az első világháborúban meghalt hősökről: „1917. évi VIII. törvénycikk: a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről / 1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.
2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel. A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
Később az I. világháborús turulszobrok közül sokra kerültek még II. világháborús, 1956-os, sőt az 1848-49-es szabadságharc hőseinek emléktáblái.
Katona Bernadett által ismert és lefotózott legrégebbi turulszobrok az 1896-os Millenium idejéből valók, mint például Pusztaszer. De közel ennyi idős, 1897-es a Győr-Kismegyer turulja, melyet a Napóleon elleni nemesi felkelés emlékére állítottak (idén húsvétkor ellopták…)
Az egyik legújabb, Páty második turulját 2007. novemberéből, és Székelyudvarhely turulját ugyanaz a Szmrecsányi Boldizsár készítette, aki a XII. kerületit is. Ha jól emlékszik Bernadett, 2008. áprilisában avatta fel Orbán Viktor és Szász Jenő. Aszófő turulja is új lehet. Nagykörűben is nemrég avattak turulszobrot – ahová még nem ért el fotózni a „művésznő”.
A turulszobrok helyszíneiről Katona Bernadett elmondta: – Keleten Madéfalváig jutottak el, a felvidéki Vágfarkasd turulszobra a legészakibb, a mai Heiligenkreuz, azaz Rábakeresztúr a legnyugatabbra fekvő, a délvidéki Újvidék pedig déli irányban a legtávolabbi. Bernadett szerint talán az Alföldön kevesebb turul található – persze ott kevesebb település is van –, a Dráva mentén és Zemplénben pedig a legtöbb. Summa summarum: eddig 290 kárpát-medencei turulról készített fotót. Az első CD-n 140, míg a második CD-n 150 fotó látható. A harmadik készülő CD-re már elkészült újabb 36 fotó, ezt jövő júliusra tervezi kiadni. Jelenleg 600-nál több turul helye ismeretes.
Katona Bernadett beszélgetésünk végén hangsúlyozza: – Ő nem történész, nem irodalmár, nem fotós, és nem művésznő, egyszerűen csak polgári körös, de ezt fontosnak tartja, aki civil szellemi honvédőként szeretné felfedezni, és lefotózni az összes ma még létező turul-szobrot, s ezt minél több embernek szeretné hozzáférhetővé tenni.
Ezért szerveztek már eddig is több kiállítást. Az országjáró ötlete és az indító kiállítás Bp. XII. kerületében született meg idén februárban. A „XII. kerületi Művelődési Központ vállalta fel az országjáró kiállítás anyagának kivitelezését, a XII. kerületi önkormányzat támogatásával. Ezt követték a következő helyszínek: Szarvas, Karcag, Debrecen-Józsa, Telki, Tapolca, Pusztaszer, Iregszemcse, jelenleg Budafok.
Az országjáró kiállítások további helyszínei a következők: 2009. szeptember 17-27: Hegykő, Közösségi Ház (Hegykő, Kossuth u. 27.) szeptember 24.- okt. 6. Sopron, Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar (Sopron, Ferenczy J. u. 5.), október 17-nov. 1. Budapest, XVII. ker., november 3.-nov. 12. Jászfelsőszentgyörgy, november 16-22. Cegléd, november 24-dec. 6. Taksony, december 8-22. Zalaegerszeg, 2010. január 5-15. Romhány, 2010. március 15. Pomáz.
S végezetül, ki ez az ifjú hölgy, aki szenvedélyesen gyűjti a turulszobrokat? Közgazdász, a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett külkereskedelmi gazdász szakon 2000-ben, Európai Uniós specializációval. Tárgyalási szinten beszél angolul, németül, olaszul és oroszul. Mint mondja, életének kardinális része a sport: hat évig kézilabdázott a Fradiban, a Keltexben és a Lőrinci Fonóban. Hobbija a mindenkori munkája. Szabadidejében pedig fut, úszik, teniszezik, a polgári körrel közös programokat szervez. Szereti a jó zenét minden műfajban, sokat olvas, és keresztszemes hímzéseket készít. De most ami számunka a legfontosabb: szenvedélyesen gyűjti és fotózza az ősi magyar totem-állatot, a turulmadarat, s mint tudjuk, ma a szellemi honvédelem mindennél fontosabb. Munkája tehát misszió!
A Turulszobrok a Kárpát-medencében című kiállítás Budafokon 2009. szeptember 11-ig látogatható. Cím: Budafok-Tétény, Törley Pezsgőpincészet Zsolnay-terem (XXII. Anna utca 5-7.)
Frigyesy Ágnes
--------------------------------------------------------
